Vizuál

„A legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb”

2022.01.19. 11:20
Ajánlom
A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.

A JOVIÁN LXX című kiállítás áttekinti Jovián György budapesti munkásságát. A tárlaton szereplő művek közül számos hosszú évek óta magángyűjteményekben található, így ritkán elérhető a közönség számára. Mi alapján került kiválasztásra pont ez a huszonöt mű, és milyen állomásokat fémjelez a budapesti időszakon belül ezeknek egy-egy darabja, csoportja?

A kiállítás az egész budapesti, vagyis az 1982-vel kezdődő időszakból mutat valamit, bár volt a kilencvenes éveknek egy olyan informalista, részben a hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére rímelő időszaka, mely itt nem szerepel. Az elmúlt évtizedek romlás-élményét összegző Bontás-széria most annak figurális párhuzamaival együtt látható. Van ezek között nyilvánvaló, mint a Delacroix-átirat, de kevésbé nyilvánvaló is, mint a Láng I. és a Láng III. Teljes egészében látható most az átfogó értelemben vett művész-mesterség hagyományai előtt tisztelgő portrésorozat, a Lány unikornissal. Ez azért is jelentős, mert egyszerre hívja fel a figyelmet az örök hármas, vagyis az elméleti, a technikai és a történeti tudás szükségességére.

ZuhD_portre_ccexpress-111322.jpeg

Zuh Deodáth (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Mit gondol, helytállóak lehetnek a „realista”, „realista jellegű” jelzők Jovián művészete kapcsán?

Egyetértek azzal, hogy „realista jellegről” beszéljünk Jovián képei esetén, egy kisebb kiegészítéssel. A valósághű ábrázolás az ő esetében hasznos címke lehet, ha megértjük, hogy

nemcsak a valóság változik korszakról korszakra, hanem az is, hogy ebből az alkotó mit és hogyan kíván megragadni.

A Bontás-képek kolorista hiperrealizmusa egészen másként „valósághű", mint Láng-tablók burkolt mágiája. De ott van a kilencszáznyolcvanas évek végének profán valósága is a mitikus felütésű Aquariusban. Pedig az semmi olyasmit nem ábrázol, amelyet szabad szemmel láthatunk.

Hogy alakult Jovián György kifejezésmódja a budapesti időszak alatt?

Úgy gondolom, hogy alkotóelemeiben minden megvolt már 1982 előtt, még a későbbi, részben Tapiès-inspirálta informalizmus is. A figurális festészet kiteljesedése és a sorozatok készítése melletti elhivatottság azonban olyan összetevők, amelyeket a budapesti korszakból lehet a legjobban megérteni. A festészet mint mesterség iránti teoretikus élű figyelem is itt válik egyértelművé.

_ALANGI2009olaj_vaszon170x200cm-_002-161533.jpg

Jovián György: Láng I. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Pesti Vigadó-beli kiállítás folytatása a 2011-ben a Kiscelli Múzeumban Jovián LX címmel megvalósult tárlatnak. Hogyan hozható párbeszédbe egymással e két kiállítás?

Vannak nyilvánvaló párhuzamok a két tárlat között. Voltak, vannak közös műtárgyak is, de itt most közel kétszer annyi képet látunk, mintegy szemléltetve a művész folyamatos munkáját. A Bontás-sorozat akkor az ötlet és a kidolgozás első fázisában volt, ma pedig egy lassan lezáruló hosszú ciklusról beszélhetünk. Ami talán mégis fontos, hogy

egy-egy új, hangsúlyosan figurális kép mutatott rá akkor is és ma is a művész hangulatára, arra, hogy általánosan hogyan érzi magát a jelen körülmények között.

Akkor az egyébként most is látható Mantegna-parafrázis, a Pallium Mariae volt ennek a fő orgánuma. Ma pedig a Baljós előérzet. Tanulságos lehet összehasonlító elemzést adni a két kép mondanivalójáról.

A_la__ng_III__Baljo__s_elo__e__rzet_2021_o_v_170x200_cm_-111246.jpg

Jovián György: Láng III. - Baljós előérzet (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

„A festészet látszólag (…) nem egy bonyolult mesterség. Nem elég, hogy eszközei régóta nem változnak sokat, de egy mondattal könnyen jellemezhető, hogy mit csinál: háromdimenziós összefüggéseket kíván két dimenzióban ábrázolni, ráadásul nem túl változatos és nem mindig túlságosan kifinomult eszközökkel” – mondja ezt idén kiadott, Jovián Györgyről írt monográfiája bevezetőjében. Hogyan jellemezné Jovián formanyelvét? Milyen fontos üzenetet közvetít a művész a műalkotásait szemlélők felé, és mely különleges módon közvetíti azt?

Ez az idézet akár a könyv mondanivalójának magjaként is érthető. Álláspontom szerint a festészet egy első látásra roppant egyszerű mesterség, amelyben a megvalósítás során derül ki, hogy mennyire bonyolult tartós és mondanivalót közvetítő két dimenziós tablókat összehozni. Szerintem ez a Jovián-életmű legfőbb üzenete is:

összehasonlíthatatlanul több technikai és történeti tudásra van szükség egy bárcsak közepes kép megfestéséhez annál, mint amit az alapvető paraméterek nyomán gondolnánk.

Jovián nem keresi a különleges megoldásokat. Ez a leglényegesebb: arra mutat rá, hogy a legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb.

BONTaS_XVIII_2019_olaj_vaszon_150x200_cm__002-111247.jpg

Jovián György: Bontás XVIII. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Milyen módon segítette – vagy esetleg hátráltatta – önt a munkában filozófiatörténész végzettsége? Milyen látásmódbeli hidakat, vagy épp gátakat nyújtott az a kiállítás rendezése során, hogy nem a művészettörténészi pályáról származik?

Nem is segített, nem is hátráltatott. Talán máshonnan ragadnám meg a problémát. Ahol egy szűkebb szakma sztenderdjei teljes joggal megálljt parancsolnak, ott egy más perspektívát érvényesítő szemlélő (vállalva saját hiányosságait) szabadabban mer fogalmazni. De tágabban, egy általános eszme- és társadalomtörténeti nézőpontból tekintve, filozófiai gondolkodás, és művészeti praxis ugyanannak a dobókockának más-más oldalai. Ugyanannak a közösségnek, társadalomnak különböző dokumentumai.

Ha választania kellene, melyik az a kiállításon szereplő alkotás, amely legjobban szimbolizálja a Jovián-féle értékrendet, kifejezésmódot?

Erre nehéz válaszolni. Úgy gondolom, hogy ha nem sugározná mindegyik ugyanazokat az alapvető értékeket, akkor az a többire sem vetne jó fényt. A kifejezésmód pedig folyamatosan változik. Ha viszont meg kellene mondanom, hogy jelenleg melyik kép hoz a leginkább lázba, akkor egyértelműen a Baljós előérzetet mondanám. Technikailag nagyon jó, a karakterábrázolás telitalálat, és ott van még az időszerűsége. De ez már egy másik beszélgetés témája.

SZeP_uJ_VILaG_I_2009_olaj_vaszon_170x200_cm_002-111249.jpg

Jovián György: Szép új világ I. (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Szerző: Imre Hanna

Kapcsolódó programok

2022. január 19. 17:00 Alkotói tárlatvezetés

2022. január 26. 17:00 Tárlatvezetés

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Jovián György: Pallium Mariae (forrás: Pesti Vigadó)

Rendhagyó tárlatvezetések Jovián György kiállításán

Kapcsolódó

Rendhagyó tárlatvezetések Jovián György kiállításán

Évtizedek óta nem látott alkotások is láthatók azon a kiállításon, melyhez kapcsolódóan most két alkalommal is különleges tárlatvezetésen vehetnek részt a Pesti Vigadóba látogatók.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.