Vizuál

A Meseautó nem visz Hollywoodba

2018.04.26. 16:28
Ajánlom
Mesébe illően kezdődött a karrierje, később viszont rossz döntései, vagy épp balszerencséje miatt háttérbe szorult. Így is megadatott neki az, ami a legtöbb Magyarországról emigráló színésznek nem: idősebb korában visszatérhetett, és így is nagy sikert aratott.

Meseautóban színezüst erdők során, repülünk a szívünk tavaszán!

– hangzik fel, amint Kovács Vera gépírónő a csodás járgány volánja mögé ülve bekapcsolja a rádiót. Az őt alakító színésznő, Perczel Zita ekkor valószínűleg hasonlóan érzett: 16 évesen ez már a második filmje volt, ráadásul nem csak a kamerák előtt, de a színpadon is idejekorán kapott lehetőséget, a nézők odáig vannak érte - mi baj történhetne? Csak néhány év kellett, és minden megváltozott.

Perczel Zita 1918-ban született Budapesten. Az 1848-49-es honvéd Perczel Mór leszármazottja, édesapja maga is katonatiszt volt. Úrilányként nevelték fel, családja mindent feláldozott, hogy teljesíthesse álmát: a szandaszöllősi birtokukat is eladták, hogy a Színművészeti felvételijén kifogástalanul jelenhessen meg. Csakhogy Perczel számára a családi birtok a gyermekkor idilli helyszíne volt, ezért nagyon neheztelt szüleire, hogy miatta megváltak tőle. Az így szerzett eleganciáról is megvetően beszélt, visszaemlékezéseiben pedig csak szűkszavúan írt gyerekkoráról, szüleiről sem szívesen beszélt.

Ráadásul a felvételije sem úgy sült el, ahogy képzelte: az izgulós, szégyenlős kislány belesült a versmondásba. Tanárai mégis meglátták benne a tehetséget, ezért így is felvették. Vagy épp azért, mert édesapja Gömbös Gyula miniszterelnökkel együtt járt a Ludovikára, így felülről érkezett a nyomás az iskolára. Diáktársai fülébe jutott protekciója, ezért nem igazán kedvelték őt, pedig illusztris társaságban tanult, Móricz Lili, Gobbi Hilda és Fónay Márta is osztálytársa volt.

pec

pec

A népszerűségi versenyt később sem igen nyerhette volna meg - rendhagyó módon, még diploma nélkül szerződtette őt a Nemzeti Színház, így az is irigyelni kezdte, aki addig kedvelte.

Ott is hagyta az iskolát, és Herczeg Ferenc A dolovai nábob leánya című darabjában bemutatkozott a színpadon. Gyémántdiplomáját csak halála előtt egy évvel, 1995-ben vehette végül át.

Hamar bemutatkozhatott filmben is: Kabos és Gózon partnere volt az Új rokon című vígjátékban, amiben egy dalt is elénekelt. A Kislány kezeket fel, most egy kis szerelem kell örökzöld slágerré vált. Ezt követte a magyar filmtörténetben is mérföldkőnek számító Meseautó, majd olyan kasszasikerek, mint a Lovagias ügy, a Budai cukrászda, vagy a Duna-parti randevú. Perczel igazi nőideállá vált, a férfiak rajongtak érte, a nők pedig elegáns megjelenését, bájos mosolyát igyekeztek utánozni.

1935-ben a Nemzeti élére új igazgatót neveztek ki: Németh Antal szinte a teljes társulatot lecserélte, vérfrissítés gyanánt fiatal tehetségekkel akart együtt dolgozni. Perczel is megkapta felmondólevelét, amit aztán gyorsan egy új szerződéssel akartak korrigálni, de már késő volt - megsértődött, és inkább átigazolt a Vígszínházhoz. A dac mellett ebben az is közrejátszott, hogy szolidaritást vállalt idősebb színésztársaival, akiket kitettek a színházból. 

A Vígben viszont nem találta a helyét, Fedák Sári, Makay Margit, Darvas Lili mellett csak epizódszerepeket kapott. Később élete legnagyobb hibájaként emlegette, hogy otthagyta régi társulatát.

Én csak ott voltam, minden felvonásban, dekoratívan, hol estélyi ruhában, hol matrózruhában, hol elegáns, nem feltűnő délelőtti kosztümben, lámpalázasan unatkoztam a színpadon.

- emlékezett vissza keserűen.

Perczel Zita-Marika

Perczel Zita-Marika

1935-ben, Franciaországban nyaralva megismerkedett néhány ottani filmessel, az így szerzett kapcsolati tőke pedig nemsokára filmes ajánlatot ért. Csak rövid időre tervezett kiutazni, végül évtizedekig nem tért haza. A filmterve ugyan dugába dőlt, de lehetőséget kapott a színpadon: Michael Durand Barbara című darabjában mutatkozott be, ami bombasikert aratott, azonnal szerződtették. A következő darabja, a Leonidas ugyan megbukott, de a Három József női főszerepében ismét őt ünnepelték. Ez végre meghozza a várva várt filmes lehetőséget is: a kor legnagyobb komikus sztárjának, Fernandelnek az oldalán kapott szerepet.

A színház azonban nem engedte el, sznpadi partnere pedig könyörögött neki, hogy maradjon.

Végül a színpad mellett döntött, így az álomszerep elúszott - kollágájával pedig 1939-ben összeházasodott. Együtt világkörüli turnére indultak, ami után el is váltak.

Egy évvel később már egy orosz producerrel utazott Amerikába, akihez feleségül is ment. Első megállójuk New York volt: itt előkelő körökben mozogtak, állandó vendégeik közé tartozott Jean Renoir, Pierre Lazaroff és Antoine de Saint-Exupery is. A keleti partról hamarosan átköltöztek a nyugatira: nem messze laktak a stúdióktól, de Hollywoodból soha nem érkezett meg a hőn áhtott filmes ajánlat. Összefutott viszont régi barátokkal, Vadnai Lászlóval, Lengyel Menyhérttel - szerepekkel viszont ők se tudták segíteni. Megismerkedett  egy orosz forgatókönyvíróval, ő lett a harmadik férje.

Delly Ferenccel Az új rokon című filmben

Delly Ferenccel Az új rokon című filmben

1940 és 1951 között élet az USA-ban, ezalatt karrierje lényegében derékba törté. Háztartásbeliként dolgozott, lelkiismeretesen nevelte gyerekeit – de úgy érezte tönkrement az élete, színészként ugyanúgy megbukott mint házasságaiban. Pszichiáter segítségével sikerül csak felépülnie.

Háromszor voltam férjnél. A legjobb lett volna az első férjem - azt hagytam ott leghamarabb. A legrosszabb volt a második - azzal éltem a leghosszabb ideig. A harmadik volt a legtisztességesebb, a legjóságosabb, a legdrágább - s a végén azzal fordult minden a legrosszabra

- emlékezett vissza.

Végül 1951-ben tért vissza Európába, ahol nem felejtették el: óriási sikerrel vette be újra a párizsi színpadot, később Madridban és Rómában is élt. 1980-ban állt ismét magyar kamera elé: Mészáros Márta Örökség című filmjében szerepelt. András Ferenc 1982-es kultfilmjében, a Dögkeselyűben is szerepel, itthon nemcsak a film váltott ki hatalmas visszhangot, hanem Perczel visszatérése is. A rendszerváltás után aztán egyre gyakoribb vendéggé vált Magyarországon, 1992-ben Sőth Sándor A nagy vonatrablás című vígjátékában is szerepelt.

Fél évszázad után a magyar színpadokra is visszatért: a Budapest Kamaraszínházban Noel Coward Forgószínpad címá darabjában kapott szerepet, Kecskeméten pedig A nagymama című Csiky Gergely-vígjátékban. A tévében is feltűnt, játszott az Öregberény, a Kisváros és a Patika című sorozatokban. Kardos Ferenc még felkérte A világ legkisebb alapítványa című filmjére, de még a forgatás előtt, 1996. április 4-én meghalt. A Farkasréti temetőben temették el.

Önéletrajzi könyvében így írt:

Nem tudom megbocsátani magamnak, hogy ennyi szerencsével, ennyi kivételes szituációval ennyire keveset tudtam összehozni.

Klasszikus filmjei mellett emlékét 2000-ben megjelent önéletrajzi könyve őrzi emlékét, melynek címe is beszédes: A Meseautó magányos utasa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Fesztiválozhatunk idén nyáron? – Hazai körkép a koronavírus árnyékában

Nem lesznek tavaszi fesztiválok Budapesten és vidéken. Lemondták a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. De mi van a nyári programokkal? Ennek jártunk most utána!
Könyv

Milyen olvasmányokat ajánl Szabó T. Anna a karanténos napokra?

Folytatódik Nyáry Krisztián online beszélgetés-sorozata. Az irodalomtörténész április 3-án 16 órától Szabó T. Annát kérdezi arról, hogy mivel tölti a karanténos napokat és milyen olvasmányokat ajánl.
Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Könyv

„A karnyújtásnyira elébem került mikrohóhér nemcsak felturbózza, de konszolidálja is a szorongást bennem”

Interjúsorozatunkban művészekkel, a kulturális élet szereplőivel beszélgetünk arról, hogyan élik meg, át és túl a koronavírus-járvány időszakát. A friss Baumgarten-emlékdíjas Marno János költő, író évek óta visszahúzódó életet él, betegsége sokszor a négy fal közé szorította. Ha van veszélyeztetett ember ezen járvány idején, akkor ő az. Ez az interjú mégis egészen szívderítő, szó van benne az újrafelfedezésekről, Fehér babákról és a szabad gondolkodásról.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.