Vizuál

A KULT50 bemutatja: Zányi Tamás

2017.11.29. 13:37
Ajánlom
Zányi Tamás és csapata hónapok munkájával építette fel ajtócsapkodásokból, csoszogásokból és hörgésekből a Saul fia haláltáborának háttérzaját. Ismerje meg az egyik legkeresettebb hazai hangmérnököt a KULT50-ben megjelent portréból.

A 2017 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré szó szerinti utánközlése:

Zányi Tamás

Zányi Tamás (Fotó/Forrás: Éder Vera)

„Mindig alulképzettnek éreztem magam műszakilag amiatt, hogy nem végeztem műegyetemet. De engem mindig nagyon érdekelt a technika. Talán sokan megérezhették, hogy a hülyeség és a vállalkozó kedv mellett lehet arra számítani, hogy a technikai megvalósítás sem fog kicsúszni a kezemből. Ha valaki nagyon jó mérnök, de nincs érzéke a zenei hangokhoz, nem hallja meg az ajtó nyikorgásának dallamát, abból sosem lesz jó filmhangkészítő” – nyilatkozta a Filmhunak a Saul fia körüli felhajtás idején a filmmel Cannes-ban rangos technikai díjat (Vulcan-díj) elnyerő Zányi Tamás.

A hangmérnök annak a kilencvenes években feltűnt szakemberi gárdának a meghatározó alakja, amely

új megközelítést, új munkastílust hozott a magyar filmek hangképének felépítésébe.

Addig ugyanis inkább mérnökként, és nem filmesként tekintettek a hangmérnökökre a hazai filmgyártásban, akik a művészi koncepcióba alig, a technikai részletekbe annál inkább beleszólhattak.

Zányi a Filmművészeti első hangmesteri osztályába jelentkezett, így 1995-ben a mára legendássá vált Simó Sándor-osztály tagjaival (Hajdu Szabolcs, Pálfi György, Török Ferenc stb.) kezdhette meg filmes karrierjét. A közös gondolkodás, ötletelés végül meghozta gyümölcsét, hiszen Zányi szerint ennek a szorosabb kapcsolatnak köszönhető, hogy a rendezők az elsőre őrültségnek vagy komolytalannak tűnő ötleteikkel is megkeresték, és a kreatív folyamatokba is bevonták a hangmestereket.

Míg az amerikai vagy nyugat-európai filmgyártásban megszokott, hogy a filmek hangképének elemeivel – helyszíni felvétel, keverés, zörejezés – külön szakemberek, nagyobb produkciók esetén akár külön csapatok foglalkoznak, addig

Zányinak és kollégáinak minden részlethez érteniük kell.

Ez azonban sokszor jelenthet előnyt: a hanggal foglalkozók sokkal szorosabb munkakapcsolatban állnak a rendezővel vagy a vágóval, sokkal inkább részesei az alkotói folyamatnak.

Zányi Tamás

Zányi Tamás (Fotó/Forrás: Huszti István / Index)

Zányi nem tudatosan vált a magyar filmgyártás meghatározó hangmérnökévé, a gimnázium után még a zenészkarrier lehetősége is felmerült, hiszen gitárosként a rendszerváltás előtti és utáni években több jazz- és blueszenekarban is megfordult, folyamatosan járta az országot klubról klubra, és közben ének-zene tanári diplomát is szerzett. A hangmesteri képzés azonban teljesen más irányba sodorta.

Első komolyabb munkáit a Simó-osztály rendezőinek filmjeiben (Moszkva tér, Macerás ügyek, Hukkle) kapta, majd Fliegauf Bence egyre erősebb atmoszférájú alkotásaiban bontakozhatott ki igazán. A Rengeteg vagy a Dealer is rendkívüli hangulattal bírt, ebben óriási szerepet játszott Zányi utómunkája. Ezután szinte az összes formabontó vagy bátrabban kísérletező, külföldön is figyelmet elnyerő magyar film (Fekete kefe, Taxidermia) stáblistáján feltűnt Zányi neve.

Saul fia

Saul fia

Az eddig szakmai csúcsot aztán a Saul fia többi alkotójához hasonlóan a 2016-os cannes-i filmfesztivál hozta el a szakembernek. A holokauszt borzalmát sajátos szemszögből, dokumentarista, szépelgés nélküli megközelítéssel bemutató Nemes Jeles-filmben a hangra a szokásosnál is nagyobb szerep hárult. A néző a legtöbb esetben csak a főszereplő mozgását kísérő zörejekből, zajokból rakhatta össze a teljes képet. Zányi és csapata a rendezővel együtt

hónapok munkájával építette fel az ajtócsapkodásoktól a csoszogáson át a hörgésekig a haláltábor háttérzaját.

A nagy médiafigyelem óta Zányi továbbra is a legkeresettebb hangmester itthon, a Tiszta szívvelben, az 1945-ben vagy az Aranyélet sorozatban is szerepet vállalt. Szóval senki se csodálkozzon, ha valahol feltűnik egy szőrös mikrofonnal a kezében: „Mindig van az autóm csomagtartójában egy kisebb hangfelvevő, és ha valami érdekeset hallok, akkor megállok, és fölveszem. Nemrég, amikor meghallottam, hogy bontanak egy régi óvodát, rögtön ki is ugrottam a kocsiból, de ilyenkor mindig szörnyen gyanús elem leszek” – jegyzi meg a Filmhu kérdésére az állandóan bevetésre kész hangmérnök.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron megjelent a hazai médiapiac hiánypótló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunk bemutatja az összes beválogatott alkotót, valamint felvezet egy különleges kampányt, amelyről december elején rántjuk le a leplet.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, látogasson el valamely Libri könyvesboltba vagy rendelje meg online, ide kattintva!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Takács-Nagy Gábor és Kovács János kapta meg a Cziffra Fesztivál életműdíját

Vasárnap este, a Cziffra Fesztivál gálakoncertjén átadták a rendezvény díjait. Fiatal tehetségek és
Könyv

Elhunyt Csukás István

Süsü, Pom-pom és a Nagy Ho-ho-ho-horgász alkotója 83 éves volt.
Klasszikus

Újabb ősbemutatóval vár a Régizene Fesztivál a Müpában

Február 28. és március 8. között várja közönségét a Régizene Fesztivál, amelyen A Felvilágosodás Korának Zenekara, Rohmann Ditta, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar egyaránt fellép.
Vizuál

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.
Zenés színház

A milánói Scala is bezár a koronavírus miatt

Pánikhangulat van Olaszországban, miután száz fölé emelkedett a koronavírussal fertőzöttek száma. Operaházak is bezárnak, a velencei karnevált félbeszakították.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

Elhunyt Szentandrássy István festőművész

A 62 éves korában elhunyt művész 2012-ben kapott Kossuth-díjat a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait ábrázoló műveiért.
Vizuál galéria

Vidékies unikornis és aranyozott székek az Iparművészeti restaurátorainál

Februárban meghívtak minket, hogy pillantsunk be a jelenleg éppen teszthalott állapotban lévő Iparművészeti Múzeum bútorrestaurátorainak munkájába. Aranyozásban és lábakban gazdag galéria!
Vizuál hír

Szabó István nem veszi át életműdíját

Az Oscar- és Kossuth-díjas rendező kitüntetését a közelmúltban többen kritizálták Szabó István ügynökmúltja miatt.
Vizuál hír

Bezártak a múzeumok hét olasz tartományban

A koronavírus olaszországi terjedése miatt a hatóságok útmutatásainak megfelelően egyelőre a hét végéig tartanak zárva többek közt Velence látványosságai is - írta a The Art Newspaper online kiadása.
Vizuál Magyar Mozgókép Szemle

Szabó István filmje nyitja a ma kezdődő Magyar Mozgókép Szemlét

A szombatig tartó rendezvényen 59, Magyar Filmdíjra jelölt művet, valamint számos versenyen kívüli filmet vetítenek a Corvin moziban.