Vizuál

A Malkovich-rendezés párizsi sikere

2012.02.18. 08:00
Ajánlom
A márciusban Budapesten is fellépő világsztár az általa alakított legendás filmet, a Veszedelmes viszonyokat rendezte meg színpadon Párizsban. Nagy sikerrel.

Az amerikai színész számára Valmont vikomt megformálása a filmvásznon hozta meg 1988-ban a nemzetközi sikert. Már akkor tudta, hogy egyszer szeretné színházban megrendezni a "világirodalom egyik legnagyobb regényét". Malkovichnak régi szenvedélye a színház, 2007-ben már megkapta a francia színházi Moliere-díjat a Théatre Comédiában játszott Good Canary című rendezésért. A franciául kiválóan beszélő világsztár a párizsi Montemarte-on található Théatre de l'Atelier színpadán harminc év alatti, teljesen kezdő francia színészekkel vitte színpadra a francia levélregénynek Christopher Hampton brit drámaíró által színpadra írt változatát - azt, amelyikből a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat elnyert film is készült. John Malkovich a négy hónapig tartó szereplőválogatáson mintegy háromszáz frissen végzett színészt és színészhallgatót nézett meg. Közülük választotta ki azt a kilenc, 16 és 27 év közötti fiatalt, akik a két és félórás előadást gyakorlatilag végig a színpadon töltik.

A Veszedelmes viszonyok két, XVIII. századi arisztokrata - Merteuil márkiné és Valmont vikomt - közötti érzelmi hatalmi harcról szól. A két libertiánus - akik egykoron szeretők voltak - leveleikben hódításaikról írnak egymásnak és rivalizálnak a kicsapongásokban. John Malkovich a modern technológia bevonásával formájában modernizálta a darabot: a fiatalok mobiltelefonnal kommunikálnak, levelek helyett SMS-eket írnak egymásnak. "A 18. század és jelen egyfajta keverékét hoztuk létre" - mondta el a rendező. A színpad szinte teljesen üres, a kilenc szereplő körbeüli a játékteret, sajátos jelmezeik a XVIII. századi fodros ruhák és a mai viseletek keverékei. A szövegen viszont Malkovich nem változtatott, miután az szerinte "egyáltalán nem avult el". A szövegre koncentráló rendezésben a férfiak és a nők közötti harcon maradt a hangsúly, amely a rendező szerint az elmúlt két évszázadban nem változott semmit. "A mély érzelmek gyakran erőszakosak, s az érzelmek, azt hiszem, többé-kevésbé ugyanazok ma is" - hangsúlyozza Malkovich. A világsztár úgy érzi, hogy Valmont szerepe őt magát is megváltoztatta, mert soha korábban nem találkozott ilyen összetett és érdekes figurával, aki egyszerre sármos, kegyetlen, gyermeki és a maga módján hű is.

Meglátása szerint Valmont már a darab elején elveszett ember. Azt gondolja, hogy a dicsőség és a márkinéval kötött fogadás kedvéért csábítja el a szépséges Tourvelnét, pedig már a kezdetektől fogva szerelmes, csak éppen maga sem tudja. "Ez a legérdekesebb ebben a darabban: a szereplők nem ismerik fel a saját érzelmeiket. Ahogy az általában mindannyiunkkal történik" - nyilatkozta a színész-rendező. Az 58 éves sztár számára - aki több, mint hetven filmben játszott - a mai napig a színház maradt a legfőbb szenvedély, ahol az adott pillanattól függően minden este másképp játszik egy színész. Karrierjét egyébként a chicagói egyetemen színpadi színészként kezdte, mielőtt megalapította a Steppenwolf Theatert, ahonnan először forgatásokra hívták.

A budapesti közönség március 25-én láthatja John Malkovich vendégjátékát a Budapesti Tavaszi Fesztiválon (BTF). Az amerikai színész a Vígszínházban lép fel a Pokoli vígjáték című darabban március 25-én. Az előadás egy műfajok határait feszegető darab egy hírhedt, majd híressé vált sorozatgyilkosról. Mai szöveg és régi zene. Historikus hangszerek, két szoprán és egy színész Hollywoodból. A 2009-ben Bécsben bemutatott Pokoli komédia: Egy sorozatgyilkos vallomásai európai, észak- és dél-amerikai koncerttermek és fesztiválok után végre a Budapesten is látható.

A darab főhőse egy osztrák sorozatgyilkos, Jack Unterweger, akit 1976-ban ítéltek el egy 18 éves lány kegyetlen meggyilkolásáért. A börtönben írni kezdett, és amellett, hogy sikert aratott rabtársai közt, az irodalmi körök is elismerték őt. 1984-ben Purgatórium - út a börtönbe címmel megjelent az önéletrajza - ebből később filmet is készítettek -, hat évvel később pedig kegyelemmel szabadult. Kegyelmi kérvényét még a Nobel-díjas drámaíró, Elfriede Jelinek is aláírta. Ekkor már a mai értelemben véve is celebritásnak számított: gyakori vendége volt talk show-knak, felolvasóestekre hívták. És azokban a városokban, ahol felbukkant, Bécstől Prágán keresztül Los Angelesig, halott prostituáltak ügyében kezdett nyomozni a rendőrség. Megfigyelték, de évekig nem sikerült elkapni őt, míg végül az FBI segítségével letartóztatták, és 1994-ben közel tucatnyi gyilkosságért ítélték el. Unterweger valószínűleg tisztában volt azzal, hogy vége a celeblétnek, és mi vár rá - hiszen ült már börtönben, és a kegyelem lehetősége visszaesőként már nem vonatkozott rá -, ezért cellájában felakasztotta magát.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Hatalmas előrelépés a zenekarnak: a Mezzo TV sugározza a Concerto Budapest koncertfilmjét

Több hónapos munka eredménye, hogy a zenekar saját gyártású koncertfilmmel mutatkozhat be a Mezzo TV műsorán. A filmet, amelyet Szabó Stein Imre rendezett, a magyar közönség is láthatja az interneten. Kulisszatitkokról a vezető rendezőt kérdeztük.
Színház

Újra járhatunk szabadtéri előadásokra, de a fesztiválokra még várnunk kell

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet többek között színházi előadásra, mozira, cirkuszra, valamint könyvszakmai rendezvényre vonatkozik.
Vizuál

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Klasszikus

A budapestieknek szerenádozik a Fesztiválzenekar

Több mint 200 lakóházba látogatnak el a Budapesti Fesztiválzenekar kamaraformációi júniusban Budapesten. Ingyenes szerenáddal készülnek a fővárosiaknak, mert hisznek benne, hogy a járvány idején is szükség van zenére. Nyissák ki az ajtókat, ablakokat, és engedjék be otthonaikba az élő muzsikát!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

A hazai vásárlókra épít a közeljövőben a Faur Zsófi Galéria

„Meg fog változni a piac, a lokális vásárlókra kell felkészülni” – mondja Faur Zsófi, a Faur Zsófi Galéria tulajdonosa és vezetője, aki nagyon szeretné, ha az lenne ennek az elmúlt két hónapnak a tapasztalata, hogy igenis fontosak a lokális közösségek, a család, a barátok. Ők is ezt erősítik a Bartók Béla úton, azaz a Bartók Béla Boulevard-on, ahol a Kulturális Tizenegy Egyesület elnökeként online fesztivál szervezését vezeti.
Vizuál magazin

Csúnya varázs - Budapesti fényképek az 1930-as években

Az éjszakai fényképezés és a „varázsosítás” összefüggése - erről ír a FényképTár mai részében Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.
Vizuál galéria

A festő, akinek lakását és öltözködését is utánozták a bécsiek

Tökéletesen megtestesítette a romantikus művész ideálját tehetségével és fényűző életmódjával, pedig állítólag hihetetlenül félénk volt. Hans Makart művészete a szecesszió előfutára lett, Gustav Klimt rajongott a munkáiért.
Vizuál galéria

Két tonna üvegnegatív: vidéki fényképészműtermek gyűjteménye

A kidobástól megmentett üvegnegatívokon az egyes vidékek népviselete mellett a háború előtti és alatti élet pillanatai villannak fel megmutatva azt is, mit tartottak megörökítésre érdemesnek az életükből az 1910-20-as évek táján.
Vizuál slow life

Ez egy komoly, szinte drámai kiállítás, meglehetősen sötét jövőképekkel

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. Az ötödik epizódban Csizek Petra beszélt kedvenc műveiről és az önállóbb nézői befogadásról