A mostani tárlat egy „száz éve várt kiállítás”, mert Matisse művészetét a 20. század eleje óta ismerték Magyarországon, és a francia mester számos magyar festőre, például a „magyar Vadakra” is hatott.
A kiállítás címe Matisse művészetének egy fontos aspektusára utal: az életmű egyik alapja ugyanis a szín keresése, a színek tisztaságának felmutatása volt.
A kiállítás kronologikus rendben vezeti végig a látogatót a csaknem hat évtizedes életmű meghatározó szakaszain. Felidézi a korai éveket, amikor Matisse képein még nem mutatkozott meg a festő későbbi kolorizmusa, majd felmutatja, hogyan kötelezte el magát a színek mellett.
Henri Matisse: Vörös nadrágos odaliszk, 1921 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Az 1910-es évek kísérletező pályaszakaszát olyan fő művek szemléltetik, mint az enigmatikus Üvegajtó Collioure-ban vagy a Fehér és rózsaszín fej, de a közönség megismerheti Matisse szobrászati kísérleteit is.
A következő, nagyrészt Nizzában töltött évtizedben Matisse továbbfejlesztette festészetének addigi tanulságait, klasszicizáló időszakát azonban az 1930-as években modernista kísérletezések jellemezték.
Késői, vence-i időszakában a mester a táblaképfestészettől búcsúzva újradefiniálta a szín és a tér összefüggéseit, más műfajokban azonban még tovább alkotott. Nagyszabású műve a vence-i Rózsafüzér-kápolna megtervezése; az üvegablakok egyik életnagyságú modellje a kiállításon is helyet kapott.
Henri Matisse Arc sárga háttér előtt (1952) című festménye (Fotó/Forrás: Mohai Balázs/MTI)
Az egész rendezés legizgalmasabb pontja, a tárlat egyik tetőpontjaként is értelmezhető vence-i Rózsafüzér-kápolna üvegablaktermének installálása volt. Reményeink szerint a közönség is úgy értékeli majd, hogy sikerült megtalálni a lebegésnek azt a fajta harmóniáját, amelyet Matisse egész életében keresett
– mondta el a Fideliónak a kiállítás egyik kurátora, Fehér Dávid művészettörténész.
„A legnagyobb kihívást a tér és a művek harmóniába hozása jelentette. A Matisse-életmű alapvető kérdése egyébként is a harmónia, az egyensúly megtalálása. Egyrészt a Szépművészeti Múzeumban adott egy domináns és sajátos karakterű történeti tér, másrészt pedig adott egy modernista formaképzés. Kihívás volt megtalálni, hogyan lehetséges ezt a két dolgot fedésbe hozni, hogyan lehet úgy létrehozni egy architektúrát, amelyben ezek a finom modernista formák érvényesülnek, ám az eredeti teret sem tesszük tönkre” – tette hozzá.
Kapcsolódó
Az ördög a részletekben rejlik
Megnyílt az idei év leginkább várt kiállítása a Szépművészeti Múzeumban, és gyakorlatilag azonnal hosszú sorok alakultak ki az épület előtt. A művész halála után 500 évvel is sokan szeretnének elmerülni Hieronymus Bosch rejtélyes világában. Vajon mit tudott a németalföldi festő, amire még mindig rezonálunk?
Matisse késői invenciója a gouache papírkivágások módszerének kifejlesztése volt, a zárószekció elsősorban ezekből a munkákból nyújt válogatást.
Matisse a 20. század első felének egyik legfontosabb alkotója, aki, sok más mesterrel ellentétben, ma is jelentős hatást gyakorol a művészekre
– mondta a kiállítás másik kurátora, Aurélie Verdier, a Pompidou Központ művészettörténésze.
Henri Matisse: A ló, a lovas és a bohóc 1947 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
„Az egyik legjelentősebb Matisse-gyűjteményt a Pompidou Központ őrzi, a festő fia és unokái által adományozott számos alkotásnak is köszönhetően. Matisse már a 20. század elején, a fauve korszakában ismertté vált Magyarországon, mégis ez az első alkalom, hogy önálló kiállításon szerepelhetnek művei, így ez egy megható pillanat” – fűzte hozzá.
Henri Matisse Csendélet magnóliával című festménye, 1941 (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)
Ezért szerették volna kurátortársával, Fehér Dáviddal, hogy a bemutatkozás minél reprezentatívabb legyen, a kiállítás minél teljeskörűbben áttekintse Matisse életművét, különösen az alkalmazott technikák gazdagságát.
A Matisse-kiállítás június 30-tól október 16-ig látogatható.
A Bosch-tárlat még nyitva tart július 17-ig. Ősztől El Greco festményeivel találkozhatnak az érdeklődők.
Fejléckép: Részlet a kiállításból (fotó/forrás: Mohai Balázs / MTI)
hírlevél
