Vizuál

A "legfranciább" magyar festő

2014.07.21. 06:58
Ajánlom
A Szentendrei nyár programsorozat keretében még a szokottnál is többen látogatnak el hétvégenként a Dunakanyar legszebb városába. Egymást érik a kulturális, gasztronómiai programok, vásárok és fesztiválok, de hatalmas érdeklődés övezi a helyi kötődésű Czóbel Béla hiánypótló kiállítását is. KRITIKA

Czóbel Béla neve sokaknak az ismert, és napjainkban is népszerű Nyolcak csoport kapcsán lehet ismerős. Itthon és külföldön is több iskolának volt tagja, ennek ellenére mindig is önálló, kissé autonóm személyként ismerték, aki mind a festészetben, mind az életében csak a saját útját járta.

Ennek az útkeresésnek állított emléket a Művészet Malomban található tárlat, amely a főként magántulajdonban lévő képeket hivatott bemutatni, leginkább azokból a korszakokból, amelyek jelentős változásokat hoztak az életműben.

A kiállítás első részében főként az 1900-as évek kezdeti alkotásai kapták a főszerepet. Ebben az időszakban Czóbel a nagybányai művésztelepen alkotott, és párhuzamosan sokat időt töltött Németországban és Párizsban is. A korszak képein egyszerre érezhető a naturalizmus nyersessége, a plen air könnyedsége és a főként impresszionista alkotókra jellemző fénykezelési technika.

A kezdeti korszakból sok portré és önarckép kapott helyet, mindegyik figura egy-egy külön történet, megfejtendő rejtély; mint a Tót ember kalappal vagy a Munkásember. Kiemelkedő alkotás az egyik közeli barátról, a nagybányai csoport tagjáról, Maticska Jenőről, készített portré. A képen látható arcról áradó végtelen szomorúság, a gesztus jelleggel hát mögé rejtett kéz, a komor és mély színek sötét titkot sejtetnek. Maticska alakja fény és árny határán áll, a szemlélő nem tudhatja, hogy éppen kilép a sötétből, vagy pont afelé tart. Czóbel rendkívül érzékletesen festette a képre a megmásíthatatlan tényt; Maticska másfél év múlva hunyt el egy örökletes betegségben.

A teremben tovább haladva egyre inkább érzékelhető a párizsi időszak hatása a magyar festőre. Ugyanis, amíg a nagybányai festőiskolában még az impresszionista hatások domináltak, Franciaországban már egyre inkább kezdett kialakulni a fauvizmus irányzata, melynek egyik központi alakja maga Czóbel lett. A Kislány az ágy előtt című képet már egyre határozottabb kontúrok és erőteljes, vibráló, nyers színek jellemezték.

A Szalmakalapos férfi és az Ülő férfi című művek 1906-ból, már az új stílust képviselik. Az elnagyolt formák és a domináló színhasználat a fauvizmus előfutáraiként is emlegetett Gauguin és Van Gogh képeit idézik.

Itthon kezdetben kétkedve, kritikusan fogadták a külföldről hazatérő, új irányzatokkal kísérletező festőt. Azonban hamarosan egyre több iskolában terjedt el az új technika (nagybányai neósok, Kaposvár, Nyergesújfalu, és a budapesti Nyolcak).

A kiállításon láthatóak grafikák is, főként a párizsi Julian akadémián töltött időszakból. Ezeken a műveken is jól végigkövethető, ahogy a kezdetekben a naturalizmusra jellemző részletességgel megalkotott képeket, felváltják az vázlatos figurák és a már-már csak utálásként megjelenő a környezet.

Az első világháború idején Czóbel menekülni kényszerült, így Hollandiában, később pedig Berlinben telepedett le. Ebben az időszakban szintén dominált festészetében a fauvizmus irányzata, képeire pedig még inkább jellemzővé vált az elnagyolt ábrázolásmód, és az általa fontosnak tartott, jellemző jegyek kiemelése, a portrék, tájképek és csendéletek esetében is.

A bergeni lelkész képét összehasonlítva a korábban már említett Ülő férfival, jól mutatja azt, ahogyan az évek során egyre inkább megváltozott az alkotó kifejezésmódja; az egyre inkább lényegtelenné váló környezet és a központi figura ábrázolásának kevésbé reális ábrázolása jelentette a modern magyar festészet kezdetét.

A kiállítás hűen vezeti végig a látogatót a modern magyar festészet egyik legnagyobb alakjának, a modernizmus előfutárának művészetén és korszakainak változásain. A tárlat azonban nem szorul a kiállítótér falai közé, hiszen a város több pontján is találkozhatunk a Fiú labdával című képpel. Utcai hirdetőbálákról, épületek oldaláról, éttermek teraszáról tekint az emberekre, hogy ezzel is "hirdesse" azt a kivételes tárlatot, amely a Malomba érkezőket fogadja egészen augusztus 31-ig.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál pop-art

Csokoládéra épült a világhírű műgyűjtemény

A Budapest Art Week keretén belül betekintettünk a budapesti Ludwig Múzeum kulisszái mögé, ahol azt is megtudhattuk, mi köze a húsvéti csokitojásoknak Andy Warhol pop-art képeihez.
Vizuál videó

Terápia filmben és építészetben – Krigler Gábor és Varga Tamás a Kult50-ben

A Kult50 a háttérben álló alkotókra is szeretné felhívni a figyelmet, hiszen Krigler Gábor showrunner, kreatív producer sorozataival és Varga Tamás építész épületeivel sokan naponta találkoznak. Videósorozatunk hetente két alkalommal jelentkezik, amelyben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.
Vizuál hír

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Vizuál interjú

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.
Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.