Vizuál

A magyar rendező, akihez az angol király átjárt filmet nézni

Korda Sándor, a brit filmipar megteremtője 125 éve született
2018.09.16. 09:45
Ajánlom
Korda Sándor élete népmesére emlékeztet: egy kis alföldi faluból indult el, és meghódította a világot. Sir Alexander Korda néven vált ismertté, a brit filmgyártás megteremtőjének tartják, ugyanis az első filmrendezőként emelték lovagi rangra.

Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón 1893. szeptember 16-án, Zoltán testvére szintén filmrendező, Vince díszlettervező lett. Apjuk halála után Kecskemétre, majd a fővárosba költöztek, Sándor középiskolai tanulmányait már itt végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró-gyakornokként kezdte filmkritikáit Sursum Corda ("Emeljük fel a szívünket") álnéven jegyezni, innen ered a Korda Sándor név. Huszonkét évesen ő alapította az első magyar filmes szaklapot, s ezzel egy időben kezdett némafilmeket rendezni.

Először Kolozsvárott dolgozott, majd 1917-ben megvette a budapesti Corvin filmgyárat. Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített, egyik újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt.

Idehaza mintegy húsz filmet készített, a legismertebb az irodalmi alapokon nyugvó Nagymama (ebben Blaha Lujza is szerepelt), a Mágnás Miska, A gólyakalifa (a forgatókönyvet Karinthy Frigyessel íratta), a Szent Péter esernyője, Az aranyember.

A Tanácsköztársaság idején részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a kommün bukása után letartóztatták. Amikor felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadon bocsátották, azonnal elhagyták az országot. Utolsó itthoni munkája A 111-es című némafilm volt, Heltai Jenő műve alapján.

A húszas években több európai országban dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol dolgozott reklám-, dokumentum- és játékfilmekben is, de karriert csinálni nem tudott. Európába alig 20 dollárral a zsebében, de tapasztalatokban gazdagon tért vissza 1929-ben. Rövid párizsi kitérő után Angliában telepedett le, s London Films elnevezéssel vállalatot alapított, melynek logóján a brit főváros jelképe, a Big Ben volt látható. A London melletti Denhamben vásárolt birtokon a semmiből teremtette meg az angol filmipart, s felvette a harcot az amerikai filmdömpinggel.

Stúdióiban évente átlagosan 250 filmet gyártottak, színvonaluk nem maradt el a hollywoodi produkcióktól.

Legfontosabb alkotótársa két öccse, a rendező Zoltán és a díszlettervező Vince volt, s olyan világhírű magyarokkal dolgozott együtt, mint Bíró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető.

kordasandor-221752.jpg

Korda Sándor 1946-ban a Piccadilly-n lévő irodájában olvas egy új forgatókönyvet (Fotó/Forrás: George Konig/Keystone Features/Getty Images)

Korda első átütő sikere az 1933-ban készült VIII. Henrik magánélete lett, amely első brit filmként tört be az amerikai piacra, és első brit alkotásként kapott Oscar-díjat a címszereplő Charles Laughton révén. A következő években forgatott filmjeiben (Don Juan magánélete, Rembrandt, Lady Hamilton) a történelem és a művészet nagyjait hozta emberközelbe, hasonló népszerűséget értek el a Korda Zoltán által rendezett egzotikus és mesefilmek, amelyeknek Sándor a producere volt. A bagdadi tolvajt három Oscar-díjjal jutalmazták, ezek egyikét a látványért a harmadik testvér, Vince kapta. A dzsungel könyvét négy kategóriában jelölték, Korda Vince mellett a muzsikát komponáló Rózsa Miklóst is. Az angol gyarmatokért folyó harcokról szólt a sikeres regényt filmvászonra vivő A négy toll, az Edgar Wallace művein alapuló Bosambo címszereplője pedig az amerikai fekete énekes-színész Paul Robeson volt.

Korda olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh (akik az általa rendezett Lady Hamiltonban együtt is játszottak), avagy Merle Oberon, akit később feleségül vett. Dolgozott a magyar származású Leslie Howarddal (Női szakasz, A vörös Pimpernel) és Marlene Dietrichhel is (Őnagysága nem akar gyereket). Közeli jó barátja volt a későbbi kormányfő, Winston Churchill, aki több forgatókönyvet is írt Korda cégének, valamint az író Graham Greene és Robert Graves, a rendező-színész Orson Welles.

A legendásan jól öltözött, mindig elegáns öltönyt, cipőt, kesztyűt, kalapot viselő Korda szellemes, kiváló társalgó és híresen nagy pénzügyi hazardőr volt.

Filmvállalkozásain nemegyszer vagyonokat veszített, de rendszeresen talpra állt, az a mondás járta róla, hogy az üres páncélszekrényből is képes volt pénzt kivenni.

kordasandor-merleoberon-233029.jpg

Lovaggá ütését követően távozik Sir Alexander Korda (1893 -1956) a Buckingham palotából feleségével, a filmsztár Merle Oberonnal (1911 - 1979) kart karba öltve 1942-ben. Ő volt az első filmes, aki elnyerte a lovagi címet. (Fotó/Forrás: Topical Press Agency/Getty Images Hungary)

A brit állampolgárságot 1936-ban kapta meg, 1942-ben az angol filmgyártás létrehozásában végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért VI. György király lovaggá ütötte, így kijárt neki a Sir Alexander Korda megszólítás. (A király, mert a Buckingham-palotában akkor még nem volt moziterem, rendszeresen Kordához járt filmeket nézni.)

A második világháború alatt ismét Hollywoodba ment, de immár ünnepelt rendezőként. A háború után visszatért Angliába, ahol jobbára producerként tevékenykedett, és a televíziózás jelentőségét felismerve filmjei jogát nagy tévétársaságoknak is eladta. Érdekelte a háromdimenziós film, sőt az illatokat kibocsátó szagosfilm is. Utolsó munkája a Laurence Olivier rendezésében és főszereplésével készült Shakespeare-adaptáció, a III. Richard volt 1955-ben. Hatvanévesen harmadszor is megnősült, de nem sokáig élt együtt huszonéves feleségével: 1956. január 23-án a Kensington Palota közelében lévő otthonában szívrohamot kapott és meghalt.

A világhírű filmes 1996-ban posztumusz Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott. Emlékét Túrkevén, ahol mellszobra is áll, filmszínház őrzi. Róla nevezték el a brit filmakadémia (BAFTA) az év legjobb brit filmjének járó kitüntetését, a Corvin Budapest Filmpalota legnagyobb termét, valamint a már a külföldi filmesek előtt is jól ismert etyeki Korda Sándor Filmstúdiót.

Hazahozzák Hollywoodot

Kapcsolódó

Hazahozzák Hollywoodot

Statisztaként szeretett bele a filmekbe, Los Angeles-i főkonzulként pedig tenni is tudott a magyar filmtörténetért Bokor Balázs: a Hollywoodban karriert befutott magyarok nyomába eredt. Hivatali ideje lejárta után itthon folytatja a népszerűsítést és hagyományőrzést: a Magyar Hollywood Tanács elnökeként igyekszik hazahozni az egykori sztárokat, és visszacsempészni nevüket a köztudatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Klasszikus

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.
Klasszikus

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Mészáros Márta klasszikusa visszatér a Berlinaléra

Mészáros Márta volt az első női rendező a berlini filmfesztivál történetében, aki 1975-ben a legjobb filmnek járó Arany Medve-díjat átvehette az Örökbefogadás című filmjéért. A teljeskörű, 4K felbontású restaurált kópiát a fesztivál Berlinale Classics szekciójában vetítik, jövő februárban.
Vizuál gyász

Elhunyt Kósa Ferenc, a Tízezer nap rendezője

Életének 82. évében szerdán elhunyt Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, a Cannes-i nagydíjas Tízezer nap című film rendezője.
Vizuál toplista

Rekord árbevétellel zárja az évet a Disney

A Walt Disney Stúdió hétmilliárd dolláros (2000 milliárd forintos) globális jegybevétellel zárja az évet. Ez a második alkalom, hogy a filmstúdiónak sikerül átlépnie ezt a határt.
Vizuál hír

Romákkal foglalkozó magyar dokumentumfilm lett a legjobb Berlinben

Bogdán Árpád Gettó Balboa című alkotása az Ake Dikhea? - Romani Filmek Fesztiválján nyerte el a fődíjat.
Vizuál reigl judit

Péntekig láthatóak Reigl Judit fekete-fehér művei Budapesten

A Franciaországban élő, világhírű magyar festőművész kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatja be az a kiállítás, amely A Fekete is egy Szín címmel látható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.