Vizuál

A legkalandosabb magyar fotográfusnő

2018.04.01. 09:35
Ajánlom
Ata Kandó fényképezett az 1956-os forradalom után, járt a dél-amerikai dzsungelben, de a divatfotói is díjnyertesek. A 104 évesen tavaly elhunyt fotóművész gyerekfotóiból március végén nyílt kiállítás a Deák 17 Galériában. Ennek kapcsán beszélgettünk Somogyi-Rohonczy Zsófiával, a kiállítás társkurátorával.

– Hogy történt, hogy Ata Kandóról már élete első évében könyv született?

– G. Beke Margit műfordító volt az édesanyja. Ő írta az 1915-ben megjelent Ata történetét.

A kislány édesapja az I. világháborúban hadifogságba került, de folyamatosan levelezett a feleségével. Beke így rendszeresen tájékoztatta a férjét, hogyan fejlődik a gyerek,

ő mennyit tanul Atától, mennyire logikus, ahogy a kislány él. Nem csinál például olyan dolgokat, amikhez neki nincs kedve. Ebből lett a könyv. Pedagógiai értelemben nagyon szép dolgok vannak benne: tisztelet a másik igénye, kultúrája iránt, hogy abból induljunk ki. Ugyanez a hozzáállás olvasható Ata Kandónak a dél-amerikai útjáról szóló A Hold véréből című könyvében. Először ismerjük meg az indiánok kultúráját, és abból induljunk ki, ha már civilizálódniuk kell, akkor a saját kultúrájuk legyen a kiindulópont.

– Ezt otthonról hozta?

– Ami a könyvekben le van írva, az visszaköszön Ata képein is. Megjelenik a tárlaton egy, a nagyszülőtől gyerekekig átívelő szellemiség. Görög Imre és G. Beke Margit fordítók gyereke, a mentalitását tőlük örökölte. Az édesapja például az orosz hadifogságban annyira megtanult oroszul, hogy hazatérve Dosztojevszkij-fordító lett. Ata a Bortnyik-iskolában tanult rajzot, itt találkozott Kandó Gyulával. Egy véletlennek köszönhetően került kapcsolatba a fotóval: Barcelonában megnyertek egy plakátpályázatot Kandó Gyulával, a díj pedig egy fényképezőgép volt. Ettől kezdve Ata az élete végéig fotós maradt.

Azt mondta, bárhol járt a világban, mindig egy kicsit haszontalannak érezte magát, ha nem fotózott.

– Ezek szerint nem maga Robert Capa ajándékozta meg az első fényképezőgépével?

– Valójában egy munka közben filmet cserélt, és amikor lerakta maga mellé a fényképezőgépét, ellopták. Ezt megtudta Capa, elhívta magához, és megkérdezte, hogy tényleg ez történt-e. „Hogy fogod így eltartani a gyerekeidet?” – kérdezte Atát. Ezután tényleg kapott tőle egy gépet, és beszervezte a Magnum ügynökséghez, itt laborált. Ne higgyük, hogy autodidakta fotós volt: nagyon komoly képzést kapott. Az 1920-30-as évek legkomolyabb magyar szakembereinél, például Pécsi Józsefnél tanult és vizsgázott. Technikailag is nagyszerű fotós volt.

– A Magnum munkatársához méltón elég kalandvágyó és aktív volt.

Szabad ember volt. Soha nem várt arra, hogy történjenek a dolgok. Elment Párizsba, bement a dzsungelbe.

1956-ban a Vörös könyvet – ami később az Édes hazám, isten veled címet kapta – úgy fotózta, hogy egy családi nyaralásból jöttek haza, ahol a Kalypso és Nausicaa-sorozatot fotózta, és hazatérve hallotta, hogy mi történik otthon. Ő már Hollandiában élt, de sorra hívta az ismerőseit, hogy ki jönne vele. Végül a holland Violette Corneliusszal együtt elindultak, majd két héten át fotózott. Megszervezte, hogy a projektben mindenki ingyen dolgozzon, de egy vagyont tudtak összegyűjteni a Hollandiába menekült családok, gyerekek támogatására. A hetvenes években, miután Barbara Bradley-vel jártak a dél-amerikai dzsungelben, létrehozott egy alapítványt az indiánok megsegítésére.

– Hol telepedett le végül?

– Egész életében világjáró ember volt. Párizs és Hollandia után élt a fiánál Sacramentóban, aztán átköltözött a lányához Nagy Britanniába, végül 89-90 évesen döntött úgy, hogy visszaköltözik Hollandiába. Ott Bergenben lakott egy idősek otthonában, de ugyanolyan aktív maradt, e-mailezett, levelezett, könyveket rendelt. A gyerekeivel franciául beszélt, az unokáival angolul, a környezete holland volt, de az interjúkat tökéletes magyarsággal adta.

– Az Ata könyve, a Történetünk: történelem és A Hold véréből kötetek is részei a tárlatnak?

– Nem is akarok falszövegeket írni, annyira szépen megfeleltethető a fotóban, ami a könyvekben van. A kiállításnak három pillére lesz: egy könyves, egy fotós és egy filmes.

A fotóanyagban sok a személyes szál és történet, bekerültek‚ 56-os felvételek, indiánképek és a gyerekeiről készült sorozatai.

Közben felfedeztük, hogy olyan apróságok, mint a gyermek átölelése és az étel készítése teljesen univerzális és egyetemes gesztus. Ami megragadó ezekben a képekben, hogy mindegyikből sugárzik a mély humánum, a másik iránti érdeklődés, a rácsodálkozás.

Kísérőprogramok

Április 11-én szakmai beszélgetés tartanak Ata Kandóról a galériában olyan emberek – filmesek, fotótörténészek – részvételével, akik személyesen ismerték őt. A kiállítás időtartama alatt folyamatosan kérhetők a több korcsoportra kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozások.

A Budapesti Tavaszi Fesztivál egyik nyitóprogramja, része a Budapest Art Weeknek és a Budapest Fotófesztiválnak is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Színház

Így mennek tovább a budapesti színházak - itt a megállapodás és néhány vélemény

Hosszú hetek egyeztetései után ma megállapodott a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a színházak működtetéséről.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Könyv

Gergely Ágnes: „Egyszer csak újra eszméletéhez tér a világ”

A napokban jelentették be: a Tiszatáj folyóirat 2019-es díját Gergely Ágnesnek ítélték oda. A 87 éves Kossuth-díjas költőt, írót, műfordítót Karácsony Ágnes hívta föl telefonon.
Vizuál

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Vizuál gyász

Elhunyt Honor Blackman, egykori Bond-lány

A brit színésznőt 94 éves korában érte a halál, békésen, otthonában halt meg természetes okok következtében.
Vizuál magazin

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.
Vizuál hír

„Nemcsak ez a helyzet kivételes, hanem az idei döntésünk is” - A MúzeumCafé idei díjazottjai

Mivel ez az időszak is rendhagyó – meg persze rendkívüli –, a MúzeumCafé című folyóirat idei díjkiosztása is csúszik a vészhelyzet feloldása utáni időkre. De már nyilvánosságra hozták, kinek ítélték oda 2020-ban a rangos MúzeumCafé-díjat.
Vizuál gyász

Elhunyt Shirley Douglas színésznő, Kiefer Sutherland édesanyja

A kanadai egészségbiztosítás megalapítójának lánya 86 éves volt. Fia azt közölte, tüdőgyulladással kapcsolatos komplikációk okozták az ünnepelt színésznő halálát, de nem a koronavírus-fertőzés.