Derkó 2022: Lázár Kristóf munkája (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

A február 24-i beszélgetésünkkor Antal Istvánnak, Gáspár Szilárdnak és Szabó Kristófnak szegeztük a kérdést, hogy fiatalként és művészként mennyire érzik azt, hogy reagálniuk kell a szomszédos Ukrajnában zajló háborúra.

"Be kell látnunk, hogy a kiborgjövő részei vagyunk, nagymértékben összefonódva a technológiával" - vallja Lázár Kristóf, aki ugyan nem volt jelen a sajtótájékoztatón, de nagyméretű, fekete-fehér festményszerű grafikája a háború következtében új kontextusba került - és ha lehet még aktuálisabbá vált. Bár a művész törekedne a technológiát övező paranoid narratívák elengedésére, mégis a befogadó számára a háború pszichózisában könnyen válhat fenyegetővé a terminátorszerű ember-gép hibrideket ábrázoló alkotása. 

Szabó Kristóf viszont ott volt a Műcsarnokban és kérdésünkre elmondta, hogy régóta gondolkodik a háború és a művészet kapcsolatáról. A munkáit KristofLab néven jegyző alkotó intermediális gondolkodásában elemi szerepet kap a digitális fotók képi világa és azok festészeti interpretációja, valamint mindezek installációba, videóba és fényművészetbe való átültetése. Erősen foglalkoztatják a kiüresedett terek, épületek, festményeiben az épített környezet, az ember képi metaforájaként jelenik meg. Ukrajna orosz inváziójára reagálva így fogalmazott: 

„Jó ideje foglalkoztat a helyzet, ismerőseim ugyan nincsenek arrafelé, de 2014 óta figyelem a híreket. Mégis nehéz vele hirtelen most mit kezdeni.

Szabó Kristóf: Wrong Data Scampia I, 2022 (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

A Bécsben élő Antal István „mókuskerék-kanapéja” egyszerre köztéri játék és mozgatható szobor. Bár a fiatal művész hangsúlyozottan nem foglalkozik aktuálpolitikával a műveiben, de ő is úgy tartja, hogy a művészetnek mindenre reagálnia kell, ha nem is direkt módon. „Természetesen reagálni kell mindenre, a háborúra is, de még távolinak tűnik, bár a későbbiekben lehet ebből még súlyosabb konfliktus, de most még nem látom.

Ezen a vonalon akár be is léphet a mostani háborús helyzet, de még nem tudom. Inkább magánemberként nyilvánítok most véleményt.”

Derkó 2022: Antal István munkája (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Sikeres pályakezdést tudhat magának a Kolozsvárról érkező Gáspár Szilárd, aki munkáiban egészen egyedülálló módon a képzőművészetet és az ökölvívást ötvözi. Elmondása szerint őt is erősen megérintette a közeli háború, mint mondta:

„Engem is elszomorít ez a háború, főleg, hogy Kolozsvárról jövök, a szüleim szatmárnémeti születésűek, a hármashatár környékéről valók, szóval az ukrán határ nagyon közel van hozzánk.

Az itt látható munkáim inkább makettek, műgyantából készültek, a Derkovits-ösztöndíjból bronz domborműveket szeretnék létrehozni, mert a bronz súlya érzékeltetné a legjobban azt az energiát, amit át szeretnék adni. A munkáimban a néző sokszor az erőt látja, de engem bokszolás, a performanszok relaxálnak, felszabadítanak."

Derkó 2022: Gáspár Szilárd munkája (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

A Derkovits-ösztöndíj

Fazakas Réka kurátor a kiállítás sajtóbejárásán elmondta, hogy a Derkovits Gyula festő- és grafikusművészről elnevezett ösztöndíj különleges presztízst jelent a 35 évnél fiatalabb alkotóknak, hiszen ez a pályájuk során elsőként kapható állami kitüntetés. A díj elsődleges küldetése, hogy biztosítsa az alkotás feltételeit, és anyagi támogatást nyújtson az ösztöndíjasok megélhetéséhez. 

A Műcsarnokban nyílt Derkó 2022 kiállítás műfaji és tematikai szempontból is sokszínű anyagot kínál. Páll Tamás Ádám a munkáiban a tudomány és a művészet kapcsolódási pontjait keresi, Kiss Adrian archaikus és high-tech elemeket ötvöz objektjein és installációin, Szabó Kristóf – KristofLab festményein a nápolyi Scampia-negyed maffiafilmekből ismert blokkjai tűnnek fel, Éles Lóránt pedig természeti jelenségek absztrakt megjelenítésével kísérletezik, ipari burkolóanyagok segítségével.

Derkó 2022: Gúgyela Tamás (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Antal István interaktív installációja egyszerre köztéri játék és mozgatható szobor, Kazi Roland munkái a tér és idő tudományos és művészeti megközelítését kutatják, Takács Ádám hétköznapi tárgyakból épít efemer konstellációkat, míg Gáspár Szilárd a képzőművészetet és az ökölvívást ötvözi művészetében.

A klasszikus csendéleteket értelmezik újra Jagicza Patrícia Linda kosárlabdákat „boncoló” alkotásai, ahogy Gulyás Andrea Katalin is több műfajban alkotva kísérletezik különböző rendszerek kifordításán, analízisén. Szabó Menyhért a klasszikus szobrászat formavilágához nyúl vissza új anyagokat használva, Süveges Rita bársonyra alkot olajfestékkel, Varga Ádám egy gépmárka logóját veszi kiállított sorozata alapjául.

Üveges Mónika absztrakt installációi pusztulás és újjászületés körforgását idézik meg, Stohl Alíz vásznain a rend és a káosz kettősségét jeleníti meg, míg Bernáth Dániel képein az Y szimbólum képi jelei sorakoznak.

Derkó 2022: Stohl Alíz: Víziók (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Gallai Judit Ágnes olajfestményen, videomunkán, cukor- és szappanszobrokon boncolja a személyes emlékezet rétegeit, Rózsa Luca Sára portréi a középkori kompozíciós technikákig nyúlnak vissza, Bánkúti Gergő fotóján és krumpliszobrán pedig bibliai történetet értelmez újra. Gúgyela Tamás a vályogot és az üveget választotta installációi anyagául, Körei Sándor Konzervált csendéletei pedig növényeket őriznek üvegfalaik között.

Derkó 2022: Gallai Judit: Nocturnalis narrativa (Fotó/Forrás: Műcsarnok)

Természeti tárgyakat jelenít meg lebegő hatású csendéletein Szilágyi Péter Antal, Szabó Franciska sorozata a kollektív emlékezetet kutatja, Lázár Kristóf terminátorszerű ember-gép hibrideket rajzolt meg, a japán-magyar származású Révész Anna témáiban és műfajaiban is kettős családi örökségét dolgozza fel, Horesnyi Bálint pedig a történetírás allegóriáját kívánja megragadni nagyméretű fametszet-sorozatán.

Fejléckép: Derkó 2022 kiállítás a Műcsarnokban (fotó/forrás: Balogh Zoltán / MTI)