Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
A Néprajzi Múzeum 1872 óta gyűjti, archiválja és óvja közösségek kulturális emlékeit, folyamatosan gyarapítva a gyűjteményt. Viszont
miként néz minderre a kortárs művészet és a kortárs jelenségekkel dolgozó művész? Milyen tárgyakat, jelenségeket, fogalmakat tart izgalmasnak?
Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Művész tekintete sorozat, és az annak részét képező kiállítás, A kétely felfüggesztése.
A kétely felfüggesztése című tárlat (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
Albert Ádám, Kristóf Krisztián és Trapp Dominika képzőművészek a Néprajzi Múzeum meghívására három éven keresztül dolgoztak együtt múzeumi kutatókkal. A szemináriumok, raktárbejárások, közös elvonulások és intenzív párbeszédek eredményeként múzeumi témákat, kortárs kérdéseket, gyűjteményi tárgyakat és saját alkotásokat építettek össze: egy-egy installatív művészeti munkába, végül egy összehangolt térbe, A kétely felfüggesztése kiállításba. A tárlat egyúttal első epizódja a Néprajzi Múzeum MaDok programja által indított Művész tekintete című sorozatnak, amely már a 2024 májusában nyíló állandó gyűjteményi kiállításhoz kapcsolódik.
A projekten belül megvalósuló, az első műalkotásokat bemutató kortárs művészeti kiállítás címe, A kétely felfüggesztése leginkább a színházi irodalomból ismert fogalom, arra utal, ahogy megpróbáljuk felfüggeszteni a bennünk rejlő kétséget az élvezet és az élmény kedvéért.
Az igazság látszata felszabadítja a képzeletet a színház, az irodalom, a film mellett a múzeumban is.
Mindez azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy benézzünk a színfalak mögé. Erre vállalkoztak a kiállító művészek is. A kiállításban két kurátor és három képzőművész dolgozott együtt azon, hogy felfüggesszen minden bennünk rejlő kétséget, ami csak kialakulhat egy múzeumi kiállításon – az élvezet és az élmény kedvéért. A kiállítás kulcstémái a táj, az állatok és az emberek találkozása, az ismerhető valós és a nehezen megismerhető fiktív történetek, illetve a rituális és mágikus tárgyak mögött rejlő sejtett világok ábrázolása. A kutatás terepe a múzeum gyűjteménye, célja a műtárgyakból kibontható – gyakran ismeretlen – tudás művészi megformálása.
Látogatók A kétely felfüggesztése című tárlaton (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
A kurátorok, Frazon Zsófia és Wilhelm Gábor, nemcsak bevezették a három művészt a Néprajzi Múzeum gyűjteményeibe, gondolkodásába, hanem a művek elkészítésével egyidejűleg muzeológusként beillesztették az alkotásokat az etnográfia, a kiállítás műfajának fogalomrendszerébe. A kiállítás így létrejött elbeszélő szótára – amellett, hogy segíti az értelmezést –, olyan fogalomháló, amely nem lineáris, hanem hálózati formában szövi egybe a kiállítás műveit és történeteit, lehetőséget teremtve, hogy a látogató bárhol elkezdve, vízszintesen vagy függőlegesen összeolvasva, kibogozza a jól látható vagy épp rejtett összefüggéseket.
További részletek a Néprajzi Múzeum oldalán.
Támogatott tartalom
Fejléckép: A kétely felfüggesztése című tárlat (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
hírlevél
