Vizuál

A KULT50 bemutatja: Nemes Jeles László

2017.11.14. 14:01
Ajánlom
Hosszú út vezetett odáig, hogy a tehetséges rendező Spielberggel beszélgessen az Oscar-őrület kulisszái mögött, vagy Natalie Portman kérdezze őt következő filmjéről. Nemes Jeles László portréja a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 kiadványból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Nemes Jeles László

Nemes Jeles László (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke)

Saját bevallása szerint is későn érő típus, de megérte sokáig várni első nagyjátékfilmjével, hiszen a Saul fia cannes-i, 2015-ös premierje után az akkor 38 éves, ismeretlen magyar filmes egy csapásra az egyik legizgalmasabb európai rendezővé vált a világ szemében. A The Guardiantől a Varietyn keresztül egészen a Los Angeles Timesig szinte az összes kritika

lenyűgöző rendezői bemutatkozásnak és a holokauszt témájú filmek között is egyedülállónak tartotta a magyar alkotást,

amely Cannes-ban a zsűri nagydíját érdemelte ki, ezzel a Filmalap-éra első igazán komoly művészfilmsikerévé vált.

2016 már a díjakról szólt a Saul fia alkotói számára: előbb a magyar filmek közül elsőként Golden Globe-ot nyert, később pedig összejött az, ami Szabó István Mephistójának sikerült utoljára 1982-ben: magyar produkció kapott Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű film kategóriájában. Azonban a diadalmenet ezután sem csendesült el, összeszedni is nehéz, pontosan hány díjat gyűjtött be összesen Nemes Jelesék alkotása világszerte. Az Oscar után még 2017-re is jutott egy nagyon komoly elismerés, mivel a Saul fia a „britek Oscarján”, a BAFTA-díj-átadón is elhappolta a szobrot például Pedro Almodóvar mozija elől.

Hosszú út vezetett azonban odáig, hogy a tehetséges rendező Spielberggel beszélgessen az Oscar-őrület kulisszái mögött, vagy Natalie Portman kérdezze őt következő filmjéről. Nemes Jeles kettős, francia–magyar állampolgár, édesanyjával még tizenévesként, 1989-ben költözött Párizsba, ahol az egyetemen történelmet tanult, de egyre inkább a filmezés felé fordult. „Franciaországban elkezdtem asszisztenskedni, low-budget vagy no-budget produkciókban voltam rendező- és producerasszisztens, ekkor sikerült igazán elsajátítanom a filmkészítés alapjait, és ezzel párhuzamosan azt is felismertem, hogy ami igazán érdekel, az a rendezés” – emlékezett vissza a Filmhunak adott interjújában.

A Saul fia forgatásán Röhrig Géza és Erdély Mátyás

A Saul fia forgatásán Röhrig Géza és Erdély Mátyás

Azonban a francia filmgyártásban nagyon nehéz eljutni a saját filmek készítéséig, ezért 2003-as hazaköltözése után Nemes Jeles több tervével is Magyarországon próbálkozott, emellett Tarr Béla mellett dolgozott A londoni férfi forgatásán, míg végül 2008-ban végre megcsillanthatta tehetségét Türelem című kisfilmjével, amit a hazai mozik vicces módon egy egészen más hangulatú film, a francia Tekerd vissza, haver! előtt játszottak.

A Türelem már szinte minden olyan eszközt felvonultat, amit aztán a rendező a Saul fiában alkotótársaival még tovább tökéletesített. Az emberre fókuszáló 4:3-es képarány, a hosszú beállítások, a technikailag bravúros kameramozgások mind felfedezhetőek a tizennégy perces alkotásban.

Ezután két kisfilmet követően (The Counterpart, Az úr elköszön) a Filmalap 2013-ban jelentette be, hogy támogatja a második világháborúban, a náci fogolytáborban játszódó Saul fia gyártását. „Az volt a fő koncepciónk, hogy a néző végig egy emberrel legyen, akiről ne lehessen mindig feltétlenül tudni, hogy milyen szituációban van. Pont azt nem mutatjuk meg, amit egy normális lágerfilm bemutatna” – jellemezte a filmet a rendező a hvg-hu-nak.

Nemes Jeles László

Nemes Jeles László (Fotó/Forrás: Dan MacMedan / Getty Images Hungary)

A történet innen már ismert, a Saul fiát közel 270 ezren nézték meg itthon a mozikban, és a világ szinte minden szegletébe eljutott. A siker egyértelműen visszahelyezte a magyar filmgyártást a világtérképre, Nemes Jelesből pedig olyan fontos figura lett, akinek bármilyen nyilvános szereplése hírértékkel bír a magyar sajtóban.

Könnyen igent mondhatott volna valamilyen hollywoodi ajánlatra, ám a

következő filmje is magyar társaival és a Filmalap támogatásával készül.

A Sunset című, a '10-es évek Budapestjén játszódó filmet a Saul fiánál jóval magasabb összeggel, másfél milliárd forinttal támogatja a Filmalap. A magyar főváros fénykorába kalauzoló alkotás a rendező szerint a Saul fiától eltérő, de hasonlóan újszerű és formabontó film lesz.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Tanuljunk meg angolul!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt világhírű rapperről, Coolióról emlékezett meg, akit egy interjú során kapott lencsevégre.
Vizuál ajánló

Díjnyertes szlovén filmek érkeznek a Toldiba

Valahol a Bridget Jones és a Trainspotting közt elhelyezkedő, különleges hangulatú történet, egy egzisztenciális thriller a fekete komédia elemeivel vegyítve, valamint egy váratlan találkozás az idősek otthonában. Három kortárs alkotást láthatunk október végén a Szlovén Filmnapokon.
Vizuál ajánló

Kiállítással, művészeti vásárral és divatbemutatóval vár az idén 40 éves FISE

Az iparművészet minden területét felölelő kiállítás nyílik október 6-án a B32 Galériában. A tárlaton 185 kiállító, csaknem kétszáz alkotása látható majd egészen október 20-ig. A kiállítás mellett iparművészeti vásárral, divatbemutatóval és két új FISE kiadvánnyal is készülnek.
Vizuál ajánló

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Vizuál magazin

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel.