Vizuál

A magyar modernizmus művészete

2013.10.15. 07:00
Ajánlom
Hétfő este nyílt meg a párizsi Musée d'Orsay Allegro Barbaro című kiállítása. A budapesti Szépművészeti Múzeummal együttműködésben rendezett tárlat Bartók Béla és a magyar modernizmus művészetét tekinti át 90 festményen, 15 grafikán, több mint 50 fotón, zenei és irodalmi dokumentumon keresztül.

A kiállítás ötlete másfél évvel ezelőtt született meg, amikor Baán László, a Szépművészeti főigazgatója felvetette, hogy Bartók Béla művészetéből kiindulva lehetne bemutatni Párizsban a magyar modernizmust, amelynek festészete az egyik legszínvonalasabb a korszakban - emlékeztetett a tárlat hétfői sajtóbemutatóján Guy Cogeval, a Musée d'Orsay elnöke.

Baán László hozzátette, hogy Guy Cogeval megkülönböztetett figyelmet fordít az előző századforduló magyar festészetére: a párizsi múzeum tavaly egy Rippl-Rónai-képet vásárolt állandó gyűjteményébe, míg a d'Orsay most futó másik időszaki kiállításába Perlrott-Csaba Vilmos egy festménye is bekerült.

Claire Bernardi, Rockenbauer Zoltán és Barki Gergely kurátorok elmondták, hogy Bartók zenéje hangsúlyosan jelen van a kiállításban, és szinte minden teremben hallható. A belépő a Bartók-muzsika mellett először magyar festők - többek között Berény Róbert, Czigány Dezső vagy Pór Bertalan - és Paul Gauguin önarcképeivel találkozik, majd a tárlat egyszerre kronologikus és tematikus rendszerben tekinti át a magyar modernizmust.

Az előző századfordulón Párizs számított a művészeti világ fővárosának, ebből a korszakból pedig a Musée d'Orsay rendelkezik a legnagyobb gyűjteménnyel, ezért óriási jelentőségű, hogy a magyar művészet éppen ebben az intézményben mutatkozhat be - hangsúlyozta Baán László.

A kurátorok elmondása szerint az 1900-as évek elején a magyarok számára is Párizs jelentette a viszonyítási pontot: Bartók, Ady és társai, a Nyolcak és más festők egyaránt a francia fővárosba utaztak inspirációért. Sokuk éppen ott ismerkedett meg egymással, így Párizs ebben az értelemben is a magyar modernizmus bölcsőjének számít.

A tárlat Párizs-Budapest című terme magyar alkotók azon munkáit gyűjti egybe, amelyeket párizsi stúdiókban festettek. Albert Marquet festménye Matisse-t örökíti meg munka közben, míg Perlrott-Csaba két aktja éppen a francia mester műtermében készült. Cézanne és a fauvizmus hatása szintén megfigyelhető Rippl-Rónai József, Ziffer Sándor és Berény Róbert tájképein, enteriőrjein, a teremben hallható felvételen pedig Bartók egy Debussy-darabot játszik.

Külön terem dolgozza fel az ebben az időben "felfedezett" népművészet hatását a korszak magyar művészetére, nagy figyelmet fordítva Bartók népdalgyűjtéseire: a gyűjtőutakat a komponista által és róla készített fotók, népdalfelvételek idézik fel.

A kiállítás közepén kapott helyet a korszak magyar művészetét és történelmét idővonal, fényképek és térképek segítségével áttekintő szekció, majd a fő egység a Magyarországra hazatért művészek munkásságát vizsgálja. Rippl-Rónai vásznai mellé a kurátorok Czóbel Béla kevés fauvista képéből válogatták ki a legjelentősebbeket, és bőséges anyag tekinti át az úgynevezett nyergesi periódust is, amikor a hazaérkezett művészek Kernstok Károly nyergesújfalui birtokán, "a magyar fauvizmus bölcsőjében" gyűltek össze alkotni.

Tihanyi lajos Fürdőzők című festménye bizonyult a korban a Nyolcak egyik legbotrányosabb képének, de előkerültek olyan vásznak is, amelyeknek maga a művész használta fel mindkét oldalát; egy Ziffer-mű hátoldalán például az első ismert Tihanyi Lajos-portrét fedezték fel nemrég.

Bartókról alig maradt fenn mozgókép, ezért is számít különlegességnek az 1942-es amerikai filmfelvétel, amelyen maga a komponista zongorázza Allegro barbaro című munkáját. A Ma folyóirat köréhez tartozó alkotók - Moholy-Nagy, Mattisch Teutsch, Galimberti - munkái mellett a látogatók a Fából faragott királyfi és a Csodálatos mandarin részleteit hallhatják.

A Tanácsköztársaság a magyar festészetben is cezúrát jelentett, ekkor több festő - köztük a Fegyverbe! című plakátot készítő Berény Róbert - kényszerült emigrációba. Ezt az időszakot az aktivisták munkáira koncentrálva mutatják be a rendezők; Bortnyik Sándor több vászna mellett a hazatérés helyett a párizsi karriert választó Réth Alfréd egy kubista képe zárja a tárlatot.

A 2014. január 5-ig látogatható kiállításhoz a Musée d'Orsay számos magyar vonatkozású kísérőprogramot, a többi között koncerteket, tárlatvezetéseket, irodalmi kávéházakat is szervez.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét.