A Louvre gyűjteményének mintegy 250 ezer darabja költözik ki Párizsból a múzeum új raktárába és megőrzési központjába, amely kedden nyílik. A francia fővárostól 200 kilométerre fekvő Livéinben létesült új intézmény nem lesz nyilvános, csak a kurátorok és a kutatók számára lesz nyitva - árulta el Jean-Luc Martinez, a Louvre igazgatója a The Art Newspapernek.
A megnyitón a Roger Stirk Harbours brit tervezőiroda tervei alapján elkészült épület nagy része még üres lesz, a Louvre kollekciójának negyedmillió darabját 2023-ra költöztetik át. Elsőként a legnehezebb darabok érkeznek: október 28-án szállítják át a múzeum történeti kőtárából az építészeti emlékeket. Ezeket a szobrok követik majd.
A második világháború óta nem került sor egy gyűjtemény ilyen léptékű költöztetésére Brice Mathieu, az új központ igazgatója szerint. Elmondta, hogy a távolság miatt az új helyszín nem ideális, de nem volt más lehetőség, mivel a múzeum raktárainak zöme a Szajna vízszintje alatt van, ami áradás esetén komoly kockázatot jelen. Párizs környékén viszont nem találtak alkalmas helyszínt a raktárnak. Martinez hozzáfűzte, hogy
a kiállításokra vagy kölcsönadásra szánt műtárgyak elhelyezéséről gondoskodnak a Louvre-ban az épületen belül, továbbá a grafikák és nyomatok gyűjteményei is Párizsban maradnak.
A lensi múzeum közelében fekvő új létesítmény építése tavaly kezdődött, és a terveknek megfelelően fejeződött be. A központban szemináriumi termeket és restaurátorműhelyeket is berendeztek, utóbbiak egyike monumentális festmények elhelyezésére is alkalmas, Európában az egyik legnagyobb ilyen terem.
Az épület 60 millió euróból (20 milliárd forintból) készült, ebből 34,5 millió eurót a Louvre biztosított abból az összegből, amelyet az Abu-Dzabi Louvre számára eladott licence-jogokért kapott, az Európai Uniótól 18 millió eurós támogatást nyertek, Franciaország északi régiója 5 millió euróval, a francia kulturális minisztérium pedig 2,5 millió euróval járult hozzá a finanszírozáshoz.
Amikor Martinez 2013-ban átvette a múzeum igazgatását, nagyszabású tervekkel állt elő. A piramis bejáratát 2014 és 2016 között alakították át, a múzeum gyűjteményeinek teljes átrendezése pedig szintén folyamatban van: a 17. századi francia festészet termeinek, valamint a holland és flamand galériák átrendezése után most az egyiptomi gyűjtemény következik. Felújították az iszlám galériát és a Mona Lisa termét is.
Az igazgató arról is beszélt, hogy 2020-tól további nagyszabású munkálatok kezdődnek: renoválják a Rohan-szárnyat, amely jelenleg az irodáknak és egy tűzoltóegységnek ad otthont. A 19. századi épületrészt Martinez 2025-re egy új galériává akarja változtatni, amelyben a 19. századi műtárgyak kapnának helyet.
A 2027-re elkészülő új egyiptomi kiállítás mellett egy bizánci és egy etruszk művészetet bemutató galéria berendezését is tervbe vette az igazgató.
Martinez, aki a kilencvenes évek vége óta dolgozik a Louvre-ban, hangsúlyozta, hogy a Louvre-ral kapcsolatos elképzelései mind a gyűjteményekre koncentrálnak, de közben új régészeti feltárások megkezdését is szorgalmazza. Jelenleg Olaszországban, Bulgáriában, Romániában, Szudánban és Üzbegisztánban folynak ásatások a múzeum támogatásával, jövőre pedig a libanoni Bübloszban és Egyiptomban, a szakkarai Szerapenumban kezdődnek feltárások.
hírlevél
