Czóbel Béla neve sokaknak az ismert, és napjainkban is népszerű Nyolcak csoport kapcsán lehet ismerős. Itthon és külföldön is több iskolának volt tagja, ennek ellenére mindig is önálló, kissé autonóm személyként ismerték, aki mind a festészetben, mind az életében csak a saját útját járta.

Ennek az útkeresésnek állított emléket a Művészet Malomban található tárlat, amely a főként magántulajdonban lévő képeket hivatott bemutatni, leginkább azokból a korszakokból, amelyek jelentős változásokat hoztak az életműben.

A kiállítás első részében főként az 1900-as évek kezdeti alkotásai kapták a főszerepet. Ebben az időszakban Czóbel a nagybányai művésztelepen alkotott, és párhuzamosan sokat időt töltött Németországban és Párizsban is. A korszak képein egyszerre érezhető a naturalizmus nyersessége, a plen air könnyedsége és a főként impresszionista alkotókra jellemző fénykezelési technika.

A kezdeti korszakból sok portré és önarckép kapott helyet, mindegyik figura egy-egy külön történet, megfejtendő rejtély; mint a Tót ember kalappal vagy a Munkásember. Kiemelkedő alkotás az egyik közeli barátról, a nagybányai csoport tagjáról, Maticska Jenőről, készített portré. A képen látható arcról áradó végtelen szomorúság, a gesztus jelleggel hát mögé rejtett kéz, a komor és mély színek sötét titkot sejtetnek. Maticska alakja fény és árny határán áll, a szemlélő nem tudhatja, hogy éppen kilép a sötétből, vagy pont afelé tart. Czóbel rendkívül érzékletesen festette a képre a megmásíthatatlan tényt; Maticska másfél év múlva hunyt el egy örökletes betegségben.

A teremben tovább haladva egyre inkább érzékelhető a párizsi időszak hatása a magyar festőre. Ugyanis, amíg a nagybányai festőiskolában még az impresszionista hatások domináltak, Franciaországban már egyre inkább kezdett kialakulni a fauvizmus irányzata, melynek egyik központi alakja maga Czóbel lett. A Kislány az ágy előtt című képet már egyre határozottabb kontúrok és erőteljes, vibráló, nyers színek jellemezték.

A Szalmakalapos férfi és az Ülő férfi című művek 1906-ból, már az új stílust képviselik. Az elnagyolt formák és a domináló színhasználat a fauvizmus előfutáraiként is emlegetett Gauguin és Van Gogh képeit idézik.

Itthon kezdetben kétkedve, kritikusan fogadták a külföldről hazatérő, új irányzatokkal kísérletező festőt. Azonban hamarosan egyre több iskolában terjedt el az új technika (nagybányai neósok, Kaposvár, Nyergesújfalu, és a budapesti Nyolcak).

A kiállításon láthatóak grafikák is, főként a párizsi Julian akadémián töltött időszakból. Ezeken a műveken is jól végigkövethető, ahogy a kezdetekben a naturalizmusra jellemző részletességgel megalkotott képeket, felváltják az vázlatos figurák és a már-már csak utálásként megjelenő a környezet.

Az első világháború idején Czóbel menekülni kényszerült, így Hollandiában, később pedig Berlinben telepedett le. Ebben az időszakban szintén dominált festészetében a fauvizmus irányzata, képeire pedig még inkább jellemzővé vált az elnagyolt ábrázolásmód, és az általa fontosnak tartott, jellemző jegyek kiemelése, a portrék, tájképek és csendéletek esetében is.

A bergeni lelkész képét összehasonlítva a korábban már említett Ülő férfival, jól mutatja azt, ahogyan az évek során egyre inkább megváltozott az alkotó kifejezésmódja; az egyre inkább lényegtelenné váló környezet és a központi figura ábrázolásának kevésbé reális ábrázolása jelentette a modern magyar festészet kezdetét.

A kiállítás hűen vezeti végig a látogatót a modern magyar festészet egyik legnagyobb alakjának, a modernizmus előfutárának művészetén és korszakainak változásain. A tárlat azonban nem szorul a kiállítótér falai közé, hiszen a város több pontján is találkozhatunk a Fiú labdával című képpel. Utcai hirdetőbálákról, épületek oldaláról, éttermek teraszáról tekint az emberekre, hogy ezzel is "hirdesse" azt a kivételes tárlatot, amely a Malomba érkezőket fogadja egészen augusztus 31-ig.