Vizuál

A legjobb film a Természetes fény – átadták a filmkritikusok díjait

2022.03.25. 19:40
Ajánlom
A filmkritikusok B. Nagy László-díját Nagy Dénes filmje, a Természetes fény nyerte el, a Legjobb rendezés díját Kocsis Ágnes kapta az Éden című filmért. Sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért az Életmű-díjat idén Sándor Pál kapta. GALÉRIA a cikkben.

Átadták a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának díjait a 2020 és 2021-es év legjobb filmes teljesítményeiért péntek délután, a MÚOSZ székházában. Képes beszámolónkat tekintse meg a cikk alján. 

A pandémia miatt két hónappal később került sor a díjátadóra, mégis nehéz most bármi másra gondolni, bármi másról beszélni, mint az Ukrajnában zajló embertelen pusztításról és szenvedésről – hangzott el az elmúlt két év filmes eseményeit összefoglaló beszéd elején, amit a Fidelio vizuális rovatának vezetője, Gyürke Kata, a szakosztály elnökségi tagja tartott. Alább a díjátadón elhangzott szöveget osztjuk meg olvasóinkkal:

Az újságíró, a kritikus az én esetemben szubjektív és elfogult, ezt vállalnom kell, ha magyar filmekről beszélünk. Természetesen a nem attól még nem, és az igen az igen, de ez majd úgyis kiderül a díjakból. 

A járvány miatt tavaly elmaradt a díjátadó, ami lehet, hogy hiba volt, talán online megtarthattuk volna, a pandémia első éve mégis bénítóan hatott. Itthon is jóval kevesebb filmbemutatót tartottak a tervezettnél. Mindenki megtorpant, nem csak Hollywood.

Innen nézve csodára méltó, hogy a nemzetközi sikerek mégsem maradtak el. A magyar érintettségű filmek közül minden valószínűség szerint a világon a legtöbben Mundruczó Kornél Oscar-jelölésig eljutott filmjét, a Pieces of a Woman-t látták: a forgatókönyv itthon nem kapott támogatást.

Igaz, ez már idei hír, de januárban mutatták be az első magyar játékfilmet a Sundance versenyprogramjában, Csuja László és Nemes Anna moziját.

Ha főképp online is, de tavaly szerencsére megtartották a Berlinalét, ahol két Ezüst Medve díjjal lett gazdagabb a magyar film: Nagy Dénes háborús filmje és Fliegauf Bence traumafeldolgozó mozija is elismerést kapott, fél év múlva pedig Cannes-ba kapott meghívást két nagyszerű alkotás: Enyedi Ildikó Füst Milán-adaptációja, és az új Mundruczó-Wéber film.

Tavalyelőtt ősszel, az újabb lezárások előtt éppen csak, hogy a mozikba kerülhetett Lakos Nóra vígjátéka, vagy Horvát Lili szerelmesfilmje, de azt is már a Netflixen látták a legtöbben. Apropó: Netflix, HBO, Cinego, Filmio:

szeretjük, vagy nem, az online streaming platformok ebben a két évben megkerülhetetlenné váltak, a dokumentumfilmek esetében különösen.

Nélkülük nem jutott volna platformhoz a szerzői filmes attitűddel készült, kimagaslóan erős dokumentumfilmes mezőny, gondolok itt Bakony Alexa vagy Dér Asia és Haragonics Sári felkavaró, ám nemkívánatosnak bélyegzett filmjeire vagy Visky Ábel munkájára. Köszönjük a magyar film és a nézők nevében is.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy közben ne aggódnánk a művészmozikért, és egyáltalán a magyar filmet játszó mozikért vagy filmklubokért, mert tudjuk, látjuk, hogy milyen nehéz visszanyerni a közönséget – de ez már egy új fejezet. Köszönjük az art-moziknak, hogy nem egyszer hónapokig műsoron tartják a magyar filmeket.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a jó film nem attól jó film, hogy sok pénzbe kerül, de most már azt is látjuk, hogy nem is attól jó, ha moziban mutatják be: a jó film még az ütött-kopott, vacak laptopunkon is bevonz, a Távmoziban is működik, mi több: súlya van.

Évről-évre figyeljük a független filmek térnyerését is, a pandémia első két évében sem volt ez másként, állami támogatás nélkül dolgoztak sokan – a játékfilmesek közül például Hajdu Szabolcs, nem először sajnos, vagy mások mellett Fliegauf Bence, Pálfi György, vagy Buvári Tamásék is.

2021-ben aztán felrobbant a mozi.

A májusi újranyitást követően egymást érték a sok esetben már rég elkészült magyar filmek bemutatói. Csak kapkodtuk a fejünket – és bőszen jegyzeteltünk a sötétben. Májusban rögtön három komoly nagyjátékfilmmel kezdődött a szezon, aztán jöttek a nyári vígjátékok, és ősszel eldördült a startpisztoly – és amikor már azt hittük, hogy mindent láttunk, még karácsony előtt is ért meglepetés bennünket. Szerencsére.

Rejtőzködőbb, távolságtartóbb, és bátran személyes filmek vitték tovább a magyar film realista hagyományát, és mertek költőien, pszichologizálva, sőt, néha humorosan is fogalmazni.

Jó színészválogatással, kiváló alakításokkal, eredeti vizuális feldolgozásokkal találkoztunk. A tabutémák sem maradtak el, köztük a nemi erőszak, a női vetélés, a transzgenerációs traumák feldolgozása, visszatért a genocídium, a szerhasználat vagy a függőség hatásainak kiemelése.  

Ha mindenképpen trendeket kellene említeni, azok is vannak, ha nem is annyira újak. Tulajdonképpen 2015 óta, a Saul évétől jól láthatóan az elsőfilmes rendezők a legprogresszívabbak: 2019-ben Hartung Attiláé, előtte Szilágyi Zsófiáé lett a legjobb film díja.

A mostani mezőnyben is kimagaslóan sok első- és néhány másodikfilmes rendező tett le számottevő munkát az asztalra, többnyire a még mindig működő Inkubátor program keretében.

Sokan közülük nők, Kis Hajni, Grosan Cristina, Felméri Cecília, Lakos Nóra. És ott van Dombrovszky Linda, Kocsis Ági, Horvát Lili – ha csak a játékfilmes mezőnyt nézzük.

A középgeneráció rendezői ugyanakkor szinte láthatatlanok. Mundruczó Kornél és Enyedi Ildikó kivételével a többség parkolópályára kényszerült.

Nem jut lehetőséghez, és csak telnek a fontos évek. Óriási törést jelent ez a magyar film számára, és nemcsak a rendezők, de sok szakember, nagynevű producer és a nézők is rosszul járnak. Hiányoznak a középgeneráció filmjei, de hol vannak a nagy öregek? Kivétel itt is van, Szabó István, aki új filmmel jött ki 2020-ban, de nem látjuk a többieket – pedig biztosan lenne mondanivalójuk – ahogy igenis van közönsége a magyar filmnek.  

A fél ország megünnepelte tavaly Jancsó Miklós születésének 100. évfordulóját; sosem látott közönségsikerrel zárult a 120 éves magyar film történetét bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban; a friss Európai Filmdíjast, a 90 éves Mészáros Mártát ünnepli a fél világ; Kende János és Mikulás Ferenc is betöltötte a 80. évét.

A pandémia első két éve ugyanakkor egybeesett a magyar filmművészet megkerülhetetlen bástyájának szétrobbantásával is – az SZFE-ről beszélek.

Létrejött a Freeszfe egyesület, sikeres lett a nemzetközi diplomamentő program, de mégiscsak önerőből, fizetés nélkül, szerelemből zajlik az oktatás - igaz, nem középiskolás fokon.

Álljunk meg itt most egy pillanatra, és hajtsunk fejet a távozók előtt: elment közülünk Berckl János, Gulyás János, Böszörményi Zsuzsa, Szomjas György, Törőcsik Mari, Jankovics Marcell, hogy csak néhány nevet említsünk a pótolhatatlanok közül. A képzeletbeli mozinkban itt ülnek mellettünk. Úgyhogy most dőljünk hátra, idézzük fel az Eurimage tengerkék reklámszpotjában beúszó európai városok neveit, és filmről-filmre, díjról-díjra ünnepeljük a magyar filmet.    

Elhangzott: 2022. március 25-én, a MÚOSZ Székházában

Galéria a díjátadóról

A díjazottak

  • A legjobb animációs film díját a Dűne című film kapja (rendező: Ulrich Gábor).
  • A legjobb dokumentumfilm díját a Tobi színei című film kapja (rendező: Bakony Alexa).
  • A legjobb kisjátékfilm díját a Pannonia dicsérete című film kapja (rendező: Nagy Borbála).
  • A legjobb női epizódalakítás díját Török-Illyés Orsolya kapja a Békeidő és a Toxikoma című filmekben nyújtott alakításáért.
  • A legjobb női főszereplő díját Monori Lili kapja az Evolúció című filmben nyújtott alakításáért. 
  • Legjobb férfi epizódalakítás díját kapja Hajdu Szabolcs a Békeidő és a Becsúszó szerelem című filmekben nyújtott alakításáért.
  • A legjobb férfi főszereplő díját Dietz Guszáv kapja a Külön falka című filmben nyújtott alakításáért.
  • A legjobb vágás díját Gothár Márton kapja a Legjobb tudomásom szerint című filmért.
  • A legjobb forgatókönyv díját Horvát Lili kapja a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmért.
  • Operatőri díjat kap Bántó Csaba a Békeidő című film fényképezéséért.
  • Operatőri díjat kap Réder György a Spirál és a Hasadék című filmek fényképezéséért.
  • A legjobb rendezés díját Kocsis Ágnes kapja az Éden című filmért.
  • Különdíjat kap a Nagykarácsony című film (rendező: Tiszeker Dániel).
  • A legjobb első film díját a Külön falka című film kapja (rendező: Kis Hajni).
  • A Filmkritikusok B. Nagy László Díját a Természetes fény című film kapja. (rendező: Nagy Dénes).
  • A magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Sándor Pál kapja.

 

Fejléckép: a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának díjazottjai, 2020-2021 (fotó: Gordon Eszter)

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Kapcsolódó

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Vizuál

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Fenntartható? - Az újrahasznosítás és a lassulás jegyében jön a Műtárgyak éjszakája

A fenntarthatóság lesz a kiemelt témája a VI. Műtárgyak éjszakájának, amely ötven budapesti és néhány vidéki helyszínen csaknem száz művészeti sétával, tárlatvezetéssel, szakmai előadással, műterem-látogatással és egyéb programmal invitálja a látogatókat május 26. és 28. között.
Vizuál hír

Jobbnál jobb filmekkel jön az Artmozik éjszakája

Premier előtti vetítések és az elmúlt évek legjobb filmjei várják a filmrajongókat az idei Artmozik éjszakáján, május 20-án késő délutántól másnap hajnalig, öt fővárosi moziban. Ezúttal is filmről filmre vándorolhatunk a Művész, a Puskin, a Toldi, a Tabán és a Kino Cafe mozik között.
Vizuál ajánló

100 éve lappangó remekműveket árverez el a Virág Judit Galéria

A 25 éves Virág Judit Galéria jubileumi aukcióján Rippl-Rónai József, Vaszary János és Kádár Béla kivételesen értékes alkotása is kalapács alá kerülnek. Mindhárom festmény eddig magángyűjteményekben rejtőzött. A művek két héten át ingyenesen megtekinthetők a Falk Miksa utcai galériában. 
Vizuál Film

Ukrajna árnyékában - Ma kezdődik a 75. cannes-i fesztivál

Több mint 35 ezer szakmai résztvevő és mozirajongó részvételével kezdődő fesztivál hivatalos programjában 21 film versenyez az Arany Pálmáért. Az évfordulós seregszemlét három év után ismét a megszokott időpontban rendezik meg, és a koronavírus-járvány miatti korábbi óvintézkedések is megszűnnek.
Vizuál ajánló

A fény, a hang és a művészet labirintusa - Cinema Mystica a Margitszigeten

Magyarország első immerzív, digital art kiállítását május 13. és június 5. között rendezik meg a város legújabb kulturális helyszínén, a margitszigeti Kristály Színtérben. Az új médiumokat felvonultató tárlat egy érzékszervi utazás, mely 16 egyedi installáción vezet végig