Vizuál

A lisszaboni pingvin

2014.01.26. 06:58
Ajánlom
A lövészárok mellé cápát fest, a turistabuszon jegyet árul, és nagyon jól focizik. Az Esterházy Művészeti Díj egyik idei nyertesével, Kaliczka Patrícia festőművésszel beszélgettünk. INTERJÚ

- Találó címeket adsz a képeidnek. Például a Varázsló és pingvin, A gepárd növekedése lila, vagy az Exoszférából zuhanó tárgyak.

- Nem találom ki előre a képeimet, folyamatosan alakulnak. Címek nélkül lebegnének, így viszont ki tudom fejezni azt, én hogyan viszonyulok hozzájuk. Nem készültem művésznek, a Képző előtt nem is jártam művészeti suliba. Az egyetem első éveiben úgy éreztem, hogy le vagyok maradva szakmailag, a művészettörténetet sem ismerem annyira. Ezt aztán az évek során a tanáraimnak köszönhetően, meg a magamnak adott külön feladatokkal bepótoltam. Például kitaláltam, hogy megtanulok végre csendéletet festeni, és így tovább. A tökéletességre törekedtem, és amikor egy festményen nem úgy sikerült valami, ahogy szerettem volna, akkor elkezdtem a hibára építkezni, és új értelmet adtam a képnek.

- Minek készültél, ha nem művésznek?

- Nagy hatással volt rám kiskoromban a tévé, különösen a Kisváros, egy ideig határőr akartam lenni. Aztán a régészet érdekelt, sokat játszottam az Indiana Jones és a Tomb Raider számítógépes változatával, de a régészet igazából nem a kincskeresésről szól. Miután erre rájöttem, inkább festő lettem.

- A hibára építkezés alatt mit értesz?

- Azt, hogy a hibákat katalizátorként is lehet használni a festészetben. Olyan egyszerű eszközökkel is, mint a vászon elfordítása vagy egy már megfestett dolog újraértelmezése.

- A Boldog karácsonyt, Damien! című képen egy fehér cápa látható, orral egy lövészárok felé, amiből kilóg egy karácsonyi izzósor. Itt mit értelmeztél újra?

- A cápa feje alatt néhány fehér forma van, amelyek hullám alakúak. Ez eredetileg egy hatalmasra nőtt fehér baknyúl volt, de festés közben rájöttem, hogy hullámként jobban működik. A gepárdos kép úgy született, hogy láttam egy fotót, amin egy férfi állt egy ülő gepárd mellett, és azt mérte, hogy milyen magas az állat. A kép jobb felső részére akartam tenni egy színesebb elemet, ezért szénnel odaírtam, hogy lila. Aztán a szénfelirat ott maradt, a kép címével pedig a saját élethelyzetemre utaltam, ugyanis ez egy diplomakép volt. A növekedés véget ért, befejeztem a sulit, és megyek valami lila felé, ami az élet.

- Az állatok sok munkádban megjelennek. Gyakrabban, mint az emberek.

- Nincs emberfóbiám, de az állatokban van valami organikus, élő, erős aurájuk van. Még akkor is, ha csak átvitt értelemben jelennek meg. Például a férfi, akit Lisszabonban az egyik helyi karneválon láttam, amint pingvinnek öltözve áll az utca szélén.

- Az állatok mellett a foci is többször előfordul nálad. A Les című képen egy medve áll a tizenhatos sarkán, a Messi, fuss! pedig egy kutyát ábrázol, aki éppen nagyon rohan valamerre.

- Ezek nem tudatos dolgok. A medve egy tanulmány volt, csak el kellett helyeznem a térben, erre tökéletes volt a focipálya. Messi pedig a családunk kutyája. Előtte volt egy Zico és két Baggio. Egyébként én is fociztam, jobb oldali csatár voltam. Nagyon jól cseleztem.

- Meg lehet élni egyáltalán a festészetből?

- Nem. De nem feltétlenül baj, ha az ember mást is csinál a festészeten kívül. Szerencsére vannak ösztöndíjak, dolgozom is. Tavaly például Hop-on, hop-off turistabuszokra árultam jegyet, egész jól lehetett vele keresni. De a festészet mellett inkább valami fizikai munkát szeretnék vállalni, ami kikapcsolja az agyamat. A műteremben éppen eleget gondolkozom.

- Mit jelent számodra a festészet?

- Azt hiszem, a buddhizmus kínai ágában, a zenben emlegetik sokat az átlényegülés kifejezést. Ennek az átlényegülésnek az a lényege, hogy az ember eggyé válik a világgal. Persze ez így hülyén hangzik, mert a világ részei vagyunk, az pedig egyszerű fizikai tény, hogy minden állandóan mozgásban van, és folyamatosan változik. Ez a szocreál szék is, amin éppen most ülök. Az a lényeg, hogy az ember képes legyen arra az átlényegülésre, a jó értelemben vett belefeledkezésre, önmaga feladására. Akkor is, ha éppen mosogat vagy jegyeket árul egy buszon. Számomra a festészet erre a legtökéletesebb eszköz. Megszűnik a külvilág, a határ közöttem és a vászon között.

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

„És tudod, ő Tóbiás” - mozikban a Tobi színei 

Bakony Alexa személyes, őszinte és rendkívül érzékeny dokumentumfilmje a család megtartó erejéről mesél. Középpontjában a 16 éves transznemű Tobi és támogató édesanyja, Éva kapcsolata áll, de a történet messze túlfeszíti a ráhúzott LMBTQ-perspektívát. Lebilincselő felnövéstörténetet látunk.
Könyv

Nem a kutya a hibás - Esterházy Miklós és Kovács Dóra a Lírástudók vendégei

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastja. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Esterházy Miklós és Kovács Dóra, akik Az új kutyád című kötetükről mesélnek.
Klasszikus

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.
Klasszikus

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Zenés színház

"Science fictionszerű fantáziatúra" – Dömötör András a Figaro³ című előadásról

Tematikus évadot hirdetett a Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja címmel, amelynek záró darabja a Beaumarchais Figaro-trilógiájának (A sevillai borbély, a Figaro házassága és A bűnös anya) operaváltozataiból készült, Figaro³ című előadás. A produkció rendezőjét, Dömötör Andrást kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.