Vizuál

A Meseautó nem visz Hollywoodba

2018.04.26. 16:28
Ajánlom
Mesébe illően kezdődött a karrierje, később viszont rossz döntései, vagy épp balszerencséje miatt háttérbe szorult. Így is megadatott neki az, ami a legtöbb Magyarországról emigráló színésznek nem: idősebb korában visszatérhetett, és így is nagy sikert aratott.

Meseautóban színezüst erdők során, repülünk a szívünk tavaszán!

– hangzik fel, amint Kovács Vera gépírónő a csodás járgány volánja mögé ülve bekapcsolja a rádiót. Az őt alakító színésznő, Perczel Zita ekkor valószínűleg hasonlóan érzett: 16 évesen ez már a második filmje volt, ráadásul nem csak a kamerák előtt, de a színpadon is idejekorán kapott lehetőséget, a nézők odáig vannak érte - mi baj történhetne? Csak néhány év kellett, és minden megváltozott.

Perczel Zita 1918-ban született Budapesten. Az 1848-49-es honvéd Perczel Mór leszármazottja, édesapja maga is katonatiszt volt. Úrilányként nevelték fel, családja mindent feláldozott, hogy teljesíthesse álmát: a szandaszöllősi birtokukat is eladták, hogy a Színművészeti felvételijén kifogástalanul jelenhessen meg. Csakhogy Perczel számára a családi birtok a gyermekkor idilli helyszíne volt, ezért nagyon neheztelt szüleire, hogy miatta megváltak tőle. Az így szerzett eleganciáról is megvetően beszélt, visszaemlékezéseiben pedig csak szűkszavúan írt gyerekkoráról, szüleiről sem szívesen beszélt.

Ráadásul a felvételije sem úgy sült el, ahogy képzelte: az izgulós, szégyenlős kislány belesült a versmondásba. Tanárai mégis meglátták benne a tehetséget, ezért így is felvették. Vagy épp azért, mert édesapja Gömbös Gyula miniszterelnökkel együtt járt a Ludovikára, így felülről érkezett a nyomás az iskolára. Diáktársai fülébe jutott protekciója, ezért nem igazán kedvelték őt, pedig illusztris társaságban tanult, Móricz Lili, Gobbi Hilda és Fónay Márta is osztálytársa volt.

pec

pec

A népszerűségi versenyt később sem igen nyerhette volna meg - rendhagyó módon, még diploma nélkül szerződtette őt a Nemzeti Színház, így az is irigyelni kezdte, aki addig kedvelte.

Ott is hagyta az iskolát, és Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya című darabjában bemutatkozott a színpadon. Gyémántdiplomáját csak halála előtt egy évvel, 1995-ben vehette végül át.

Hamar bemutatkozhatott filmben is: Kabos és Gózon partnere volt az Új rokon című vígjátékban, amiben egy dalt is elénekelt. A Kislány kezeket fel, most egy kis szerelem kell örökzöld slágerré vált. Ezt követte a magyar filmtörténetben is mérföldkőnek számító Meseautó, majd olyan kasszasikerek, mint a Lovagias ügy, a Budai cukrászda, vagy a Duna-parti randevú. Perczel igazi nőideállá vált, a férfiak rajongtak érte, a nők pedig elegáns megjelenését, bájos mosolyát igyekeztek utánozni.

1935-ben a Nemzeti élére új igazgatót neveztek ki: Németh Antal szinte a teljes társulatot lecserélte, vérfrissítés gyanánt fiatal tehetségekkel akart együtt dolgozni. Perczel is megkapta felmondólevelét, amit aztán gyorsan egy új szerződéssel akartak korrigálni, de már késő volt - megsértődött, és inkább átigazolt a Vígszínházhoz. A dac mellett ebben az is közrejátszott, hogy szolidaritást vállalt idősebb színésztársaival, akiket kitettek a színházból. 

A Vígben viszont nem találta a helyét, Fedák Sári, Makay Margit, Darvas Lili mellett csak epizódszerepeket kapott. Később élete legnagyobb hibájaként emlegette, hogy otthagyta régi társulatát.

Én csak ott voltam, minden felvonásban, dekoratívan, hol estélyi ruhában, hol matrózruhában, hol elegáns, nem feltűnő délelőtti kosztümben, lámpalázasan unatkoztam a színpadon.

- emlékezett vissza keserűen.

Perczel Zita-Marika

Perczel Zita-Marika

1935-ben, Franciaországban nyaralva megismerkedett néhány ottani filmessel, az így szerzett kapcsolati tőke pedig nemsokára filmes ajánlatot ért. Csak rövid időre tervezett kiutazni, végül évtizedekig nem tért haza. A filmterve ugyan dugába dőlt, de lehetőséget kapott a színpadon: Michael Durand Barbara című darabjában mutatkozott be, ami bombasikert aratott, azonnal szerződtették. A következő darabja, a Leonidas ugyan megbukott, de a Három József női főszerepében ismét őt ünnepelték. Ez végre meghozza a várva várt filmes lehetőséget is: a kor legnagyobb komikus sztárjának, Fernandelnek az oldalán kapott szerepet.

A színház azonban nem engedte el, sznpadi partnere pedig könyörögött neki, hogy maradjon.

Végül a színpad mellett döntött, így az álomszerep elúszott - kollágájával pedig 1939-ben összeházasodott. Együtt világkörüli turnére indultak, ami után el is váltak.

Egy évvel később már egy orosz producerrel utazott Amerikába, akihez feleségül is ment. Első megállójuk New York volt: itt előkelő körökben mozogtak, állandó vendégeik közé tartozott Jean Renoir, Pierre Lazaroff és Antoine de Saint-Exupery is. A keleti partról hamarosan átköltöztek a nyugatira: nem messze laktak a stúdióktól, de Hollywoodból soha nem érkezett meg a hőn áhtott filmes ajánlat. Összefutott viszont régi barátokkal, Vadnai Lászlóval, Lengyel Menyhérttel - szerepekkel viszont ők se tudták segíteni. Megismerkedett  egy orosz forgatókönyvíróval, ő lett a harmadik férje.

Delly Ferenccel Az új rokon című filmben

Delly Ferenccel Az új rokon című filmben

1940 és 1951 között élet az USA-ban, ezalatt karrierje lényegében derékba törté. Háztartásbeliként dolgozott, lelkiismeretesen nevelte gyerekeit – de úgy érezte tönkrement az élete, színészként ugyanúgy megbukott mint házasságaiban. Pszichiáter segítségével sikerül csak felépülnie.

Háromszor voltam férjnél. A legjobb lett volna az első férjem - azt hagytam ott leghamarabb. A legrosszabb volt a második - azzal éltem a leghosszabb ideig. A harmadik volt a legtisztességesebb, a legjóságosabb, a legdrágább - s a végén azzal fordult minden a legrosszabra

- emlékezett vissza.

Végül 1951-ben tért vissza Európába, ahol nem felejtették el: óriási sikerrel vette be újra a párizsi színpadot, később Madridban és Rómában is élt. 1980-ban állt ismét magyar kamera elé: Mészáros Márta Örökség című filmjében szerepelt. András Ferenc 1982-es kultfilmjében, a Dögkeselyűben is szerepel, itthon nemcsak a film váltott ki hatalmas visszhangot, hanem Perczel visszatérése is. A rendszerváltás után aztán egyre gyakoribb vendéggé vált Magyarországon, 1992-ben Sőth Sándor A nagy vonatrablás című vígjátékában is szerepelt.

Fél évszázad után a magyar színpadokra is visszatért: a Budapest Kamaraszínházban Noel Coward Forgószínpad címá darabjában kapott szerepet, Kecskeméten pedig A nagymama című Csiky Gergely-vígjátékban. A tévében is feltűnt, játszott az Öregberény, a Kisváros és a Patika című sorozatokban. Kardos Ferenc még felkérte A világ legkisebb alapítványa című filmjére, de még a forgatás előtt, 1996. április 4-én meghalt. A Farkasréti temetőben temették el.

Önéletrajzi könyvében így írt:

Nem tudom megbocsátani magamnak, hogy ennyi szerencsével, ennyi kivételes szituációval ennyire keveset tudtam összehozni.

Klasszikus filmjei mellett emlékét 2000-ben megjelent önéletrajzi könyve őrzi emlékét, melynek címe is beszédes: A Meseautó magányos utasa.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Mutatjuk, kik az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei

Michel Houellebecq és Salman Rushdie a két fő várományosa a 2022-es irodalmi Nobel-díjnak, de ezúttal is szoríthatunk Nádas Péterért, illetve Krasznahorkai Lászlóért. Cikkünkben mutatjuk, hogy látják a leghíresebb kortárs írók esélyeit a fogadóirodák.
Klasszikus

Négy fesztivál vendége volt szeptemberben az Anima Musicae

Gazdag programmal indította 2022/23-as évadát az Anima Musicae Kamarazenekar. A zene lelkéről elnevezett együttes négy rangos fesztivál meghívottjaként lépett fel.
Vizuál

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Színház

„Az igazi függetlenséghez fel kell nőni” – Székely Csaba is megszólalt a Junior Prima-ügy kapcsán

A szeptember 20-i Junior Prima díjátadón az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést, melynek kapcsán a kulturális élet több szereplője kifejtette álláspontját.
Klasszikus

Egy húszéves zseni rémtörténete – korai Mahler-mű hangzik el a Müpában

A panaszos dal, Gustav Mahler első, teljes egészében fennmaradt műve a Grimm-testvérek hátborzongató meséjén alapszik. Bár a zeneszerző később két tételesre rövidítette ifjúkori művét, újrafelfedezése után igen népszerű lett az eredeti verzió is, amely most először hangzik el Magyarországon.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Tanuljunk meg angolul!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a napokban elhunyt világhírű rapperről, Coolióról emlékezett meg, akit egy interjú során kapott lencsevégre.
Vizuál ajánló

Díjnyertes szlovén filmek érkeznek a Toldiba

Valahol a Bridget Jones és a Trainspotting közt elhelyezkedő, különleges hangulatú történet, egy egzisztenciális thriller a fekete komédia elemeivel vegyítve, valamint egy váratlan találkozás az idősek otthonában. Három kortárs alkotást láthatunk október végén a Szlovén Filmnapokon.
Vizuál ajánló

Kiállítással, művészeti vásárral és divatbemutatóval vár az idén 40 éves FISE

Az iparművészet minden területét felölelő kiállítás nyílik október 6-án a B32 Galériában. A tárlaton 185 kiállító, csaknem kétszáz alkotása látható majd egészen október 20-ig. A kiállítás mellett iparművészeti vásárral, divatbemutatóval és két új FISE kiadvánnyal is készülnek.
Vizuál ajánló

Több ezer műtárggyal várja a látogatókat az Art Market Budapest

Több mint ötszáz kiállító művésszel és több ezer alkotással várja az Art Market Budapest az érdeklődőket október 6-9. között a Bálnában. Közép- és Kelet-Európa vezető művészeti vásárát a Duna-parti épület négy emeletén összesen mintegy 8.000 négyzetméteren építik fel. A vásár idei díszvendége Szerbia.
Vizuál magazin

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel.