Vizuál

A "modernista furunkulust" ma már mindenki szereti

2017.04.26. 15:03
Ajánlom
Ma lett százéves I. M. Pei modernista építész. Ha ez a név egyelőre nem mond semmit, ne okolják magukat, segítenünk: ő tervezte a Louvre üvegpiramisát, ami abban az időben rengeteg kritikát kapott, és sokan ellenezték az épület felállítását.

Mára már ugyanolyan ikonikus jelentőséggel bír, mint Párizs legismertebb nevezetessége, az Eiffel-torony. Az újító és korszakalkotó dolgok kitalálásuk, megtervezésük idején rendszerint megosztják az embereket, és igen szélsőséges reakciókat váltanak ki. Az idő azonban el szokta dönteni, hogy „kinek van igaza”: az újítás ellen ágálóknak, vagy azoknak, akik megadják az esélyt egy számukra ismeretlen tárgynak, stílusnak a bizonyításra, hogy helye (és ideje van).

Louvre

Louvre (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

Az üvegpiramis 1989-ben nyílt meg a Louvre udvarán a kínai-amerikai dizájner és építész I. M. Pei tervei alapján. Abban az évben közvélemény-kutatások is foglalkoztak a kérdéssel: a párizsiak 90 százaléka ellenezte a projektet.

Nagyon sok dühös pillantást kaptam Párizs utcáin"

- mondta Pei, aki azt is bevallotta, hogy „a Louvre után egyetlen projektről sem gondoltam többé, hogy túl bonyolult lesz.”

Végül még a modernista „furunkulus” zord kritikusa, Károly herceg is csodálatát fejezte ki az építményt illetően. Az egyik legnagyobb francia napilap, a Le Figaro, mely annak idején kampányt is indított az üvegpiramis ellen, az építmény tizedik születésnapján az egekig magasztalta azt.

Pei mesteri trükkje az volt, hogy a Louvre három szárnyát összekapcsolta a föld alatti galériával, aminek hatására a föld alatti rész is immár fényben fürödhetett

– köszönhetően az üvegből és fémből készült piramisnak. Ezen kívül a főbejárat szerepét is betöltötte, és a földalatti gyülekezési csarnokot a legzsúfoltabb napokon is átláthatóvá, szellőssé varázsolta.

A Louvre piramisa

A Louvre piramisa (Fotó/Forrás: Várhegyi András)

Pei Hong Kongban és Sanghajban nőtt fel, majd a Harvardon tanult Walter Gropius-szal, a Bauhaus alapítójával. Nem Pei volt a legideálisabb választás a projektre, mivel addig még soha nem dolgozott történelmi épülettel azelőtt, de az akkori francia elnök, Francois Mitterrand annyira lenyűgözőnek találta a washingtoni National Gallery of Art modernista kibővítését, hogy mégis őt bízta meg a Louvre-projekttel. A szocialista politikus abban az időben Párizst egy sor építészeti megavállalkozással próbálta átszabni, beleértve a Bastille Operát és a La Défense negyed modern Diadalívét.

Az ekkor már hatvanas éveiben lévő építész, aki korábban olyan épületekkel alapozta meg hírnevét, mint a John F. Kennedy Könyvtár vagy a Dallas City Hall, álmában sem gondolta volna, hogy ilyen ellenségesen fogadják majd a terveit. Minden tapintatára és humorérzékére szüksége volt, amikor találkozott a város építészeivel és történészeivel.

1984-ben egy találkozó a francia műemlékvédelmi bizottság tagjaival olyan botrányosra sikeredett, hogy Pei nem is tudta bemutatni az ötleteit.

 „Nem Dallasban van!” - kiabálták neki a felháborodott tisztviselők. Még az sem hatotta meg őket, hogy Pei 1983-ban elnyerte a Pritzker Prize-t, ami az építészet Nobel-díjának számít.

Erőszakos reakciók

Jack Lang, aki akkoriban a francia kultuszminiszter volt, az AFP-nek nyilatkozva azt mondta, hogy még most is meglepődik azokon az erőszakos reakciókon, amiket Pei terve kapott. A projekt éppen a jobb és a baloldal leghevesebb ideológiai összecsapásának idején jött – tette hozzá Lang. Andre Chabaud, a Louvre akkori igazgatója 1983-ban tiltakozásképpen lemondott posztjáról, mivel Pei építészeti projektjét rendkívül kockázatosnak ítélte meg.

Jelen állás szerint azonban már nem kétséges, hogy az üvegpiramis egy zseniális építészeti alkotás lett. A Louvre jelenlegi igazgatója, Jean-Luc Martinez, aki az elmúlt években együtt dolgozott Pei-vel, még inkább meg van győződve arról, hogy alkalmazkodjon az építész terveihez, mert azokkal meg tudnak birkózni a múzeum növekvő népszerűségével. Pei eredeti dizájnja kétmillió látogatóval számolt egy évben, ezzel szemben tavaly a múzeum közel kilenc millió látogatót vonzott. Martinez számára a piramis a múzeum modern szimbóluma, és egy szinten áll a Louvre legnépszerűbb alkotásaival, a Mona Lisával vagy a Milói Vénusszal.

Pei nem az egyetlen, akit megvádoltak azzal, hogy negatívan változtatta meg Párizs városképét. 1887-ben egy csoport értelmiségi, köztük Emile Zola és Guy de Maupassant egy nyílt levelet jelentettek meg a Le Temps újságban, hogy tiltakozzanak a „haszontalan és gyalázatos Eiffel torony” ellen.

via ArtDaily.org

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.