Átadták a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának díjait a 2020 és 2021-es év legjobb filmes teljesítményeiért péntek délután, a MÚOSZ székházában. Képes beszámolónkat tekintse meg a cikk alján.
A pandémia miatt két hónappal később került sor a díjátadóra, mégis nehéz most bármi másra gondolni, bármi másról beszélni, mint az Ukrajnában zajló embertelen pusztításról és szenvedésről – hangzott el az elmúlt két év filmes eseményeit összefoglaló beszéd elején, amit a Fidelio vizuális rovatának vezetője, Gyürke Kata, a szakosztály elnökségi tagja tartott. Alább a díjátadón elhangzott szöveget osztjuk meg olvasóinkkal:
Az újságíró, a kritikus az én esetemben szubjektív és elfogult, ezt vállalnom kell, ha magyar filmekről beszélünk. Természetesen a nem attól még nem, és az igen az igen, de ez majd úgyis kiderül a díjakból.
A járvány miatt tavaly elmaradt a díjátadó, ami lehet, hogy hiba volt, talán online megtarthattuk volna, a pandémia első éve mégis bénítóan hatott. Itthon is jóval kevesebb filmbemutatót tartottak a tervezettnél. Mindenki megtorpant, nem csak Hollywood.
Innen nézve csodára méltó, hogy a nemzetközi sikerek mégsem maradtak el. A magyar érintettségű filmek közül minden valószínűség szerint a világon a legtöbben Mundruczó Kornél Oscar-jelölésig eljutott filmjét, a Pieces of a Woman-t látták: a forgatókönyv itthon nem kapott támogatást.
Igaz, ez már idei hír, de januárban mutatták be az első magyar játékfilmet a Sundance versenyprogramjában, Csuja László és Nemes Anna moziját.
Ha főképp online is, de tavaly szerencsére megtartották a Berlinalét, ahol két Ezüst Medve díjjal lett gazdagabb a magyar film: Nagy Dénes háborús filmje és Fliegauf Bence traumafeldolgozó mozija is elismerést kapott, fél év múlva pedig Cannes-ba kapott meghívást két nagyszerű alkotás: Enyedi Ildikó Füst Milán-adaptációja, és az új Mundruczó-Wéber film.
Tavalyelőtt ősszel, az újabb lezárások előtt éppen csak, hogy a mozikba kerülhetett Lakos Nóra vígjátéka, vagy Horvát Lili szerelmesfilmje, de azt is már a Netflixen látták a legtöbben. Apropó: Netflix, HBO, Cinego, Filmio:
szeretjük, vagy nem, az online streaming platformok ebben a két évben megkerülhetetlenné váltak, a dokumentumfilmek esetében különösen.
Nélkülük nem jutott volna platformhoz a szerzői filmes attitűddel készült, kimagaslóan erős dokumentumfilmes mezőny, gondolok itt Bakony Alexa vagy Dér Asia és Haragonics Sári felkavaró, ám nemkívánatosnak bélyegzett filmjeire vagy Visky Ábel munkájára. Köszönjük a magyar film és a nézők nevében is.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy közben ne aggódnánk a művészmozikért, és egyáltalán a magyar filmet játszó mozikért vagy filmklubokért, mert tudjuk, látjuk, hogy milyen nehéz visszanyerni a közönséget – de ez már egy új fejezet. Köszönjük az art-moziknak, hogy nem egyszer hónapokig műsoron tartják a magyar filmeket.
Azt már eddig is tudtuk, hogy a jó film nem attól jó film, hogy sok pénzbe kerül, de most már azt is látjuk, hogy nem is attól jó, ha moziban mutatják be: a jó film még az ütött-kopott, vacak laptopunkon is bevonz, a Távmoziban is működik, mi több: súlya van.
Évről-évre figyeljük a független filmek térnyerését is, a pandémia első két évében sem volt ez másként, állami támogatás nélkül dolgoztak sokan – a játékfilmesek közül például Hajdu Szabolcs, nem először sajnos, vagy mások mellett Fliegauf Bence, Pálfi György, vagy Buvári Tamásék is.
2021-ben aztán felrobbant a mozi.
A májusi újranyitást követően egymást érték a sok esetben már rég elkészült magyar filmek bemutatói. Csak kapkodtuk a fejünket – és bőszen jegyzeteltünk a sötétben. Májusban rögtön három komoly nagyjátékfilmmel kezdődött a szezon, aztán jöttek a nyári vígjátékok, és ősszel eldördült a startpisztoly – és amikor már azt hittük, hogy mindent láttunk, még karácsony előtt is ért meglepetés bennünket. Szerencsére.
Rejtőzködőbb, távolságtartóbb, és bátran személyes filmek vitték tovább a magyar film realista hagyományát, és mertek költőien, pszichologizálva, sőt, néha humorosan is fogalmazni.
Jó színészválogatással, kiváló alakításokkal, eredeti vizuális feldolgozásokkal találkoztunk. A tabutémák sem maradtak el, köztük a nemi erőszak, a női vetélés, a transzgenerációs traumák feldolgozása, visszatért a genocídium, a szerhasználat vagy a függőség hatásainak kiemelése.
Ha mindenképpen trendeket kellene említeni, azok is vannak, ha nem is annyira újak. Tulajdonképpen 2015 óta, a Saul évétől jól láthatóan az elsőfilmes rendezők a legprogresszívabbak: 2019-ben Hartung Attiláé, előtte Szilágyi Zsófiáé lett a legjobb film díja.
A mostani mezőnyben is kimagaslóan sok első- és néhány másodikfilmes rendező tett le számottevő munkát az asztalra, többnyire a még mindig működő Inkubátor program keretében.
Sokan közülük nők, Kis Hajni, Grosan Cristina, Felméri Cecília, Lakos Nóra. És ott van Dombrovszky Linda, Kocsis Ági, Horvát Lili – ha csak a játékfilmes mezőnyt nézzük.
A középgeneráció rendezői ugyanakkor szinte láthatatlanok. Mundruczó Kornél és Enyedi Ildikó kivételével a többség parkolópályára kényszerült.
Nem jut lehetőséghez, és csak telnek a fontos évek. Óriási törést jelent ez a magyar film számára, és nemcsak a rendezők, de sok szakember, nagynevű producer és a nézők is rosszul járnak. Hiányoznak a középgeneráció filmjei, de hol vannak a nagy öregek? Kivétel itt is van, Szabó István, aki új filmmel jött ki 2020-ban, de nem látjuk a többieket – pedig biztosan lenne mondanivalójuk – ahogy igenis van közönsége a magyar filmnek.
A fél ország megünnepelte tavaly Jancsó Miklós születésének 100. évfordulóját; sosem látott közönségsikerrel zárult a 120 éves magyar film történetét bemutató kiállítás a Ludwig Múzeumban; a friss Európai Filmdíjast, a 90 éves Mészáros Mártát ünnepli a fél világ; Kende János és Mikulás Ferenc is betöltötte a 80. évét.
A pandémia első két éve ugyanakkor egybeesett a magyar filmművészet megkerülhetetlen bástyájának szétrobbantásával is – az SZFE-ről beszélek.
Létrejött a Freeszfe egyesület, sikeres lett a nemzetközi diplomamentő program, de mégiscsak önerőből, fizetés nélkül, szerelemből zajlik az oktatás - igaz, nem középiskolás fokon.
Álljunk meg itt most egy pillanatra, és hajtsunk fejet a távozók előtt: elment közülünk Berckl János, Gulyás János, Böszörményi Zsuzsa, Szomjas György, Törőcsik Mari, Jankovics Marcell, hogy csak néhány nevet említsünk a pótolhatatlanok közül. A képzeletbeli mozinkban itt ülnek mellettünk. Úgyhogy most dőljünk hátra, idézzük fel az Eurimage tengerkék reklámszpotjában beúszó európai városok neveit, és filmről-filmre, díjról-díjra ünnepeljük a magyar filmet.
Elhangzott: 2022. március 25-én, a MÚOSZ Székházában
Galéria a díjátadóról
A díjazottak
- A legjobb animációs film díját a Dűne című film kapja (rendező: Ulrich Gábor).
- A legjobb dokumentumfilm díját a Tobi színei című film kapja (rendező: Bakony Alexa).
- A legjobb kisjátékfilm díját a Pannonia dicsérete című film kapja (rendező: Nagy Borbála).
- A legjobb női epizódalakítás díját Török-Illyés Orsolya kapja a Békeidő és a Toxikoma című filmekben nyújtott alakításáért.
- A legjobb női főszereplő díját Monori Lili kapja az Evolúció című filmben nyújtott alakításáért.
- Legjobb férfi epizódalakítás díját kapja Hajdu Szabolcs a Békeidő és a Becsúszó szerelem című filmekben nyújtott alakításáért.
- A legjobb férfi főszereplő díját Dietz Guszáv kapja a Külön falka című filmben nyújtott alakításáért.
- A legjobb vágás díját Gothár Márton kapja a Legjobb tudomásom szerint című filmért.
- A legjobb forgatókönyv díját Horvát Lili kapja a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című filmért.
- Operatőri díjat kap Bántó Csaba a Békeidő című film fényképezéséért.
- Operatőri díjat kap Réder György a Spirál és a Hasadék című filmek fényképezéséért.
- A legjobb rendezés díját Kocsis Ágnes kapja az Éden című filmért.
- Különdíjat kap a Nagykarácsony című film (rendező: Tiszeker Dániel).
- A legjobb első film díját a Külön falka című film kapja (rendező: Kis Hajni).
- A Filmkritikusok B. Nagy László Díját a Természetes fény című film kapja. (rendező: Nagy Dénes).
- A magyar filmkritikusok Életmű-díját sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Sándor Pál kapja.
Fejléckép: a MÚOSZ Film- és Tévékritikus Szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége Filmkritikus Szakosztályának díjazottjai, 2020-2021 (fotó: Gordon Eszter)
hírlevél
