Vizuál

A magyar filmgyártás különc "Bárója", Máriássy Félix

2019.06.03. 14:55
Ajánlom
A Budapesti tavasz, az Egy pikoló világos, a Nem ér a nevem és még számos nagy sikerű film Kossuth-díjas rendezője tanítványait arra intette: "Nem kell mindenáron filmet csinálni." Száz éve, 1919. június 3-án született Máriássy Félix.
655-001256.jpg

Máriássy Félix (Fotó/Forrás: port.hu)

A Szepes vármegyei Márkusfalván (ma Markusocve, Szlovákia) született nemesi, földbirtokos családban. A filmszakmába húszévesen került, a Hunnia Filmgyárban volt vágó és segédrendező, a szakma fortélyait a kor olyan neves filmrendezői mellett leste el, mint Radványi Géza, Hamza D. Ákos, Ráthonyi Ákos, Gaál Béla.

A második világháború után a Magyar Filmgyártó Rt.-nél készített néhány dokumentumfilmet, részt vett Radványi remeke, a Valahol Európában létrehozásában, a Talpalatnyi föld vágásában. 1949-ben kezdett önállóan rendezni, kezdetben a kor követelményeinek megfelelő sematikus munkásfilmek kerültek ki a keze alól. Az 1950-es Kis Katalin házasságában, amikor az ifjú házasok (Mészáros Ági és Szirtes Ádám) az államtól kapott új lakásba költöznek, elsőként azt döntik el, hová helyezzék a falon a munkásosztály vezetőinek fényképét, s csak azután ölelik meg egymást. Máriássy őszinte hittel készítette ezeket a filmeket, többek között 1949-ben a Rajk-perről Vesszenek az árulók! címmel forgatott - később megsemmisített - propagandafilmet. A rendszer természetének megfelelően figyelték, s ő is figyelt és jelentett. Tán nem véletlen: harmincegy évesen kapta első infarktusát.

A Sztálin halála után, 1953 nyarán kezdődött "új szakasz" idején, mikor kezdtek kiderülni a diktatúra bűnei, az elsők között nézett szembe sematikus korszakával.

Ekkor már jellegzetes, erős atmoszférájú filmeket rendezett, amelyek tematikailag és vizualitásukban is korszakosak. Tehetségének első igazi megnyilvánulása a Móricz Zsigmond regénye alapján 1954-ben forgatott Rokonok, az egyik legjobb Móricz-adaptáció. "A Rokonokban bizonyos aktualitást éreztem" - mondta később.

Egy olyan emberről szól, aki bizonygatja magának, hogy hisz valamiben. Népmegváltó gondolatai vannak, de aztán bekerül az apparátusba, az egész bürokratikus világba, és ott alulmarad."

Ezt követte 1955-ben a Budapesti tavasz, amely több volt, mint Karinthy Ferenc regényének filmadaptációja: benne volt a rendező, a szerelmes katonaszökevény szerepét alakító Gábor Miklós személyes élménye is a felszabadulás időszakáról, nem véletlenül válogatták be 1968-ban a "Budapesti 12", a második világháború után készített legjobb tizenkét film közé. (Máriássy és Gábor Miklós különböző óvóhelyeken együtt töltötték Budapest ostromát, néhány háznyira Karinthy Ferenctől.)

A munkásemberek magánéleti problémáival foglalkozott az 1955-ös Egy pikoló világos, amely 1956-ban elnyerte a Karlovy Vary-i fesztivál nagydíját. Az 1957-ben készült Külvárosi legenda történetét a hatalom nyomására a harmincas évekbe kellett átültetnie feleségével, a több művének forgatókönyvét is jegyző Máriássy Judittal, de a komor hangulatú filmet így sem játszották sokáig. A Népszabadság kritikájában azt írta: Máriássy alkotása "sérti az angyalföldieket, bántja az önérzetüket".

Munkáskörnyezetben játszódó filmjeiben egyre határozottabb lett az együttérző, de határozott kritikai hang,

példa erre a Csempészek, az Álmatlan évek, a Fapados szerelem, a Hosszú az út hazáig, a Próbaút, a Karambol. A művészvilággal foglalkozó Pirosbetűs hétköznapok mellett új hangot, témát jelentett a kisvárosi környezetben játszódó Fügefalevél, a mezőgazdasági pilóták életét bemutató Kötelék és a Tanácsköztársaság leverése utáni időkben hírhedtté vált Prónay Pálról készített groteszk, az Imposztorok.

522-001254.jpg

Máriássy Félix: Csempészek (Fotó/Forrás: port.hu)

A hazai színészek színe-java kapott szerepet tőle, egyesek többször is (Ruttkai Éva, Krencsey Mariann, Törőcsik Mari, Tordy Géza, Makláry Zoltán, Sinkovits Imre, Zenthe Ferenc).

Hirdette, hogy a rendezőnek minden miértre tudnia kell válaszolni, s ha nem, kötelessége, hogy ő tegye fel a világnak a kérdést: miért? miért? miért?

Élete utolsó szakaszában szívbetegsége miatt már keveset forgatott, a televíziónak készített dokumentum- és kisjátékfilmeket (Ezer év, Angyal a karddal, Áradat).

788-001751.jpg

Fapados szerelem (Fotó/Forrás: port.hu)

1948-tól tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, a szakma mellett erkölcsi felelősségre és önérzetre is nevelt egy új rendezőnemzedéket.

Kevés kivétellel az ő növendékei közé tartozott szinte valamennyi rendező, aki a film- vagy televíziós művészet derékhadába került a hetvenes évek közepéig,

többek között Szabó István, Huszárik Zoltán, Elek Judit, Kardos Ferenc, Kézdi-Kovács Zsolt, Gábor Pál, Gyöngyössy Imre, Rózsa János. Elnöke volt a Filmfőiskolák Nemzetközi Szervezetének, titkára a Magyar Film és Televízió Művészeti Szövetségnek. Fia a korán elhunyt Máriássy Ferenc operatőr volt.

A hallgatag, sokszor különcnek, gátlásosnak látszó, de fél tucat nyelvet ismerő, romantikus alkatú rendezőt ismerősei "Bárónak" nevezték, noha valójában a család másik ága viselte a címet. Máriássy Félix ötvenhat éves korában, 1975. január 26-án halt meg Szőnyben. 1956-ban Kossuth-díjat, 1969-ben érdemes művész címet kapott.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Izgalmas utazás nézőnek és alkotónak egyaránt – Bűn és bűnhődés premier

Závada Pál a székesfehérvári Vörösmarty színház felkérésére írt új színpadi adaptációt Dosztojevszkij világhírű regényéből, a Bűn és bűnhődésből, amelynek bemutatója október 16-án volt a Kozák András Stúdióban. Hargitai Iván rendezésének köszönhetően a különleges előadás tapintás-közelbe hozza egy „társadalomellenes” tett természetrajzát.
Színház

To be, or not to be - Benedict Cumberbatch Hamletként tér vissza az Urániába

Decemberben újra látható az Uránia történetének egyik legnépszerűbb színházi közvetítése, a londoni Barbican Színház Hamlet előadása, főszerepben Benedict Cumberbatch-al. 
Könyv

Valamirevaló szerző előbb-utóbb szentel regényt a szüleinek

Vámos Miklós ismét megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal George Szirtes Előhívás – Anyám regénye című (ön)életrajzi ténykönyvét mutatja be.
Vizuál

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Klasszikus

„Igazi Angyal volt” – Emlékezések Kurtág Mártára

Fischer Iván és Keller András a Slipped Disc hasábjain búcsúztak a múlt héten elhunyt zongoraművésznőtől, Kurtág György alkotótársától.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Tallinban is bemutatják a magyar komolyzenei #metoo-filmet

Az észak-európai A-kategóriás filmfesztiválon is bemutatják Nagy Zoltán első játékfimjét, a Szép csendbent, amely egy zaklató karmester és áldozatánal története. A film hazai mozikban november 14-től látható.
Vizuál hír

Látványtervezői díj a Valannak

A Valan – Az angyalok völgye című film látványtervezője, Damokos Csaba az Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon a kategória megosztott második díját nyerte el.
Vizuál mti

Rekordok dőltek a Virág Judit Galéria árverésén

Kádár Béla Concertina című festménye 110, valamint Schönberger Armand Abszintivók című festménye 85 millió forintos eladási árával életműrekordot döntött a Virág Judit Galéria őszi árverésén.
Vizuál

Jankovics Marcell és Gyulai Líviusz kapta az 50 éves szolnoki filmfesztivál életműdíját

A rajzfilmrendezőt és a grafikusművészt a látványtervezők munkásságára fókuszáló szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon díjazták.
Vizuál

10 éve hunyt el Dargay Attila rajzfilmrendező

Vuk, Szaffi, Pom-Pom, a Nagy ho-ho-ho-horgász - a magyar animáció legismertebb karakterei kötődnek a nevéhez. Dargay Attila tíz éve, 2009. október 20-a óta nincs köztünk.