Vizuál

A Liget projektről vitáztak

2015.04.14. 12:55
Ajánlom
"A Liget Budapest ma Európa legnagyobb múzeumi fejlesztése, természetes, hogy vannak másféle vélemények" - reagált Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, a projekt miniszteri biztosa a budapesti Katona József Színház múzeumi negyedről rendezett április 13-ai vitaestjén a fejlesztés irányát módosítani kívánó felvetésekre.

 A beszélgetést vezető Veiszer Alinda emlékeztetett arra, hogy L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára egy múlt heti interjújában felvetette: a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) új épületét a Városliget helyett a Várban kellene elhelyezni, ahogy a műsorvezető információi szerint Zoboki Gábor építész is hasonló tervet készített.

"Bármilyen ellenvélemény megtör egy egységes politikai teret, de előtte is volt vita" - vélekedett Baán László, hangsúlyozva, hogy új momentum a vitában ezzel nem merült fel. A Közlekedési Múzeummal kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte: április 15-én bezár a múzeum, a gyűjtemény legtöbb tárgya nyár végétől ideiglenes kiállítóhelyeken lesz látható, hogy 2018-ra egy megújult épületbe kerülhessen vissza. "Nem egyszerűen visszaállítjuk a múzeum háború előtti állapotát, hanem két föld alatti szint is épül" - hangsúlyozta. Az intézmény repüléstörténeti kiállítása most is külön van választva, a Vasúttörténeti Parkban is számos jármű a Közlekedési Múzeum letéteként látható, míg annak villamosai részben Szentendrén vannak. "Egy helyre lenne célszerű összehozni a nagyméretű járműveket, vannak is erre opcionális helyszínek, például az Északi Járműjavító Diesel Csarnoka, de ez egy 5-10 milliárdos tétel, így kormánydöntés szükséges róla" - jelezte.

Baán László a FotóMúzeum Budapest szükségessége mellett érvelve emlékeztetett arra, hogy a 20. századi magyar vizuális művészetből a világban négy alkotót tartanak számon, akik mind a fotográfiához kötődnek: Moholy-Nagyot, André Kertészt, Capát és Brassait. Egy magyar fotómúzeum tényleg világsztárokat tudna felvonultatni, de kortársakat is fel tudunk mutatni, például az Amerikában karriert építő Dezső Tamást - jegyezte meg.

Balázs Mihály építész a Magyar Építészeti Múzeumról szólva úgy vélte, hogy az építészetet nem lehet kiállítani, de vannak olyan "termékei", amelyek önálló értéket képviselnek, mint egy tervrajz vagy modell. Barkóczi István művészettörténész többek között történelmi épületek töredékeit és meglévő híres épületek modelljeit mutatná be, Baán László ezzel szemben közölte: azt szeretné, ha az új múzeum az építészetet társadalmi-történelmi megközelítésben, élményszerűen vizsgálná. György Péter esztéta szerint kevés jó építészeti múzeum van a világon, "arra azonban nem igazán van példa, hogy egy kultúrország építészeti hagyományát hagyja a szakma elrohadni", ráadásul egy építészeti múzeum alkalmat teremthetne arra, hogy az építészet ismét a magyar közbeszéd részévé váljon.

A program előrehaladására vonatkozó kérdésre reagálva Baán László hangsúlyozta, hogy a projekthez többek között módosítani kellett a városrendezési terveket, majd nemzetközi tervpályázatokat kiírni és lebonyolítani, a szükséges forrásokról a kormány mindenesetre mindig gondoskodott. Izgalmas probléma a zöldfelületek kérdése - tette hozzá a miniszteri biztos, kiemelve, hogy a Városliget 35 százaléka jelenleg lebetonozott felület, így ennek rovására az építkezések ellenére is lehet növelni a parkosított rész arányát. A Liget olyan sajátos képződmény, amelyben egy 150 éves folyamat eredményeként van állatkert, műjégpálya, múzeumok, gyógyfürdő, cirkusz, mégis sokkal többen látogatják, mint a tisztán parkként működő Népligetet - vont párhuzamot.

Barkóczi István megkérdőjelezte a Szépművészeti Múzeum és az MNG összevonását, hangsúlyozva, hogy "legitim dolog volt egy ország nemzeti gyűjteményét külön bemutatni", György Péter ezzel szemben úgy vélte, egy múzeum állandó gyűjteményei, azok elrendezése, egymáshoz való viszonya "minden, csak nem statikus". Balázs Mihály közölte: "nem eretnek dolog" a Városligetbe újabb épületeket emelni bontások helyén. "Sok vita után arra jutottunk, hogy a Liget borzalmas állapotban van, és a projekt révén a Liget egésze jobb állapotba kerül" - emelte ki, hozzátéve: "azt persze tudni kell, hogy az építés folyamata örömteli, de káros dolog". Barkóczi István úgy vélte, hogy az MNG gyűjteményét a Szépművészetitől külön kezelve, akár jelenlegi helyén, akár egy Szent György téri új épületben, de a Várban kellene tartani, hiszen a Vár revitalizálása szerinte másként nem menne. György Péter erre megjegyezte: az MNG-t "csak azért nem érdemes a Várban tartani, mert különben nem tudnánk vele mit kezdeni". "A Vár 1945 óta egy elmondhatatlanul bonyolult politikai tér, amelynek semmilyen jó megoldása nem volt azóta" - vélekedett, hozzátéve: a Nemzeti Galériát most befogadó Palota Kádár-kori átépítése belsőépítészetileg használhatatlan tereket hozott létre, amelyekkel valamit kezdeni kell.

Baán László érvei szerint a Liget Budapest projektben szereplő öt múzeumot még számos helyre fel lehetne építeni a városban, de más reális megoldás nincs ezek külön-külön megvalósulására, ha a kormány a projekt gazdasági megtérülését is figyelembe veszi, hiszen a létrejövő Liget brand csak a múzeumokkal, állatkerttel, gyógyfürdővel, parkkal együtt képes a tervezett évi plusz egymillió látogatót az országba vonzani.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Zenés színház

Liliom hazatalál

Április 26-án mutatja be a Budapesti Operettszínház a Molnár Ferenc színműből készült világhírű musicalt, a Carouselt. Béres Attila rendezővel a Liliom iránti rajongásáról és a készülő előadásról beszélgettünk.
Jazz/World

Budapesten játszik John McLaughlin, a gitárlegenda

John McLaughlin, olyan zenészóriásokkal játszott együtt, mint Miles Davis, Jimi Hendrix, vagy Jaco Pastorius, az ő nevéhez fűződik az első jazz-rock album, és a szimfonikus zene, a jazz és az indiai zene legelső fúziója. Ezúttal a The 4th Dimension nevű zenekarával lép fel április 20-án.
Tánc

Így fog kinézni a kibővített Trafó előtere és kávézója!

A szeptemberben induló évadban új terekkel, kávézóval, pénztárral, ruhatárral várja látogatóit az intézmény. A tavaszi időszakban pedig a Liliom utca felől tudják megközelíteni a házat az érdeklődők.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.