Vizuál

A "modernista furunkulust" ma már mindenki szereti

2017.04.26. 15:03
Ajánlom
Ma lett százéves I. M. Pei modernista építész. Ha ez a név egyelőre nem mond semmit, ne okolják magukat, segítenünk: ő tervezte a Louvre üvegpiramisát, ami abban az időben rengeteg kritikát kapott, és sokan ellenezték az épület felállítását.

Mára már ugyanolyan ikonikus jelentőséggel bír, mint Párizs legismertebb nevezetessége, az Eiffel-torony. Az újító és korszakalkotó dolgok kitalálásuk, megtervezésük idején rendszerint megosztják az embereket, és igen szélsőséges reakciókat váltanak ki. Az idő azonban el szokta dönteni, hogy „kinek van igaza”: az újítás ellen ágálóknak, vagy azoknak, akik megadják az esélyt egy számukra ismeretlen tárgynak, stílusnak a bizonyításra, hogy helye (és ideje van).

Louvre

Louvre (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

Az üvegpiramis 1989-ben nyílt meg a Louvre udvarán a kínai-amerikai dizájner és építész I. M. Pei tervei alapján. Abban az évben közvélemény-kutatások is foglalkoztak a kérdéssel: a párizsiak 90 százaléka ellenezte a projektet.

Nagyon sok dühös pillantást kaptam Párizs utcáin"

- mondta Pei, aki azt is bevallotta, hogy „a Louvre után egyetlen projektről sem gondoltam többé, hogy túl bonyolult lesz.”

Végül még a modernista „furunkulus” zord kritikusa, Károly herceg is csodálatát fejezte ki az építményt illetően. Az egyik legnagyobb francia napilap, a Le Figaro, mely annak idején kampányt is indított az üvegpiramis ellen, az építmény tizedik születésnapján az egekig magasztalta azt.

Pei mesteri trükkje az volt, hogy a Louvre három szárnyát összekapcsolta a föld alatti galériával, aminek hatására a föld alatti rész is immár fényben fürödhetett

– köszönhetően az üvegből és fémből készült piramisnak. Ezen kívül a főbejárat szerepét is betöltötte, és a földalatti gyülekezési csarnokot a legzsúfoltabb napokon is átláthatóvá, szellőssé varázsolta.

A Louvre piramisa

A Louvre piramisa (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

Pei Hong Kongban és Sanghajban nőtt fel, majd a Harvardon tanult Walter Gropius-szal, a Bauhaus alapítójával. Nem Pei volt a legideálisabb választás a projektre, mivel addig még soha nem dolgozott történelmi épülettel azelőtt, de az akkori francia elnök, Francois Mitterrand annyira lenyűgözőnek találta a washingtoni National Gallery of Art modernista kibővítését, hogy mégis őt bízta meg a Louvre-projekttel. A szocialista politikus abban az időben Párizst egy sor építészeti megavállalkozással próbálta átszabni, beleértve a Bastille Operát és a La Défense negyed modern Diadalívét.

Az ekkor már hatvanas éveiben lévő építész, aki korábban olyan épületekkel alapozta meg hírnevét, mint a John F. Kennedy Könyvtár vagy a Dallas City Hall, álmában sem gondolta volna, hogy ilyen ellenségesen fogadják majd a terveit. Minden tapintatára és humorérzékére szüksége volt, amikor találkozott a város építészeivel és történészeivel.

1984-ben egy találkozó a francia műemlékvédelmi bizottság tagjaival olyan botrányosra sikeredett, hogy Pei nem is tudta bemutatni az ötleteit.

 „Nem Dallasban van!” - kiabálták neki a felháborodott tisztviselők. Még az sem hatotta meg őket, hogy Pei 1983-ban elnyerte a Pritzker Prize-t, ami az építészet Nobel-díjának számít.

Erőszakos reakciók

Jack Lang, aki akkoriban a francia kultuszminiszter volt, az AFP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy még most is meglepődik azokon az erőszakos reakciókon, amiket Pei terve kapott. A projekt éppen a jobb és a baloldal leghevesebb ideológiai összecsapásának idején jött – tette hozzá Lang. Andre Chabaud, a Louvre akkori igazgatója 1983-ban tiltakozásképpen lemondott posztjáról, mivel Pei építészeti projektjét rendkívül kockázatosnak ítélte meg.

Jelen állás szerint azonban már nem kétséges, hogy az üvegpiramis egy zseniális építészeti alkotás lett. A Louvre jelenlegi igazgatója, Jean-Luc Martinez, aki az elmúlt években együtt dolgozott Pei-vel, még inkább meg van győződve arról, hogy alkalmazkodjon az építész terveihez, mert azokkal meg tudnak birkózni a múzeum növekvő népszerűségével. Pei eredeti dizájnja kétmillió látogatóval számolt egy évben, ezzel szemben tavaly a múzeum közel kilenc millió látogatót vonzott. Martinez számára a piramis a múzeum modern szimbóluma, és egy szinten áll a Louvre legnépszerűbb alkotásaival, a Mona Lisával vagy a Milói Vénusszal.

Pei nem az egyetlen, akit megvádoltak azzal, hogy negatívan változtatta meg Párizs városképét. 1887-ben egy csoport értelmiségi, köztük Emile Zola és Guy de Maupassant egy nyílt levelet jelentettek meg a Le Temps újságban, hogy tiltakozzanak a „haszontalan és gyalázatos Eiffel torony” ellen.

via ArtDaily.org

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Belenézhetünk Fischer Iván utazószekrényébe

Magyarósi Csaba vlogger a Fesztiválzenekar Müpa-maratonja előtt forgatott az együttessel, még Fischer Iván utazószekrényébe is benézhetett.
Könyv

Elhunyt Tandori Dezső

80 éves korában elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító, az utóbbi évtizedek irodalmának koronázatlan és különc királya.
Zenés színház

A nép dívája: Renée Fleming 60 éves

Születésnapot ünnepel Renée Fleming, akinek hangját az opera mellett filmekben is gyakran hallani, és nálunk is koncertezett már.
Zenés színház

„Mindig ott van a Callas, akinek meg kell felelnem”

Itthon is vetítik a Maria Callasról szóló dokumentumfilmet. Kiderül, hogy a díva közelebbről is díva, a végzetnél pedig nincs hatalmasabb.
Jazz/World

Kvíz: Mennyit tudsz a jazzről?

Összeállítottunk egy kérdéssort, hogy letesztelhesd, mennyire vagy otthon az amerikai, európai és magyar jazz múltjában és jelenében! A kérdések többségére megtalálod a választ a Fidelio cikkeiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A monoton, mégis változó világ zenei lenyomata – Changing Grey Live a Ludwigban

A Changing Grey, azaz Zságer Balázs-Žagar és Genser András elektronikus zenei duója február 16-án, szombaton, 18.30-tól különleges helyszínen, a Ludwig Múzeum kiállítóterében ad koncertet, amelyet az improvizált látványvilág tesz még izgalmasabbá.
Vizuál magazin

Párhuzamos univerzumok a Berlinalén

Teltházas vetítések előtt zajlott Buda Flóra Anna és Tóth Luca filmjeinek világpremierje a Berlinale rövidfilmes szekciójában, csakúgy, mint Mészáros Márta 1975-ös Arany Medve-díjas filmjének vetítése, amin mi is ott voltunk. Beszámoló a fesztivál magyar vonatkozású programjairól.
Vizuál videó

Világszerte Bucsi Réka szerelmes filmjével kezdődik a Valentin nap

Két évvel ezelőtt a Berlinale versenyprogramjában mutatkozott be Bucsi Réka LOVE című animációs filmje, amelyet a Vimeo szerkesztői Valentin napi meglepetésként mától szabadon hozzáférhetővé tettek.
Vizuál hír

A reklámszünetben adják át az operatőröknek az Oscart, lett is belőle felháborodás

Levélben tiltakozott az Amerikai Operatőrök Társaságának (ACS) elnöke, miután az amerikai filmakadémia bejelentette, hogy négy kategória, köztük az operatőri győztesének a reklámszünetben adják át a díjat az Oscar-gálán, hogy ezzel rövidítsék a műsoridőt.
Vizuál ajánló

A művészetre mindenkinek szüksége van – Itt és most!

A Ludwig Múzeum 30 éves fennállásának alkalmából rendezett kiállítások kéthetente változnak a kiállítótérben, van azonban egy mű, amely a két hónap alatt nem cserélődik, ám percről percre változik. Brückner János Itt és most című installációját a látogatók alakítják közösen, és fokozatosan nyeri el végső formáját.