Az egyik legismertebb 20. századi képzőművész, Hantai Simon 1922. december 7-én látta meg a napvilágot Bián, amely ma Biatorbágy része. A művész születésének századik évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeum egy kamarakiállítással tiszteleg előtte. Noha a 2008-ban elhunyt mester élete utolsó évtizedeiben már egyáltalán nem állított ki, a mai napig a legnagyobb francia múzeumok szentelnek neki életműtárlatokat, sőt Franciaország elnöke, Emmanuel Macron is egy Hantai-művet választott a dolgozószobájába:
a Rózsaszín írás című, nagyméretű festményt 1958 advent vasárnapjától kezdve, egy liturgikus éven keresztül készítette a művész.
A Szépművészeti Múzeum egyfajta nem hivatalos alma matere volt Hantai Simonnak. Sokat járt át a Képzőművészeti Főiskoláról és tanulmányozta a múzeum gyűjteményében található festményeket. Külön érdekesség, hogy a múzeum már 1948-ban felfigyelt a fiatal művész tehetségére, és megvásárolta egyik önarcképét, amely a most nyílt tárlaton is látható.
Hantai Simon: Absztrakt kompozíció, 1951–1952, olaj, lazúrozott zománcfesték, vászon, Szépművészeti Múzeum, Budapest, vétel a párizsi Galerie Les Yeux Fertiles-től, 2008 (Fotó/Forrás: © Szépművészeti Múzeum© HUNGART 2022)
A múzeum később még egy Hantai-művel bővítette a gyűjteményét a 2000-es években, amikorra a művész már világhírűvé vált. Ezen munkák mellett látható az a műtárgyegyüttes is, amelyet
az idős mester maga válogatott össze és adományozott a múzeumnak.
A sajtóbejáráson részt vett a művész egyik fia, Daniel Hantai is, aki felidézte, hogy édesapja 1948-ban költözött Franciaországba a szintén festő édesanyjával, Bíró Zsuzsannával. A kiállítás kurátora, Geskó Judit művészettörténész Hantaival élete utolsó éveiben vette fel a kapcsolatot, aki ennek hatására gondolkodott el magyar gyökerein.
„Édesapám ekkor visszagondolt tanulmányaira a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, amikor rendszeresen látogatta a Szépművészeti Múzeumot. Itt ismerkedett meg ugyanis a nemzetközi festészettel” – mondta Daniel Hantai, aki azt is hozzátette, hogy a most nyíló tárlat nem hasonlít egyetlen korábbi budapesti Hantai-kiállításra sem.
2014-ben a Ludwig Múzeum rendezett, klasszikus retrospektív tárlatot Hantai Simon munkáiból, ekkor elsősorban a festő szürrealista korszakán és a pliage technikával készült munkáin volt a hangsúly.
Hantai Simon: Meun, 1967, olaj, vászon, Szépművészeti Múzeum, Budapest, a művész és családja ajándéka, 2016 (Fotó/Forrás: © Szépművészeti Múzeum© HUNGART 2022)
„A Szépművészeti kiállítása édesapám egész életművét vizsgálja,
egyaránt bemutatva fiatalkori, magyar korszakát, az itáliai tanulmányútja során készült képeket és franciaországi alkotásait is” – mondta Daniel Hantai.
A mintegy hatvan alkotást felvonultató kiállítás egyik fő témája a művészi párbeszéd, így Hantai munkái mellett a látogató találkozhat a mester életművére hatást gyakorló Paul Klee, Joan Miró, Pablo Picasso, Hans Hartung, Sam Francis, Jackson Pollock, Hans Arp, Jean Dubuffet, Henri Michaux, Roberto Matta, Robert Motherwell, Johannes Itten és más kortársak képeivel is.
A három szekcióra tagolódó kamaratárlat látogatóit Hantai 1947-es, életnagyságú, egész alakos önarcképe fogadja. Geskó Judit a tárlatvezetésen elmondta, hogy a fiatal Hantai már Budapesten tanulmányozni kezdte modernista kortársainak munkáit, amelyeket ekkor még csak reprodukciókon keresztül ismerhetett meg, Párizsba költözve azonban az eredeti remekműveket is láthatta.
Hantai Simon: Festmény, 1949, olaj, papír, Archives Simon Hantaï, Párizs (Fotó/Forrás: Archives Simon Hantaï/HUNGART 2022, / Áment Gellért)
A következő szekció az 1948 és 1952 közötti időszak inspirációs forrásait tárja fel: Hantai a francia fővárosban először a szürrealistákhoz csatlakozott.
Párizsban azonban olyan gyors volt a változások üteme, hogy néhány éven belül Hantai művészete is új utakat vett
és a festő teljesen felhagyott a biomorf alakzatokkal. Ezért is fontos munka az 1951-52-ben festett, „félig-meddig szürrealista” Absztrakt kompozíció, amely összeköti Hantai két alkotói korszakát.
Az utolsó egység a Hantai által válogatott és adományozott, nyolc darabos sorozat köré épül. Ez a műtárgyegyüttes 1950-től 1995-ig követi nyomon az alkotói folyamat változásait, bemutatva a gyűrés, hajtogatás technikájára épülő pliage módszert, amely Hantai sajátja volt.
Hantai, Klee és más absztrakciók
Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Időpont: december 7. – 2023. március 19.
Fejléckép: Hantai Simon: Cím nélkül, 1949, akvarell, szén, kréta, papír, vászonra kasírozva, Archives Simon Hantaï, Párizs (forrás: Archives Simon Hantaï/HUNGART 2022, / Áment Gellért)
hírlevél
