Vizuál

A "munkásfestő" új utakon

2014.04.09. 06:58
Ajánlom
Derkovits. A művész és kora címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában április 3-án. A tárlat kurátorainak legfőbb szándéka az volt, hogy megszabadítsák a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb képzőművészét az őt megbélyegző sztereotípiáktól. KRITIKA

Derkovits Gyulát a két világháború közötti időszak egyik legvitatottabb alkotójaként tartja számon az utókor egyrészt művészi kvalitásai, másrészt témaválasztásai miatt. A szakirodalom gyakran "munkásfestőként" hivatkozik rá, ezt képet azonban egyre jobban igyekeznek árnyalni a művészettörténészek. Ezért a festő születésének 120. évfordulójára egy már régóta tervezett kiállítással készültek a galéria munkatársai az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával. A megnyitón Balog Zoltán miniszter éppen erre az idejét múlt kettős megítélésre hívta fel a figyelmet beszédében. A kiállítás kurátorai, Bakos Katalin és Zwickl András mintegy kétszáz műalkotást válogattak össze a galéria állandó gyűjteményétből és műgyűjtőktől, hogy - kiegészítve hazai és nemzetközi kortársak alkotásaival - olyan kontextusba helyezhessék az életművet, amelyben kibontakozhat annak valódi értéke.

A kiállítás egyik legfőbb erénye, ahogyan a kurátorok igyekeztek a több száz alkotás befogadását megkönnyíteni. A főként irodalomból ismert műfajok és hangnemek - mint az elégia, dráma, szatíra, esszé és himnusz - segítségével öt fejezetre osztották a kiállított műveket az alapján, hogy milyen párhuzamok vonhatóak a műfaji sajátosságok és a Derkovits által vizuálisan közvetített hatások között. A nagyobb műfaji egységeken belül kisebb tematikus részek hivatottak érzékeltetni az életmű sokszínűségét, kiegészítve a kortársak műveivel.

Az első nagy fejezet az elégikus művek csoportja. Az elégia, mint az antik művészet legjellegzetesebb műfaja azt a rezignált, közönyös hangulatot fejezi ki, amely a művész fejében létező vágyott, idilli világ és az annál jóval komorabb valóság ellentéte miatt fennáll. Derkovits ezekben a korai években még az nyergesújfalvi művésztelepen alkotott, ebben az időszakban született festményei, mint a Koncert (1922), egy formálódó, sajátos stílus úttörői. Az utolsó vacsora (1922) témaválasztásában és kivitelezésében is magán hordja a korszak jellemző jegyeit. Az első világháború után egyre többek számára nyújtott megnyugvást a vallásos témákhoz való visszatérés, ahogy az önarckép műfaja is újra teret nyert magának. A kép az aktuális irányzatokat követve a kubizmusra jellemző ábrázolási technikát követi, a háttérben megjelenő táj azonban már expresszív jegyeket mutat. Az utolsó vacsora témája a festészetben sokakat megihletett, de Derkovits-nál jóval kevesebb alak van, a festmény bár szimmetrikus szerkesztésű, a főalak - aki maga a festő - azonban a többi szereplő fölé magasodik és nem egy szinten van velük, mint a legtöbb hasonló tematikájú alkotáson.

E1F687C8-5342-4614-AA83-5CF616C3C5CE

Derkovits Gyula: Önarckép - Hunyorító (1930) - részlet

A második fejezet a dráma hangja, mely főként a személyesen átélt élményeknek állít emléket. A képek alapját a háborúban megélt események adják. A Menekülés (1926) erős színű, zavaros térkompozíciójú - a drámára jellemző - sűrített, felzaklató alkotás, a festő ezen korszakának kiemelkedő darabja.

Az elégikus, belenyugvó hangnemmel némileg ellentétes szatíra hangja az 1930-as évekre jellemző gúnyos, komikus karikatúraszerű alkotásokat fedi. A Temetés (1930) már egyfajta válasz a társadalmi igazságtalanságokra, a klérus és az egyház elvilágiasodására és elnyomó szerepére.

A kép-esszé-montázs művei a kiállítás legizgalmasabb darabjai. Az esszé a szépirodalmi alkotások sajátos válfaja, egyfajta határműfaj, amelyben a művészi igénnyel megírt racionális okfejtés minden esetben erősen tükrözi írója nézőpontját. Derkovits művészetében az esszé leginkább a bonyolult kompozíciókban és a klasszikus művészettörténeti utalásokban érhető tetten. Jellemző műfaja a montázs, melyben a látvány egysége megbomlik. Párhuzamba állítható Szergej Eisensteinnel, aki ebben a korszakban szintén a montázs technikájával tett kísérletet a film formanyelvének megújítására. A montázs legfőbb tulajdonsága, hogy elhagyja a didaktikus, egyértelmű formanyelvi megoldásokat és az értelmezést a befogadóra bízza. Akárcsak a rendezőt, Derkovits-ot is foglalkoztatta a kérdés, hogyan lehet a műalkotással szuggesztív hatást gyakorolni a befogadóra.

Az Éhesek télen (1930) képen látunk egy kenyérboltot, az üzlet előtt - talán dulakodó - embereket és a háttérben egy rendőr lábát és fegyverét. A képen a kompozíció miatt megszűnik a tér és az emberek közötti távolság sem felmérhető, igazából nincs is. Egyetlen hatalmas masszává tömörülnek össze, melyben csak a kétségbeesett arckifejezésekből olvashatunk.

Az utolsó nagy egység, a himnikus hang, a Derkovits életmű legismertebb és legjellemzőbb alkotásait tartalmazza. A proletárok nehéz, nyomorúságos életének méltóságteljes megjelenítése jellemző a művekre. A szegény, vidéki, munkásemberek gyönyörködtető és dicsőítő ábrázolása, az emberi kapcsolatok szerepének felmagasztalása - Mi ketten (1927), Anyaság (1933).

89DB174E-3646-491C-8084-E0978B9620C4

Derkovits Gyula: Mi ketten - Én és feleségem (1927) - részlet

A megnyitó kezdetén Baán László felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kiállítás bejárásához húzzanak kényelmes cipőt, és vigyenek magukkal székeket, hogy néha meg is pihenhessenek. Ez a gondolatmenet végül teljesen találónak bizonyult, ugyanis ennyi alkotást, kiegészítve a kortárs képzőművészeti, irodalmi, zenei, filmes, társadalmi és szociológiai kontextusokkal több napig is eltarthat megtekinteni és értelmezni. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Galéria hiánypótló lépést tett afelé, hogy a megszabadítsa a 20. század legizgalmasabb magyar képzőművészét az idők folyamán ránehezült politikai és ideológiai súlyoktól, melyektől megtisztítva kirajzolódik egy sokoldalú, egyéni látásmóddal és a képzeletre erősen ható stílussal rendelkező alkotó egész életműve.

A tárlat július 27-ig látogatható a Magyar Nemzeti Galériában.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Jazz/World

A 88 éves Omara Portuondo fogja beragyogni a tavaszt

A Buena Vista Social Club egykori énekese, a kubai Edith Piafnak is nevezett örökifjú díva május 18-án és 19-én két koncertet is ad a MOM Sportban, Last Kiss turnéja keretében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Vizuál magazin

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Vizuál hír

Hallott már a Mediciek titkos folyosójáról?

A firenzei Palazzo Vecchiót a Pitti-palotával összekötő Vasari-folyosó különleges építmény, amelynek segítségével a nagyhatalmú Medici család észrevétlenül kikémlelhette, mi történik Firenze belvárosában.
Vizuál hír

Új Van Dyck-festmény a Szépművészeti gyűjteményében

Anthonis Van Dyck (1599-1641) flamand festő Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló portréjával gyarapodott a Szépművészeti Múzeum gyűjteménye. Ez az intézmény utóbbi száz évének legnagyobb, 2,1 milliárd forint értékű műtárgybeszerzése.
Vizuál rembrandt

Halálos betegek utolsó kívánságát teljesíti egy alapítvány a Rembrandt-kiállításon

Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő utolsó kívánsága volt már, hogy szeretné még látni Rembrandt valamelyik művét. Különösen az Éjjeli őrjárat számít népszerű kérésnek. Nekik segít egy holland jótékonysági szervezet, hogy teljesüljön a vágyuk és eljuthassanak a számukra különösen fontos helyekre.