Vizuál

A magyar rendező, akihez az angol király átjárt filmet nézni

Korda Sándor, a brit filmipar megteremtője 125 éve született
2018.09.16. 09:45
Ajánlom
Korda Sándor élete népmesére emlékeztet: egy kis alföldi faluból indult el, és meghódította a világot. Sir Alexander Korda néven vált ismertté, a brit filmgyártás megteremtőjének tartják, ugyanis az első filmrendezőként emelték lovagi rangra.

Kellner Sándor László néven született a Túrkeve melletti Pusztatúrpásztón 1893. szeptember 16-án, Zoltán testvére szintén filmrendező, Vince díszlettervező lett. Apjuk halála után Kecskemétre, majd a fővárosba költöztek, Sándor középiskolai tanulmányait már itt végezte. A kiváló fogalmazókészséggel megáldott fiú újságíró-gyakornokként kezdte filmkritikáit Sursum Corda ("Emeljük fel a szívünket") álnéven jegyezni, innen ered a Korda Sándor név. Huszonkét évesen ő alapította az első magyar filmes szaklapot, s ezzel egy időben kezdett némafilmeket rendezni.

Először Kolozsvárott dolgozott, majd 1917-ben megvette a budapesti Corvin filmgyárat. Zuglóban Moholy-Nagy László tervei alapján korszerű filmstúdiót épített, egyik újítása az amerikai mintájú filmdramaturgia megszervezése volt.

Idehaza mintegy húsz filmet készített, a legismertebb az irodalmi alapokon nyugvó Nagymama (ebben Blaha Lujza is szerepelt), a Mágnás Miska, A gólyakalifa (a forgatókönyvet Karinthy Frigyessel íratta), a Szent Péter esernyője, Az aranyember.

A Tanácsköztársaság idején részt vett a filmgyártás átszervezésében, ezért a kommün bukása után letartóztatták. Amikor felesége, a filmsztár Korda Mária közbenjárására szabadon bocsátották, azonnal elhagyták az országot. Utolsó itthoni munkája A 111-es című némafilm volt, Heltai Jenő műve alapján.

A húszas években több európai országban dolgozott, majd Hollywoodba ment, ahol dolgozott reklám-, dokumentum- és játékfilmekben is, de karriert csinálni nem tudott. Európába alig 20 dollárral a zsebében, de tapasztalatokban gazdagon tért vissza 1929-ben. Rövid párizsi kitérő után Angliában telepedett le, s London Films elnevezéssel vállalatot alapított, melynek logóján a brit főváros jelképe, a Big Ben volt látható. A London melletti Denhamben vásárolt birtokon a semmiből teremtette meg az angol filmipart, s felvette a harcot az amerikai filmdömpinggel.

Stúdióiban évente átlagosan 250 filmet gyártottak, színvonaluk nem maradt el a hollywoodi produkcióktól.

Legfontosabb alkotótársa két öccse, a rendező Zoltán és a díszlettervező Vince volt, s olyan világhírű magyarokkal dolgozott együtt, mint Bíró Lajos dramaturg, Rózsa Miklós zeneszerző, Máthé Rudolf operatőr, Pressburger Imre forgatókönyvíró, Pallós István gyártásvezető.

kordasandor-221752.jpg

Korda Sándor 1946-ban a Piccadilly-n lévő irodájában olvas egy új forgatókönyvet (Fotó/Forrás: George Konig/Keystone Features/Getty Images)

Korda első átütő sikere az 1933-ban készült VIII. Henrik magánélete lett, amely első brit filmként tört be az amerikai piacra, és első brit alkotásként kapott Oscar-díjat a címszereplő Charles Laughton révén. A következő években forgatott filmjeiben (Don Juan magánélete, Rembrandt, Lady Hamilton) a történelem és a művészet nagyjait hozta emberközelbe, hasonló népszerűséget értek el a Korda Zoltán által rendezett egzotikus és mesefilmek, amelyeknek Sándor a producere volt. A bagdadi tolvajt három Oscar-díjjal jutalmazták, ezek egyikét a látványért a harmadik testvér, Vince kapta. A dzsungel könyvét négy kategóriában jelölték, Korda Vince mellett a muzsikát komponáló Rózsa Miklóst is. Az angol gyarmatokért folyó harcokról szólt a sikeres regényt filmvászonra vivő A négy toll, az Edgar Wallace művein alapuló Bosambo címszereplője pedig az amerikai fekete énekes-színész Paul Robeson volt.

Korda olyan színészek pályáját indította el, mint Laurence Olivier és Vivien Leigh (akik az általa rendezett Lady Hamiltonban együtt is játszottak), avagy Merle Oberon, akit később feleségül vett. Dolgozott a magyar származású Leslie Howarddal (Női szakasz, A vörös Pimpernel) és Marlene Dietrichhel is (Őnagysága nem akar gyereket). Közeli jó barátja volt a későbbi kormányfő, Winston Churchill, aki több forgatókönyvet is írt Korda cégének, valamint az író Graham Greene és Robert Graves, a rendező-színész Orson Welles.

A legendásan jól öltözött, mindig elegáns öltönyt, cipőt, kesztyűt, kalapot viselő Korda szellemes, kiváló társalgó és híresen nagy pénzügyi hazardőr volt.

Filmvállalkozásain nemegyszer vagyonokat veszített, de rendszeresen talpra állt, az a mondás járta róla, hogy az üres páncélszekrényből is képes volt pénzt kivenni.

kordasandor-merleoberon-233029.jpg

Lovaggá ütését követően távozik Sir Alexander Korda (1893 -1956) a Buckingham palotából feleségével, a filmsztár Merle Oberonnal (1911 - 1979) kart karba öltve 1942-ben. Ő volt az első filmes, aki elnyerte a lovagi címet. (Fotó/Forrás: Topical Press Agency/Getty Images Hungary)

A brit állampolgárságot 1936-ban kapta meg, 1942-ben az angol filmgyártás létrehozásában végzett kimagaslóan eredményes munkásságáért VI. György király lovaggá ütötte, így kijárt neki a Sir Alexander Korda megszólítás. (A király, mert a Buckingham-palotában akkor még nem volt moziterem, rendszeresen Kordához járt filmeket nézni.)

A második világháború alatt ismét Hollywoodba ment, de immár ünnepelt rendezőként. A háború után visszatért Angliába, ahol jobbára producerként tevékenykedett, és a televíziózás jelentőségét felismerve filmjei jogát nagy tévétársaságoknak is eladta. Érdekelte a háromdimenziós film, sőt az illatokat kibocsátó szagosfilm is. Utolsó munkája a Laurence Olivier rendezésében és főszereplésével készült Shakespeare-adaptáció, a III. Richard volt 1955-ben. Hatvanévesen harmadszor is megnősült, de nem sokáig élt együtt huszonéves feleségével: 1956. január 23-án a Kensington Palota közelében lévő otthonában szívrohamot kapott és meghalt.

A világhírű filmes 1996-ban posztumusz Pro Cultura Hungarica kitüntetést kapott. Emlékét Túrkevén, ahol mellszobra is áll, filmszínház őrzi. Róla nevezték el a brit filmakadémia (BAFTA) az év legjobb brit filmjének járó kitüntetését, a Corvin Budapest Filmpalota legnagyobb termét, valamint a már a külföldi filmesek előtt is jól ismert etyeki Korda Sándor Filmstúdiót.

Hazahozzák Hollywoodot

Kapcsolódó

Hazahozzák Hollywoodot

Statisztaként szeretett bele a filmekbe, Los Angeles-i főkonzulként pedig tenni is tudott a magyar filmtörténetért Bokor Balázs: a Hollywoodban karriert befutott magyarok nyomába eredt. Hivatali ideje lejárta után itthon folytatja a népszerűsítést és hagyományőrzést: a Magyar Hollywood Tanács elnökeként igyekszik hazahozni az egykori sztárokat, és visszacsempészni nevüket a köztudatba.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Vizuál hír

Filmes hiányszakmák képzését támogatja a Filmintézet

Most először lehet pályázni sminkes és fodrász kisegítő, jelmezkivitelező, mikrofonos és öltöztető képzések programjával is. Március 2-ig várja a Filmintézet a szakmai képzéseket szervező intézmények pályázatait összesen 12 szakterületre.