Vizuál

A látvány, amitől minden nézőben bennakad a szó

KULT50: Ágh Márton
2018.10.12. 13:25
Ajánlom
Nemcsak a díszletért vagy a látványért felelős, hanem a rendezővel együtt gondolkodó alkotó, akinek szava van a bemutatóig meghozott döntésekben. Ágh Márton a KULT50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Van egy pillanat Mundruczó Kornél Látszatélet című darabjában, amitől kicsit minden nézőben bennakad a szó. Ezt a pár perces döbbenetet nem egy színésztől elhangzó mondat, hanem egy bátor és provokatív díszletmegoldás okozza, amikor az addig klasszikus, belvárosi bérlakásnak tűnő díszlet lassan körbeforog, a polcokból pedig csak hullanak, csörömpölnek a tárgyak a nézőtér elé. Az egész megoldás bravúrját nemcsak a kivitelezés adja, hanem az is, mennyire szervesen épül ez a szokatlan térkezelés a darabba.

Mundruczó természetesen állandó művészi alkotótársával, Ágh Mártonnal dolgozta ki ezt a külföldi bemutatókon is erős visszhangot kiváltó ötletet, amely jól jellemzi a díszlettervező művészi felfogását. Nemcsak a díszletért vagy a látványért felelős, hanem a rendezővel együtt gondolkodó alkotó, akinek szava van a bemutatóig meghozott döntésekben.

AghMarton1_foto_RevMarcell-130555.jpg

Ágh Márton (Fotó/Forrás: Rév Marcell)

Ez a szemlélet már első, komolyabb feltűnést keltő munkáitól jellemzi Ágh látvány- és díszletterveit: saját bevallása szerint először a Schilling Árpád fémjelezte Krétakörben találta meg a hozzá legközelebb álló munkamódszert. „A Krétakör előtt sokszor nem volt kétoldalú a kommunikáció, előfordult, hogy csak annyi instrukciót kaptam a rendezőtől, hogy tervezzem meg a díszletet, ahogy gondolom, és ő majd belerendezi az előadást. Schilling Árpád volt az első rendező, akinél igazán azt érezhettem, hogy az előadás közös termék, és ehhez mindenkinek mindent be kell vetnie.” (Magyar Narancs)

Miután a Krétakör kivonult a klasszikus értelemben vett színházból, Ágh számára is új korszak vette kezdetét. Újabb fontos alkotótársra lelt Mundruczó Kornél személyében, akivel a Krétakörnél már megtapasztalt, teljes alkotócsapatot aktiváló folyamat részesévé vált. Ez a változás pedig egy új terepet is megnyitott a díszlettervező számára: a színházi bemutatókkal párhuzamosan filmekben is megmutathatta tehetségét.

agh_marton_2-130555.jpg

Ágh Márton

Ahogy Mundruczó karrierjében, úgy Ágh számára is vékonyabbá vált a határvonal filmes és színházi megoldások között, mint ahogy azt a színházban és filmen is bemutatott Frankenstein-terv vagy a kiürített Lipótban filmre vett A Nibelung-lakópark is mutatta. Ágh azonban igazán a filmes munkáival váltott ki még nagyobb nemzetközi figyelmet, a Delta látványáért például 2008-ban Európa Filmdíjra jelölték, annyira hitelesen, szinte észrevétlenül rendezte be a majdnem végig a természetben játszódó történet jeleneteit.

Az egyedi, bátor választások töretlenül jelen vannak Ágh és Mundruczó közös munkáiban.

Ha a színházat nézzük, A jég című előadásban például a nézőtér vált fenyőerdővé, a Nehéz istennek lenniben pedig egy kamion belső tere változtatta még kíméletlenebbé az embercsempészet bugyraiba vezető történetet. „Rájöttünk, hogy akkor tudjuk a saját szempontunkból is érdekesebbé tenni a munkát, ha mi sem látjuk pontosan a végeredményt. Ez feltételezi, hogy a díszletben legyen egyfajta rugalmasság vagy transzformációs készség” – vallott munkamódszeréről a szinhaz.org-nak.

De Schillinggel sem szakadt meg teljesen a kapcsolata, hiszen a grandiózus, kétestés, 2015-ben bemutatott Faust esetében is Ághot kérte fel a rendező a modern feldolgozáshoz, a tervező pedig olyan részletes, apró tárgyakban is jelentést hordozó polgári lakást rendezett be az előadásra, amiért vitán felül járt neki a Színikritikusok Díja.

Filmes téren Ágh Mundruczó két legutóbbi alkotásában kapott még a korábbinál is nagyobb teret ötleteihez. A Fehér isten és a Jupiter holdja is alternatív valóságban játszódik, és Ágh főleg az utóbbiban tett hozzá nagyon sokat díszletterveivel az erősen spirituális, a hit kérdésével is kacérkodó alkotáshoz. A vegyes kritikai fogadtatásban részesülő film látványvilágát szinte minden írás kiemelte. Ami nem csoda, ha azt vesszük, hogy a már fent taglalt, térforgatós jelenet legalább annyira hatásos volt a Jupiter holdjában is, mint a színházi térben, de Ágh a menekülttáborok, a pesti kórházak vagy egy lepukkant pesti lakás atmoszféráját is képes volt pluszréteggel felruházni.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Jupiter holdja (forrás: Proton Cinema)

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

Kapcsolódó

Nézni könnyű, csak gondolkodni nehéz rajta

Cannes után a magyar mozikba is megérkezett Mundruczó Kornél filmje. A Jupiter holdja egy szuperképességű menekült és egy megváltást kereső orvos kalandjaival mesél Európáról és a közhangulatról.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Klasszikus

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Klasszikus

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Mészáros Márta klasszikusa visszatér a Berlinaléra

Mészáros Márta volt az első női rendező a berlini filmfesztivál történetében, aki 1975-ben a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat átvehette az Örökbefogadás című filmjéért. A teljeskörű, 4K felbontású restaurált kópiát a fesztivál Berlinale Classics szekciójában vetítik, jövő februárban.
Vizuál gyász

Elhunyt Kósa Ferenc, a Tízezer nap rendezője

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Cannes-i nagydíjas Tízezer nap című film rendezője.
Vizuál toplista

Rekord árbevétellel zárja az évet a Disney

A Walt Disney Stúdió hétmilliárd dolláros (2000 milliárd forintos) globális jegybevétellel zárja az évet. Ez a második alkalom, hogy a filmstúdiónak sikerül átlépnie ezt a határt.
Vizuál hír

Romákkal foglalkozó magyar dokumentumfilm lett a legjobb Berlinben

Bogdán Árpád Gettó Balboa című alkotása az Ake Dikhea? - Romani Filmek Fesztiválján nyerte el a fődíjat.
Vizuál reigl judit

Péntekig láthatóak Reigl Judit fekete-fehér művei Budapesten

A Franciaországban élő, világhírű magyar festőművész kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatja be az a kiállítás, amely A Fekete is egy Szín címmel látható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.