Vizuál

„A legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb”

2022.01.19. 11:20
Ajánlom
A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

A JOVIÁN LXX című kiállítás áttekinti Jovián György budapesti munkásságát. A tárlaton szereplő művek közül számos hosszú évek óta magángyűjteményekben található, így ritkán elérhető a közönség számára. Mi alapján került kiválasztásra pont ez a huszonöt mű, és milyen állomásokat fémjelez a budapesti időszakon belül ezeknek egy-egy darabja, csoportja?

A kiállítás az egész budapesti, vagyis az 1982-vel kezdődő időszakból mutat valamit, bár volt a kilencvenes éveknek egy olyan informalista, részben a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére rímelő időszaka, mely itt nem szerepel. Az elmúlt évtizedek romlás-élményét összegző Bontás-széria most annak figurális párhuzamaival együtt látható. Van ezek között nyilvánvaló, mint a Delacroix-átirat, de kevésbé nyilvánvaló is, mint a Láng I. és a Láng III. Teljes egészében látható most az átfogó értelemben vett művész-mesterség hagyományai előtt tisztelgő portrésorozat, a Lány unikornissal. Ez azért is jelentős, mert egyszerre hívja fel a figyelmet az örök hármas, vagyis az elméleti, a technikai és a történeti tudás szükségességére.

ZuhD_portre_ccexpress-111322.jpeg

Zuh Deodáth (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Mit gondol, helytállóak lehetnek a „realista”, „realista jellegű” jelzők Jovián művészete kapcsán?

Egyetértek azzal, hogy „realista jellegről” beszéljünk Jovián képei esetén, egy kisebb kiegészítéssel. A valósághű ábrázolás az ő esetében hasznos címke lehet, ha megértjük, hogy

nemcsak a valóság változik korszakról korszakra, hanem az is, hogy ebből az alkotó mit és hogyan kíván megragadni.

A Bontás-képek kolorista hiperrealizmusa egészen másként „valósághű", mint Láng-tablók burkolt mágiája. De ott van a kilencszáznyolcvanas évek végének profán valósága is a mitikus felütésű Aquariusban. Pedig az semmi olyasmit nem ábrázol, amelyet szabad szemmel láthatunk.

Hogy alakult Jovián György kifejezésmódja a budapesti időszak alatt?

Úgy gondolom, hogy alkotóelemeiben minden megvolt már 1982 előtt, még a későbbi, részben Tapiès-inspirálta informalizmus is. A figurális festészet kiteljesedése és a sorozatok készítése melletti elhivatottság azonban olyan összetevők, amelyeket a budapesti korszakból lehet a legjobban megérteni. A festészet mint mesterség iránti teoretikus élű figyelem is itt válik egyértelművé.

_ALANGI2009olaj_vaszon170x200cm-_002-161533.jpg

Jovián György: Láng I. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Pesti Vigadó-beli kiállítás folytatása a 2011-ben a Kiscelli Múzeumban Jovián LX címmel megvalósult tárlatnak. Hogyan hozható párbeszédbe egymással e két kiállítás?

Vannak nyilvánvaló párhuzamok a két tárlat között. Voltak, vannak közös műtárgyak is, de itt most közel kétszer annyi képet látunk, mintegy szemléltetve a művész folyamatos munkáját. A Bontás-sorozat akkor az ötlet és a kidolgozás első fázisában volt, ma pedig egy lassan lezáruló hosszú ciklusról beszélhetünk. Ami talán mégis fontos, hogy

egy-egy új, hangsúlyosan figurális kép mutatott rá akkor is és ma is a művész hangulatára, arra, hogy általánosan hogyan érzi magát a jelen körülmények között.

Akkor az egyébként most is látható Mantegna-parafrázis, a Pallium Mariae volt ennek a fő orgánuma. Ma pedig a Baljós előérzet. Tanulságos lehet összehasonlító elemzést adni a két kép mondanivalójáról.

A_la__ng_III__Baljo__s_elo__e__rzet_2021_o_v_170x200_cm_-111246.jpg

Jovián György: Láng III. - Baljós előérzet (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

„A festészet látszólag (…) nem egy bonyolult mesterség. Nem elég, hogy eszközei régóta nem változnak sokat, de egy mondattal könnyen jellemezhető, hogy mit csinál: háromdimenziós összefüggéseket kíván két dimenzióban ábrázolni, ráadásul nem túl változatos és nem mindig túlságosan kifinomult eszközökkel” – mondja ezt idén kiadott, Jovián Györgyről írt monográfiája bevezetőjében. Hogyan jellemezné Jovián formanyelvét? Milyen fontos üzenetet közvetít a művész a műalkotásait szemlélők felé, és mely különleges módon közvetíti azt?

Ez az idézet akár a könyv mondanivalójának magjaként is érthető. Álláspontom szerint a festészet egy első látásra roppant egyszerű mesterség, amelyben a megvalósítás során derül ki, hogy mennyire bonyolult tartós és mondanivalót közvetítő két dimenziós tablókat összehozni. Szerintem ez a Jovián-életmű legfőbb üzenete is:

összehasonlíthatatlanul több technikai és történeti tudásra van szükség egy bárcsak közepes kép megfestéséhez annál, mint amit az alapvető paraméterek nyomán gondolnánk.

Jovián nem keresi a különleges megoldásokat. Ez a leglényegesebb: arra mutat rá, hogy a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb.

BONTaS_XVIII_2019_olaj_vaszon_150x200_cm__002-111247.jpg

Jovián György: Bontás XVIII. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Milyen módon segítette – vagy esetleg hátráltatta – önt a munkában filozófiatörténész végzettsége? Milyen látásmódbeli hidakat, vagy épp gátakat nyújtott az a kiállítás rendezése során, hogy nem a művészettörténészi pályáról származik?

Nem is segített, nem is hátráltatott. Talán máshonnan ragadnám meg a problémát. Ahol egy szűkebb szakma sztenderdjei teljes joggal megálljt parancsolnak, ott egy más perspektívát érvényesítő szemlélő (vállalva saját hiányosságait) szabadabban mer fogalmazni. De tágabban, egy általános eszme- és társadalomtörténeti nézőpontból tekintve, filozófiai gondolkodás, és művészeti praxis ugyanannak a dobókockának más-más oldalai. Ugyanannak a közösségnek, társadalomnak különböző dokumentumai.

Ha választania kellene, melyik az a kiállításon szereplő alkotás, amely legjobban szimbolizálja a Jovián-féle értékrendet, kifejezésmódot?

Erre nehéz válaszolni. Úgy gondolom, hogy ha nem sugározná mindegyik ugyanazokat az alapvető értékeket, akkor az a többire sem vetne jó fényt. A kifejezésmód pedig folyamatosan változik. Ha viszont meg kellene mondanom, hogy jelenleg melyik kép hoz a leginkább lázba, akkor egyértelműen a Baljós előérzetet mondanám. Technikailag nagyon jó, a karakterábrázolás telitalálat, és ott van még az időszerűsége. De ez már egy másik beszélgetés témája.

SZeP_uJ_VILaG_I_2009_olaj_vaszon_170x200_cm_002-111249.jpg

Jovián György: Szép új világ I. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Szerző: Imre Hanna

Kapcsolódó programok

2022. január 19. 17:00 Alkotói tárlatvezetés

2022. január 26. 17:00 Tárlatvezetés

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jovián György: Pallium Mariae (forrás: Pesti Vigadó)

Rendhagyó tárlatvezetések Jovián György kiállításán

Kapcsolódó

Rendhagyó tárlatvezetések Jovián György kiállításán

Évtizedek óta nem látott alkotások is láthatók azon a kiállításon, melyhez kapcsolódóan most két alkalommal is különleges tárlatvezetésen vehetnek részt a Pesti Vigadóba látogatók.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Klasszikus

Meghalt Andrew Davis karmester

A világhírű angol karmestert, a Chicagói Lyric Opera korábbi zeneigazgatóját és számos neves operaház gyakori vendégét hosszú betegség után, nyolcvanéves korában érte a halál.
Klasszikus

Új operáján dolgozik Kurtág György

A kilencvennyolc éves zeneszerző a Klubrádiónak számolt be arról, hogy második operáját írja, amelyet a hetvenéves német szoprán, Maria Husmann számára komponál.
Színház

„A kutatóknak szükségük van inspirációt meríteni a művészetekből” – Karikó Katalin ellátogatott a Rózsavölgyi Szalon Nobel-díjról szóló előadására

Krausz Ferenc után újabb Nobel-díjas tudós, Karikó Katalin is megtekintette a Rózsavölgyi Szalon február közepén bemutatott A Díj című előadását, amely az „atombomba atyja és anyjaként” emlegetett Otto Hahn és Lise Meitner szenvedélyes párviadalát meséli el.
Színház

128. születésnapját ünnepli a Vígszínház – idén is megrendezik a Vígmajálist

Május 1-jén délután a Vígszínház meghirdeti a 2024/25-ös évad programját, majd a társulat tagjai részleteket adnak elő többek között olyan népszerű előadásokból, mint a Pinokkió, A Pál utcai fiúk, A padlás vagy A nagy Gatsby.
Könyv

Irodalom a Margitszigeten – jön a tavaszi Margó!

A fesztiválon mutatja be új kötetét mások mellett Háy János, Erdős Virág, Krusovszky Dénes és Cserna-Szabó András is. A közönség idén élő podcastfelvételeken is részt vehet a három nap során. 

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.