Vizuál

A művészet, a múzeum csodálatos pihenőhely

2020.05.11. 17:25
Ajánlom
Hogyan működhet a múzeumpedagógia az online térben? Miért érdemes a szülőknek a napi otthon tanulás mellett egy-egy múzeum honlapjára is ellátogatni és a gyerekkel együtt kalandozni? A Ludwig Múzeum két múzeumpedagógusával beszélgettünk.

Hogyan működhet a múzeumpedagógia online? Mi az, amiben a virtuális tér többet tud adni, és mi az, ami csak „élőben” működik?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: Az online jelenlét a jelenlegi helyzettől függetlenül is fontos és új utakat tud megnyitni. Mind a földrajzi távolság, mind a nyitva tartási idő, vagy éppen a múzeumba való ellátogatás anyagi költsége, esetleg a múzeumpedagógus leterheltsége –hiszen mi sem tudunk egyszerre több csoporttal lenni – befolyásolja, hogy egy-egy csoport vagy család részese tud-e lenni a Ludwig Múzeumnak. Az online térben kicsit másképpen kell gondolkodni és másképp kell kommunikálni, sőt mostanában talán nagyobb is a „zaj”, mint máskor. De nézzük a jó oldalát:

olyan információs hálót tudunk most beépíteni egy-egy foglalkozásba – becsatornázva és hivatkozva a mi programunkra – amit más szakemberek már profin létrehoztak, és a világ másik végén már használnak.

Ez persze visszafelé is működik, és reméljük, hogy a mi ötleteink és fejlesztő anyagaink a kollégáinkat is inspirálják.

_MG_6463-171504.jpg

Somogyi-Rohonczy Zsófia múzeumpedagógiai foglalkozást tart a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Szabó Zsófi)

Ami az „élőben” működés mellett egyértelmű pozitívumként értékelhető – és, ami most nagyon hiányzik –, az a személyes jelenlét. A munkánk során a legtöbb visszajelzést a nonverbális kommunikáció által kapjuk: egy tekintet, egy mozdulat, a mimika, a csoporttól vagy a művektől mért távolság bizony többet mond számunkra, mint a kérdéseinkre adott válaszok vagy a beszélgetések során elhangzott információk. Ezzel most nem számolhatunk, és ez a figyelem felkeltésétől kezdve egészen a visszaigazolásig érezteti a hatását. Nem lehet csak kattintások vagy Facebook kommentek alapján leszűrni, hogy egy-egy ötletünk mennyire sikeres. Mire egy foglalkozás, játék vagy kiadvány elnyeri a végleges formáját, addig sok-sok módosítást hajtunk rajta végig a visszajelzések alapján.

A Ludwig Múzeum elsősorban kortárs művészettel foglalkozik, amely sokszor a felnőtteket is megosztja. Mennyiben kell más koncepciókban gondolkodni a múzeumpedagógusnak, mint a klasszikus művészet feldolgozásakor?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: Szerintem minden művészettörténeti kor rejt magában megosztó momentumokat, alkotásokat, nézőpontokat. Engem például rendszeresen mellbe vágnak a meggyötört testek középkori ábrázolásai, pedig az egyetemen az egyik szigorlati dolgozatomat Grünewald Ishenheimi oltárának és M. S. mester táblaképeinek Krisztus-ábrázolásáról írtam. Aki látta már őket, az érti, hogy mennyire felzaklatók. De a természettudományi, technikai vagy orvosi témájú kiállításokon is zavarba tudok jönni (egyúttal persze magával ragad a felfedezés vágya). Úgy gondolom tehát, hogy a megosztottság nem korszakfüggő. Az biztos, hogy a kortárs alkotások esetében közelebb érezzük magunkhoz az alkotót. A mi korunk kérdéseivel foglalkozik, az általa ábrázolt életek akár a mieink is lehetnének, ezért elevenünkbe vághat. Ezért fontos a múzeumpedagógus (vagy múzeumi közvetítő) felelőssége: mit választ ki bemutatásra, és azt hogyan interpretálja.

Ha jól végezzük a dolgunkat, akkor igazi aha-élménnyel ajándékozzuk meg a látogatót, de ha nem vagyunk elég érzékenyek és felkészültek, bizony rosszul is elsülhet a dolog.

A legrosszabb talán az, hogy az illetőt egy életre elijesztjük a kortárs művészettől.

Milyen új anyagok készülnek, és ezek milyen platformokon érhetőek el?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: A gyűjtemény anyagához szerettünk volna ismét hozzányúlni, hiszen

még idén megnyílik az új gyűjteményi kiállításunk, az Időgép.

Ősszel sok szempontból fontos lesz ez a kiállítás, többek között egy nemzetközi művészetpedagógiai kutatás alapját is képezi.

Jelenleg egy 3in1 füzetet készítünk elő, ami nemcsak kifestő, hanem érdekes információkat is bemutat a gyűjteményünk egy-egy darabjáról, és a színezésen túl egy-egy kreatív és/vagy elgondolkodtató feladatot is kínál a családoknak. Csodálatos önkénteseink vannak, amikor feldobtuk az ötletet, akkor többen azonnal jelentkeztek, és a kifestőkbe bevitték saját stílusukat, ötleteiket is. Remek önkéntescsapat alakult idén is, amiért nagyon hálásak vagyunk!

Egy kreatív ötlettár is készülőben van, ahol tematikus egységekbe foglaljuk majd a gyűjteményünket – az első az abszolút időszerű Üres város, modern élet –, és ehhez rendelünk 2-4 művet. Mindegyik alkotáshoz három különböző nehézségi szintű feladatot ajánl majd, de egy közös bennük: minden alapanyag megtalálható remélhetőleg az otthonokban, így nem kell papírboltba, hobby boltba mennünk.

szabo_zsofia_MG_0794-171207.jpg

Múzeumpedagógiai foglalkozás a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Szabó Zsófi)

Hemrik László: A múzeum honlapján a „Fedezz fel!” menüpont alatt találhatók meg azok a fejlesztések, amelyeket alapvetően a járvány idejére, az online iskolai munkához segítségül dolgoztunk ki. Ide nagyon sokféle tartalom került fel három, pontosabban négy korosztályra lebontva. Még az óvodások is kaptak feladatot. A cél az volt, hogy minél egyszerűbb formában, minél jobban hasznosíthatók legyenek az anyagok a pedagógusok számára, ugyanakkor érdekes legyen akkor is, ha internetet, számítógépet kell használni hozzá, és akkor is, ha offline üzemmódra kell váltani. Szinte minden esetben kérjük a diákokat is, hogy az eredményeiket, az alkotásaikat osszák meg egymással, tegyék láthatóvá azokat. Minden feladatot, letölthető kiadványt, videóanyagot tanári útmutatóval vezetünk fel, amiben röviden bemutatjuk a többnyire letölthető tartalmat, és körülírjuk, milyen pedagógiai célt hivatott megvalósítani, milyen órához, tananyaghoz rendelhető.   

Milyen témákat érintenek ezek anyagok, és hogyan kapcsolódnak a múzeum kiállításaihoz?

Hemrik László: Az online feladatok többsége a jelenlegi helyzethez igazodva a honlapunkról elérhető, és jellemzően a gyűjteményhez kapcsolódik. Például bizonyos szempontok szerint műveket kell keresni a gyűjteményben, vagy onnan kiválasztott műveket kell összehasonlítani. Emellett felkerülnek korábbi kiállításokhoz kapcsolódó tartalmak, például „Lakaliti rajzfüzete”, amit a nemrég lebontott Westkunst – Ostkunst című kiállításban használtunk, vagy a jóval korábbi Csörgő Attila-kiállításához kapcsolódó munkafüzet is.

Mely korosztály az elsődleges célközönség?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: A kortárs művészet mindenkihez szól, így mi sem koncentrálunk csak egy korcsoportra. Persze vannak foglalkozások, amiket középiskolásoknak dolgozunk ki (a tantárgyi kapcsolódást szem előtt tartva), és van, ahol kifejezetten a szépkorúakat szólítjuk meg vagy éppen azokat a fiatalokat, akik szeretnének kötetlenül, csak egy műalkotásban elmélyülve online közösségben beszélgetni.

A jelenlegi helyzetben a kis- és nagygyerekes családok állnak talán a legnagyobb kihívás előtt, így igyekszünk olyan aktivitásokat ajánlani, ami az egész családot bevonja és szórakoztatja.

Terveznek-e online foglalkozást, ha igen, ezek hogyan működhetnek?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: Mindenképp tervezünk, hisz

a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal az iskolai tanulás segítése az egyik legfontosabb célunk.

Az ennek leginkább megfelelő online felületet még keressük, hiszen biztonságos térben szeretnénk fogadni a csoportokat, ahol a személyes adataik védelme mellett képeket, videókat is meg tudunk osztani, és a visszacsatolás, beszélgetés lehetősége is adott úgy, hogy a diákoknak ne kelljen egy sokadik programot letölteni a gépükre. Jelen helyzetben a foglalkozásokat leginkább a beszélgetés irányába tudjuk elvinni, és az érdekességek, digitális tartalmak megosztását erősíteni. A mozgás, a műtárgyakkal való személyes találkozás, a több érzékszervvel történő befogadás most kicsit háttérbe szorul. Ez egy új helyzet, új kihívásokkal, de hihetetlenül izgalmas, a múzeumpedagógia új terei nyílnak most meg. Jó ezt megélni!

_DSC6367-171730.jpg

Somogyi-Rohonczy Zsófia múzeumpedagógiai foglalkozást tart a Ludwig Múzeumban (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Szabó Zsófi)

Ha egy szülőt kellene meggyőzni arról, hogy miért érdemes még a napi tanulás mellett múzeumpedagógiával foglalkozni, mi lenne az érv?

Somogyi-Rohonczy Zsófia: Röviden? Mert nem kötelező! Tudjuk, hogy jelenleg a gyerekek és a felnőttek is sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint általában, így mi nem szeretnénk egy újabb „feladatot” adni. Inkább az motivál minket, hogy kikapcsolódást tudjunk biztosítani, és a napi rutinból, rohanásból, feladatokból a kicsik és nagyok ki tudjanak picit lépni.

A művészet, a múzeum csodálatos pihenőhely, ezt a jótékony hatást mi most online szeretnénk átadni.

 

Fejléckép: Hemrik László múzeumpedagógiai foglalkozást tart a Ludwig Múzeumban (fotó: Ludwig Múzeum / Glódi Balázs)

Az önként vállalt lassúság nem hóbort 

Kapcsolódó

Az önként vállalt lassúság nem hóbort 

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. A kurátori csapat közel két éve dolgozik a tárlat koncepcióján, ám egyelőre csupán a virtuális térben láthatók a kiválasztott művek, a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok. A válogatást szokatlan módon a múzeum hatfős kurátori csapata jegyzi, sorozatunk második részében Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgettünk a témáról.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

„Az igazi beszélgetés az, amiben az igazság megmutatja magát” – Feldmár András 80 éves

Úgy véli, szabadságra vagyunk ítélve, és ez nehéz dolog. Hiszen ez nem a saját szabadságunkat jelenti, hanem elsősorban az élet szabadságát. És ha bántanak, akkor szabad arrébb menni. Sőt, kell. Születésnapját ünnepli a Kanadában élő pszichoterapeuta és gondolkodó, Feldmár András.
Színház

Szüleik ellen lázadó fiatalokról szól Vidnyánszky új rendezése a Nemzetiben

Shakespeare Rómeó és Júlia című művét tűzi műsorra a Nemzeti Színház Vidnyánszky Attila rendezésében; a szerelem mindenhatóságáról szóló darab olvasópróbáját kedden tartotta meg a társulat, a bemutatót december elejére tervezik.
Klasszikus

A Concertgebouw tiszteletbeli karmestere lett Fischer Iván

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító-karmestere 2021 szeptemberétől az amszterdami Concertgebouw zenekarával is dolgozik.
Plusz

Állami kitüntetéseket kaptak művészeink október 23. alkalmából

Állami kitüntetéseket és egészségügyi díjakat adott át Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Latorcai Csaba, a tárca közigazgatási államtitkára hétfőn Budapesten.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.