Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

2020.01.18. 10:45
Ajánlom
A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.

Tokaj-hegyalja építészetére mióta vetődik jelentős figyelem?

arckep1-132425.jpg

Erhardt Gábor (Fotó/Forrás: Erhardt Gábor)

Ez mindig is különleges vidék volt, amely a közelmúltban a tokaji bor újrafelfedezése miatt vált érdekessé. Már a 90-es évek elején megjelentek itt fontos külföldi befektetők, akik letették az alapokat mind borászati, mind építészeti szempontból. Az ő borászataik jellemzően szőlőben álló, új épületek, a borvidék szempontjából azonban inkább a belterületi műemlék épületek az érdekesek.

Ezek a műemlékek jellemzően milyen korúak?

A török dúlás előttről, tehát a XVI. századból nagyon kevés épület maradt meg. Jellemzően a XVIII. század második feléből származnak a legrégebbi épületek. Ettől függetlenül fellelhetők régebbi falmaradványok, másodlagosan fölhasznált kövek.

Minden településnek, épületnek hosszú története van, ami az esetek többségében nem fejthető meg teljesen. Ugyanakkor sejthető, hogy a főutcák épületeinek döntő hányada, azok magjai XVI. századi eredetűek.

Meglepően magas itt a műemléki épületek aránya. Ezek elsősorban egyházi ingatlanok, illetve olyan arisztokrata családokhoz köthető épületek, amik a hatvanas-hetvenes években műemléki védelmet kaptak. De – értékeik miatt - kis túlzással minden épületet műemlékként kell kezelni a borvidéken. Ezt egy miniszteri rendelet is megerősíti, amely szerint Tokaj-hegyalja mind a huszonhét településének összes bel- és külterületi ingatlana kultúrtáj kategóriában műemléki védettséget élvez.

A te érdeklődésed mikor fordult a táj felé?

Szerencsém volt, Ekler Dezső külsős konzulensem volt egy egyetemi tervezési feladatnál. Akkor épült meg az általa tervezett Disznókő borászat Tokaj-hegyalja kapujában, a mádi körforgalomnál. Ennek kapcsán elég sokat beszélgettem vele borról, borkultúráról.

’96 környékén járunk, a boros világ akkor kezdett kinyílni, könnyen „megfertőződött” az ember.

Az egyetem elvégzése után a Kós Károly Egyesülés Makovecz Imre féle vándoriskolájába jelentkeztem, ami azt jelentette, hogy hat félévig más-más irodában dolgoztam. Eljutottam az AXIS Építész Irodába, Salamin Ferenc mellé, akinek a munkái akkoriban jellemzően Tokaj-hegyaljához kötődtek. Bodonyi Csabánál, Tokaj akkori főépítészénél is eltöltöttem fél évet. Az első munkanapom nála, 1999 áprilisában meghatározó volt. Olyan élmények értek, a tarcali Királyudvar felmérésétől kezdve a Szepsy István borásszal való találkozásig, amikre máig is emlékszem. A Makovecz Imre által megteremtett szerves építészet volt számomra a meghatározó, amin belül ez a – regionalista - szál lett a döntő.

BeFunky-collage7-132303.jpg

Vay-kúria, Golop (Fotó/Forrás: Erhardt Gábor)

Mi volt az, amit ennyire mélyen vonzónak találtál Makovecz Imrében?

Szerintem leginkább a „valamilyensége”. A nyitottság, a műveltség, a kérdések föltétele. Érezni lehetett rajta, hogy nagy formátumú ember. A Műegyetemen tanítom az ő építészetét és nem tudom megunni, engem nagyon érdekel a gondolkodása, a regényes élete, bár ezek a történetek már nem annyira szólítják meg a fiatalokat.

Makovecz-tanítványok tervein, épületein máig fel lehet ismerni a mester hatását?

Azt szoktam mondani, hogy rossz esetben igen. Ő mindenkit a saját útjának, stílusának a megteremtésére sarkallt. Szerencsémre részt vehettem egy könyv és egy kiállítás életre hívásában Turi Attila építészetéről - utóbbi február 2-ig látható a Pesti Vigadóban. Ő gyakorlatilag 1981-től a mester 2011-es haláláig együtt dolgozott Makovecz-cel. Nála látom, hogy elindult egy makoveczi építészettel, aztán rájött, hogy nem utánoznia kell azt, hanem mint egy kásahegyen át kell rágja magát. Volt pár év, amíg csak Makovecz-épületeket rajzolt, és csak utána indult el egy saját önálló úton, amihez természetesen szükséges volt a tehetsége is.

Az egyetlen fontos dolog, amiben hasonlítani kell Makoveczre, az az állandó kérdezés, az adott szituáció tág perspektívában való szemlélése.

Ez nem feltétlenül kell, hogy „Makoveczes” formákat eredményezzen. Ma már a sok szempontból nem folytatható az ő építészete, a mai jogszabályok stilárisan gúzsba kötnek minket. A szerves gondolatiság továbbélése a fontos.

BeFunky-collage8-132305.jpg

Rákóczi - Aspermont kúria, Mád (Fotó/Forrás: Erhardt Gábor )

Tokaj-hegyalján mik a konkrét feladatok?

Alapvetően nagyon lelkesek az emberek, olyan borászokkal találkozom, akik teremteni akarnak. De itt, a Balaton-felvidékkel ellentétben nincs meg a turizmusból származó jelentős pénzforgalom. Ráadásul az édes bor meglehetősen magas előállítási költsége nem érvényesíthető az árban, tehát tőkeszegénység jellemző a borvidékre. A borászoknak hatalmas léptekkel kell a borászati kérdésekben előre haladni, ahogy Tiffán Ede mondta, a saját nagyapjuknak kellene lenniük, hiszen 50-60 éves lemaradásuk van a borról alkotott vélemények csiszolásában. De eközben ezek az emberek egyszerre marketingesek, vendéglátók, anyagbeszerzők, személyfuvarozók, építési vállalkozók, pályázatírók és még sorolhatnánk, nem beszélve a mind jobban elburjánzó adminisztrációról. Beruházás csak EU-s forrásból képzelhető el, ugyanakkor ezek kampányszerűsége miatt az építészeknek csak nagyon kevés idejük van a legjobb megoldásokat megtalálni, a borászat minden aspektusára figyelni, a borvidéket a kellő mélységig megismerni. Leterheltségük miatt a borászok sem feltétlenül tudnak partnerek lenni ebben.

Ezek a borászatok mennyiben új épületek és mennyiben a nagyapák által örökül hagyottak újragondolásai?

Akkor van terítéken a meglévő épületek bővítése, felújítása, amikor vagy nagyon értékes az épület, mint például a Rákóczi-kúria, vagy amikor hirtelen nincs más ingatlanvagyona az adott pályázónak. Sokszor tehát a kényszer, az idő sürgetése szüli a választ erre is. Az értékesebb épületeknek akár 10-12 tulajdonosuk is lehet és nem mindig megoldható mindenkit kivásárolni, megfelelő összegért, megfelelő időben, néha emberi konfliktusokkal terhelten. Ez gyakran az értékes ingatlanok kihasználatlanságát eredményezi.

BeFunky-collage10-132305.jpg

Dessewffy-kúria, Tolcsva (Fotó/Forrás: Erhardt Gábor)

Milyen hagyományosan felhasznált anyagok vannak ezekben az épületekben?

A sárba rakott kőfal a leggyakoribb építőanyag errefelé. Nagyon szép az itteni kőanyag és az ősi rakásmód. Tisztán kőházat azonban ma már nem lehet építeni, mivel drága és nem elég korszerű. Igény lenne rá, divatos a látszó kő felületű fal. Ugyanakkor a követ régen nem mutatták meg, a megjelenésének nincs történeti háttere. A falakat vakolták, tapasztották, a faragott kő kereteket márvány mintásra festették. Kőbányák még vannak, nagyon jó kőfaragóink is vannak, én azt gondolom, hogy a kő használata fontos, csak meg kell találni a megfelelő arányt, mértéket. Ezen túl piros kerámia cserepet és fa nyílászárókat használtak. Sajnos bontott anyagot a pályázatok többsége nem enged beépíteni, tehát mondjuk, egy régi cserepet nem tudunk fölrakni feltétlenül a házakra, és ezek az anyagok fogynak is, a használható régi jó cserép, faanyag egyre ritkább.

Tokaj-hegyalja építészete egyszerű, méltósággal teli és tipikus. Van egy határozott építési hagyomány, amit érdemes és lehet folytatni.

A közelmúltban minden településen készült ún. településképi arculati kézikönyv, ami a legfontosabb szabályokat lefekteti az épületek telepítésétől, arányrendszerétől az anyag- és színhasználatig. Ráadásul van egy Világörökségi Tervtanácsunk, amely minden tervet véleményez. Szerencsére a tervezők többsége megfogadja az észrevételeket.

Én ugyanakkor a hagyományok és a továbbgondolás valamiféle egyensúlyában hiszek, amit csak egy közösség tud megfogalmazni és betartatni. Kérdéseket kell föltenni, sokat társalogni, hogy valódi közösséget alkosson Tokaj-hegyalja. Úgy a bor, mint az építészet területén.

BeFunky-collage9-132303.jpg

Vay borászat, Erdőbénye (Fotó/Forrás: Erhardt Gábor)

 

Fejléckép: Dessewffy-kúria, Tolcsva (Fotó: Erhardt Gábor)

Partitúra

Partitúra – kulturális felfedezőút Magyarországon, nyitott szívvel, együtt. Ez a mottója a Virtuózok zsűrijéből is jól ismert páros, Miklósa Erika operaénekesnő és Batta András zenetörténész műsorának. A Partitúra alkotói Novák Péter rendezésében olyan országos túrára csábítják a nézőket, ahol a muzsika és más művészeti ágak, a hagyományok és az új teremtések, a mesterek és a fiatal tehetségek turistajelzését követhetik nyomon.

A népszerű tévéműsor most az online térbe költözött: a korábbi adásokat szombatonként este 7 órakor megismétlik a Facebookon. Tartsanak velünk virtuális felfedezőtúránkon, amely során Magyarország meseszép tájain kutatunk közösségi élmények, közös értékek és kiemelkedő emberek után!

Az előző adások megnézhetők ide kattintva >>>

A műsorral kapcsolatos kommunikáció az NKA támogatásával valósulhatott meg.

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Színház

Télig tart a nyár Szentendrén

A Szentendrei Teátrum augusztusban két ősbemutatóval indul és a nyár végével sem zárul. A kőszínházi évadban további bemutatók és előadások várják a közönséget Szentendrén.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.
Vizuál galéria

Kovászt festettek a Tűzoltóság falára

Új színes falfestmény díszíti a belvárosi Károly körúton álló Tűzoltóság homlokzatát. A kovász is lehet híd című alkotás Hitka Viktória képzőművész rajza alapján készült, a kivitelezés Magyarország első tűzfalfestő szervezete, a Színes Város Csoport munkája. A festmény a Budapesti Városarculati Nonprofit Kft. felkérésére köszönetképpen született meg – a budapestiek felé.
Vizuál interjú

„A szolgája vagyok a könyveknek” - Interjú Gálos Viktor fotóssal

Hatvan egérfogó, kétszáz tojás, egy halfarok, esetleg egy kiszuperált tévé porcelánnyuszival, felkészülésként pedig több ezer oldalnyi szépirodalmi szöveg elolvasása – alig két hét alatt. Gálos Viktor fotós mesél a néhol vidám, néhol szürreális munkáról, ami a Libri irodalmi díj köteteinek fotói mögött áll.