Vizuál

A magyar film vörös démona - Mezei Mária

2019.10.16. 15:15
Ajánlom
A búgó hangú végzetasszonya filozófiát hallgatott az egyetemen mielőtt a színpadot és a filmet választotta. 1909. október 16-án született Kecskeméten Mezei (Mezey) Mária színésznő.

Édesanyját gyermekágyi lázban vesztette el. Földműves családból származó és önerejéből közjegyzővé lett apja, miután a Kecskemétet sújtó 1911-es nagy földrengés összedöntötte házukat, családjával és egy megözvegyült asszonnyal elhagyta a számára szenvedést és pusztulást hozó várost. Előbb Erdélyben, majd Mária hároméves korától Szegeden éltek, ahol apja negyedszázadon át folytatott ügyvédi praxist.

Mezei Mária (életének egy szakaszában családja eredeti nevét, a Mezey-t használta, de már saját kötetét is Mezei névvel jelentette meg) kora gyermekkorától azzal "zaklatta" édesapját, hogy színésznő szeretne lenni.

Apja azonban hallani sem akart erről, mert a színészetet hazugnak tartotta, nem hitte, hogy álruhában is lehet harcolni az igazságért.

Pályája végén a színésznő belátta: apjának igaza volt. Az apa mégis felvitte érettségiző lányát Pestre Hevesi Sándorhoz, döntse el ő: színésznő vagy tanárnő legyen belőle. A kitűnő direktor és színészpedagógus csak annyit mondott a kövérkés vidéki lánynak: fogyjon le tíz kilót, és jelentkezzen ősszel az akadémián.

MezeiMaria2-143547.jpg

Hunnia filmgyár, a Lángok című film felvétele, a zongoránál Jávor Pál, mellette Mezey Mária, 1940-ben (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: )

Erre akkor nem került sor, mert Mária már öt hónapos magzatot hordozott a szíve alatt, s ez más irányt szabott életének. Titokban abortuszt végeztetett, a műtét után többé nem lehetett gyermeke. Apja mégis megtudta, mi történt, követelésére Mária férjhez ment, és beiratkozott a szegedi bölcsészkarra.

Nyelvészetet és egyedüli női hallgatóként filozófiát tanult három szemeszteren át, aztán - otthagyva az egyetemet és ifjú férjét - mégis a rivaldát választotta.

Rózsahegyi Kálmán színitanodájának elvégzése után, 1931 őszén Miskolcon kezdte a pályát. Koromfekete haját szőkére akarta festeni, de mivel a hajfesték gyenge volt, így vált belőle a "vörös Mezey", amit később a "franciás Mezey" címke váltott fel. Hősnők helyett kokott csábítókat, búgó hangú végzetasszonya-szerepeket játszott könnyed darabokban, a férfiak megfordultak utána az utcán.

MezeiMaria1-143546.jpg

Mezey Mária színművésznő, 1940-ben (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: )

1935-től már a pesti utcán tették ezt, mert Mezei a Kamara, a Belvárosi, majd a Vígszínház színpadán formálta meg a kacér dámákat, léha asszonyokat. A "vörös démon" az 1940-es években már igazi sztár volt, akire komolyabb szerepeket is osztottak, Bárdos Artúr például rábízta Sommerset Maugham Színház című darabjában a színésznő Júlia szerepét, aztán Ibsen Rosmersholm című drámájában alakította Rebekka Westet. 1936-tól filmezett is, a vásznon az Aranyember Athalie-jaként kiváló karakterszerepben mutatkozott be.

Az 1940-es évek elején Márai Sándor íróval életükön nyomot hagyó kapcsolatba került, szerelmük azonban fájón hamar véget ért.

(Az író Sirály című regényében dolgozta fel a színésznőhöz fűződő viszonyát.)

Mezei Mária 1944-ben, a német megszállás után nem vállalt fellépést, felmenekült a Tátrába, és ott rátalált hitére. 1946-ban szerepelt újra a Belvárosi Színházban, de néhány év után a mellőzés lett a sorsa. Míg 1945 előtt azzal vádolták, hogy "zsidóbarát", a fordulat éve után "polgári kacattá" nyilvánították.

A kabarék, esztrádműsorok maradtak neki, éjszakánként bárokban énekelt sanzonokat, kísérője a szintén margóra helyezett Cziffra György zongoraművész volt.

Éjféltájban Ady istenes verseit szavalta, zsoltárokat énekelt a füstös félhomályban.

MezeiMaria5-143546.jpg

Katona József Színház, Tennessee Williams: Az ifjúság édes madara című darabjának szereplői: Mezey Mária és Sinkovits Imre, 1965 (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Kotnyek Antal)

Az akkori kultúrpolitika sem a franciás, sem a zsoltáros Mezeire nem tartott igényt. Megváltás volt számára, amikor 1949-ben az Operettszínházba kerülhetett, de innen is mennie kellett, a Vidám Színpad következett. Megpróbálta túlélni a színészi tetszhalált: barátai, Tamási Áron és Lajtha László 1952-ben erdélyi népdalokból parányi színpadi jelenetet szerkesztettek számára. A Bujdosó lány című magánszámot a cenzúra kilenc alkalom után betiltotta, mondván, inkább szovjet dalokat kellene népszerűsítenie.

1954 után két évig ismét az Operettszínház tagja volt, aztán második sztárkorszaka következett: 1962-ig a Madách, 1962-től 1964-ig a Petőfi Színház, ezután 1970-ig a Nemzeti Színház társulatában lépett fel. Remek szerepeket alakított százas szériákban, többek közt Warrennét G. B. Shaw darabjában, háromrészes önálló estjével bejárta az országot, a határon túli magyarlakta területeket, Párizs, New York, Torontó magyar emigránsait.

MezeiMaria4-143546.jpg

Magyar Rádió stúdiója, Mezey Mária színművésznő, 1974 (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Szalay Zoltán)

Újra filmezett: Édes Anna, A Noszty fiú esete Tóth Marival, Mici néni két élete, Tiltott terület, megromlott egészségét azonban 1970-ben összeroppantotta az influenza.

Budakeszi házába visszavonulva, légzési nehézségekkel küzdve tizenhárom évig harcolt napról napra az életéért, ebben erős hite és igaz társa segítette.

Az 1980-as veszprémi tévétalálkozó gálaestjén lépett fel utoljára színpadon. Nagy betegen Vitray Tamás felkérésére vállalta el a szereplést, Babits Mihály Zsoltár gyermekhangra című költeményét mondta el.

Sok küzdelem után 1981-ben megjelenhetett Vallomástöredékek című kötete, amely életéről, színészetéről, hitéről született írásait tartalmazza. Rá két évre, 1983. április 20-án szép csendesen örökre eltávozott. Budakeszin utcát és művészeti iskolát neveztek el róla, egykori lakóháza ma emlékmúzeum.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Véletlenül bukkant egy antikváriumban a Carmina Buranára Carl Orff

Imádta a különleges megoldásokat, egyik művéhez a bécsi Néprajzi Múzeumból kellett hangszereket szerezni és külön engedélyt a Bösendorfer cégől. Százhuszonöt éve, 1895. július 10-én született Carl Orff német zeneszerző, a Carmina Burana című oratórium szerzője.
Könyv

Nyerd meg a nyári könyvtáradat!

Egy könyvcsomag hat szóért vagy ötven kötet egyetlen vásárlásért. Júliusban több kiadó is segít, hogy akár egész évre elég olvasnivalónk legyen.
Klasszikus

A 24 éves finn sztárkarmester, Klaus Mäkelä lesz a párizsi filharmonikusok új vezetője

Klaus Mäkelä lesz 2022-től az Orchestre de Paris zeneigazgatója. A 24 éves finn dirigens már szeptembertől zenei tanácsadóként dolgozik a filharmonikus zenekarral, amellyel tegnap adta első koncertjét.
Könyv

Ausztrália kedvenc krimiírója a természetet is szereplővé emelte

Jane Harper Ausztrália talán legsikeresebb krimiírója, aki magyarul a Gabo Kiadónál megjelent három regényében (Aszály, A természet ereje, Az elveszett férfi) úgy mutatja be a könyörtelen ausztrál környezetet, ahogyan korábban senki; zűrös családokról és kisközösségekről szóló történetei a hazai olvasókat is lebilincselték. A szerzőt fordítója, Roboz Gábor kérdezte.
Plusz

Eredeti formájában állítják helyre a Notre-Dame-székesegyházat

A tavalyi áprilisi tűzvész nyomán leomlott huszártornyot a francia elnök szerette volna kortárs építészeti tervek szerint újjáépíteni, hogy magán hordozza a 21. század többé-kevésbé merész lenyomatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Sikerfilmek unalmas leírásai

Kitalálod, melyik filmet foglalták össze a netezők egyetlen mondatban? A jellemzésekben csak valós információk szerepelnek - abból viszont a lehető legérdektelenebbek.
Vizuál ajánló

Száz film száll versenybe a Bujtor István Filmfesztiválon

Minden eddiginél nagyszabásúbbnak ígérkezik a XI. Bujtor István Filmfesztivál. A filmes versenyprogram mellett koncertek, színházi előadások, hajózás, veterán autós felvonulás, kiállítások és gasztro-programok is várják a mozi rajongókat Balatonszemesen augusztus 17. és 21. között, majd augusztus 22-én a Bujtor István vitorlás Emlékverseny Kenesén, Aligán és Almádiban.
Vizuál Film

Elárverezik Katharine Hepburn Howard Hughesnak írott szerelmesleveleit

Hughes és Hepburn romantikus kapcsolata másfél évig tartott. Nem házasodtak össze, de szerelmi történetük nagy port kavart annak idején Hollywoodban, és a 2004-ben bemutatott Aviátor című filmben is megörökítették.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Madárlesen

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos, aki olyan profi, hogy még azokat a madarakat is lencsevégre kapja, amelyek ott sincsenek.
Vizuál ajánló

A budapesti mozikban vetítik Ennio Morricone western-klasszikusait

A számtalan filmtörténeti klasszikus zenéjét jegyző legendás zeneszerző, Ennio Morricone előtt tisztelegve július 11-én egyszeri alkalommal látható lesz a Volt egyszer egy Vadnyugat a Pólus Moziban, július 16-tól pedig két héten át műsoron szerepel A Jó, a Rossz és a Csúf a Corvin Moziban.