Vizuál

A KULT50 bemutatja: Herbai Máté

2017.10.31. 14:59
Ajánlom
A Testről és lélekről felvételeinek idején is üzemelő vágóhídon zajlott forgatás saját elmondása szerint élete legnehezebb órái voltak. Herbai Máté portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent    KULT50   kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

csak címlap (2)

csak címlap (2)

Geometrikus beállítások, érzékeny fény- és térkezelés – nagyrészt ezekkel a jelzőkkel dicsérte Herbai Mátét a Testről és lélekről berlini világpremierje környékén a szakmai sajtó. Alig akadt olyan kritika, amely ne emelte volna ki az operatőr teljesítményét, aminek jelentőségét még azok is könnyen megérthetik, akik csak egyetlen képet, akár a plakátot vagy egy-egy sajtófotót láttak a filmből.

Herbai Máté a Testről és lélekről nemzetközi sikere előtt is sűrűn foglalkoztatott operatőrnek számított itthon, ám a berlini diadalmenet valószínűleg külföldön is keresett szakemberré teszi. Pedig már eddigi munkáiban is megmutatkozott az a tehetség, amely az idei Arany Medve-díjas filmbeállításait is olyan emlékezetessé tette.

Egy szerencsés véletlennek köszönhető, hogy Herbai a középiskola után a testnevelés helyett a fényképészet felé vette az irányt.

Munkanélküliként a segély miatt tovább kellett képeznie magát, ezután pedig tanfolyamról tanfolyamra csiszolta tudását, majd a Filmművészeti Egyetemen az egyik legnagyobb hazai legendától, Kende Jánostól leshette el az operatőri szakma fogásait, ahogy Bíró Miklóstól is sokat tanulhatott. Ezzel párhuzamosan egy, a későbbi pályáját is jelentősen befolyásoló színházi-filmes csapatban kísérletezhetett kedvére. Bodó Viktor és számos, a kulturális életben később meghatározóvá váló barát (Sárosdi Lilla, Gigor Attila, Máthé Zsolt) indította el az AD HOC csoportot, amely színházi darabok mellett bátor rövidfilmeket is készített.

SER 7575b foto Sághy Tímea

SER 7575b foto Sághy Tímea (Fotó/Forrás: SaghyFoto)

A legfontosabb a jó helyszín megtalálása, hogy alkalmas legyen a jelenet atmoszférájának megteremtésére. Jó helyszínt díszlet hiányában úgy szerezhetsz, hogy járod az utcákat”

– mesélte Herbai a Filmtettnek adott interjújában, ez a hozzáállás pedig azóta is az egyik védjegyének számít. Ezt a hazai közönség először 2008-ban, A nyomozóban tapasztalhatta meg, ahol Herbai is jócskán hozzátett a film sikeréhez azzal, hogy a történet thriller és szatíra közötti hangulatát találta telibe az eredeti helyszíneken, például hullaházban vagy pesti, sötét bérházak udvarán felvett képeivel.

Herbai megbízhatóságát jelzi, hogy A nyomozó sikere után a rendező, Gigor Attila továbbra is őt foglalkoztatta a rövidfilmjeiben, mint ahogy ugyanilyen szoros munkakapcsolata alakult ki Nagypál Orsival, Mátyássy Áronnal és Enyedi Ildikóval is a későbbiekben. Filmes berkeken kívül is komolyabb visszhangot kiváltó nagyjátékfilmben azonban ritkán bizonyíthatott, mivel mire kiteljesedhetettvolna, a magyar filmgyártás kvázi leállt a 2011 és 2013 közötti időszakban.

Gigor Attila A nyomozó című filmjének egy jelenete

Gigor Attila A nyomozó című filmjének egy jelenete

Az elmúlt két év azonban Herbai számára is meghozta az áttörést. Előbb Gigor filmjében, a Kútban mutathatta meg, milyen mélyen képes átadni a rendező szándékait: az elhagyatott benzinkúti sztorit beállításaival, fénykezelésével tette igazán modern, feszült, átélhető „pusztathrillerré”.

A pályája csúcsát jelentő Testről és lélekről pedig egyértelműen az eddigi legérzékenyebb munkája. Saját elmondása szerint a felvételek idején is üzemelő vágóhídon zajlott forgatás élete legnehezebbórái voltak. De nem csak a vágóhíd naturalisztikus képeivel alkotott fontosat Herbai: az álom és ébrenlét határán játszódó történetet az operatőr rengeteg, fény-árnyékkal tudatosan játszó beállítással hangsúlyozta, és még az olyan felvételeknek is képes volt jelentést adni, ahol csak néhány, asztalon maradt zsemlemorzsát láthatunk. Szinte nincs is olyan pillanata a filmnek, amely ne hordozna valamilyen pluszjelentést a kompozíciójával, fénykezelésével vagy részletességével.

DNS 9488-89

DNS 9488-89 (Fotó/Forrás: mozinet)

Következő nagy dobása az egyik legtehetségesebbnek tartott magyar rendező, a Herbaival kisfilmeken korábban már együtt dolgozó Nagypál Orsi egész estés filmje, a tabukat sértő párkapcsolati dráma, a Nyitva lehet, amelyben az operatőr újra sok eredeti helyszínen csillanthatja meg tudását.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.
Könyv

„Az utolsó mondattal kezdd!” – Könyv jelent meg Kulka János édesapjáról

Azt mondják, a kés Paganinije volt. Mert bebizonyította, hogy gyógyítást is lehet művészi szinten űzni. Ő volt Kulka Frigyes mellkassebész, tüdőgyógyász professzor, aki a mai napig etalon az orvostársadalomban. A hétköznapi embernek inkább a Kulka név üti meg a fülét, ami nem véletlen: a legendás gyógyító Kossuth-díjas színművészünk, Kulka János édesapja volt.
Könyv

11 különleges könyv az Ünnepi Könyvhétről

Az idén nagyon hányatott sorsúra sikeredett könyvhetet végül részben online tartják meg, de ez nem jelenti azt, hogy a könyves újdonságokból ne lehetne csemegézni!
Klasszikus

Amerikában éppen arról megy a vita, hogy rasszista-e a klasszikus zeneelmélet

De óvatosan ítéljünk a kérdésben, mert nem minden „libsi” mondja, hogy rasszista, és senki nem lesz híve a fehér felsőbbrendűségnek attól, mert szereti Beethovent vagy Wagnert.
Fidelio Tours

Művészcsaládok évszázados búvóhelye – Partitúra az Áprily-völgyben

„Megérkezik a busz Visegrádra, néhány jellemző, az autóból is értelmezhető tájkép, plusz drónfelvétel, utána átérünk Tahiba, a Péreli-Tolcsvay művészpár házához…” – így kezdődik a Partitúra Visegrád-környéki kalandozásának forgatási terve. Most szombaton, szeptember 19-én pedig már láthatjuk is a Duna tévén – a szokásos időben, 14.30-kor –, hogyan vendégeskedett Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós műsorvezető páros először Péreli Zsuzsa textilművész és Tolcsvay László zeneszerző otthonában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Kénytelen elárverezni több műtárgyát a Brooklyn Múzeum a pandémia okozta válság miatt

Gyűjteményének több darabját kénytelen elárverezni a New York-i Brooklyn Múzeum, hogy a járvány okozta válságos pénzügyi helyzetből talpra tudjon állni, és biztosítani tudja a múzeum fennmaradását.
Vizuál

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót Pompeji élére

Nemzetközi pályázaton keresnek új igazgatót a Pompeji Régészeti Park élére, miután Masssimo Osannát, a romvárost 2015 óta nagy sikerrel irányító kulturális menedzsert az olasz állami múzeumok főigazgatójává nevezték ki.
Vizuál galéria

Budapest legmesésebb tetőteraszai

A Budapest100 csodája, hogy kinyitsz egy átlagos kaput a bulinegyed közepén és besétálsz egy 1800-as években épült ház ősfás udvarába. Vagy kijutsz egy tetőre és új perspektívát kapsz az egész városról. Galéria!
Vizuál ajánló

„Egyáltalán, doktor úr, nem tudok rendesen aludni" – pop-up kiállítás reflektál Csáth Gézára

Ötödik alkalommal adja át a Csáth Géza-díjat a Fiatal Írók Szövetsége szeptember 25-én Budapesten. A díjátadót követően az író életére és műveire reflektáló pop-up kiállítás nyílik a Petőfi Irodalmi Múzeumban.
Vizuál fotó

KÉP-regény: „Sajnos zárva vagyunk”

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt idézi fel, milyen volt, amikor még lehetett koncertre járni meghitt klubokba és jazzkocsmákba.