Vizuál

A nagy Gambrinus-nyomozás – 10 érdekesség az újjászületett biedermeier portréról

2021.06.23. 13:15
Ajánlom
Hogyan vészelte át az elmúlt évszázadokat, és ki volt az alkotója annak a 19. századi festménynek, amely a sörkészítők patrónusát, Gambrinus királyt ábrázolja? A különleges alkotás is látható lesz június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján a Dreher Sörmúzeumban.

Az 1860-as években született az a Gambrinus királyt ábrázoló cégér-festmény, amely hosszú évtizedeken át a Király utcai Bécsi Serházba betérőket fogadta, de ma már a Dreher Sörmúzeum látogatóit köszönti. Vajon hogyan élte túl az évszázadokat és ki festhette a sörkészítők patrónusát ábrázoló, a magyar sörfőzés legendás múltjáról tanúskodó festményt?

A Dreher Sörgyárak Fazekas Gyöngyi restaurátorművészt bízták meg a kép restaurálásával, a múzeum munkatársai pedig tudományos háttérkutatást végeztek, hogy feltárják a festmény kalandos történetét. Az így napvilágra került érdekességekből gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.

Gambrinus_8467-124136.jpg

A megújult Gambrinus-festmény a Dreher Sörmúzeumban (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Gambrinus király legendája

Gambrinus király alakja a sörös szakma egyik legkedveltebb motívuma évszázadok óta, többféle legenda és mese is keletkezett róla – de persze, az is előfordulhat, hogy a Gambrinusnak szentelt sörfőzdék maguk találták ki történeteiket a védőszentjükről.

Az egyik elképzelés szerint Gambrinus Nagy Károly idejében élt a mai Belgium vidékén, és ő találta fel a komlóval készített sört, amire ráadásul Aset ókori egyiptomi termékenység istennő, oktatta ki.

Mások szerint Gambrinus valós történelmi személy volt, mivel a sör védőszentjének tisztjére csak magas rangú ember lehet méltó. Jan Primus, azaz I. János flandriai herceg, III. Henrik brabantiai király fia volt, aki módfelett szerette a sört. A Jan Primus latinos formájának népnyelvi változata a Gambrinus.

A legenda szerint egyetlen kocsmában 388 kupa (mások szerint 72 liter) sört ivott meg (írásos formában ez 1543-ban bukkant fel).

Ő valóban tagja volt egy belga sörfőző céhnek, amit Brüsszelben egy lovas szobor is megörökít, sőt verseket is írt, mivel kiváló trubadúr volt.

megerkezikakep-124052.jpg

Megérkezik a Gambrinus-festmény (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Létezik egy hosszú és bonyodalmas szerelmi szállal átszőtt Gambrinus-legenda is egy szegény pohármíves fiúról, aki szerelmi bánatában messzire vándorol, kitanulja a művészetet, a zenét és a sörfőzést, megtáncoltatja a Fresne nevű város népét, börtönbe vetik, ahol szerződik az ördöggel, de még az ő eszén is túljár. Még a nemesi rangot sem fogadja el, mert ő a sör királya akar lenni.

Attribútumai: pince, börtön, ördög, sör, király, sörös kancsó, kecskebak

Gambrinus Pest-Budán

Gambrinus már a 19. század eleji Pest-Budán népszerű volt, olyannyira, hogy róla nevezték el a magyar sörkereskedők lapját, sőt még a bécsiekét is. Éttermek, sörházak viselték a nevét, és van Gambrinus nevű sör is.

Régen úgy mondták, hogy „elmegyek Gambrinus templomába”, ami azt jelentette, hogy elmegy valaki sörözni.

Gambrinus első magyar szépirodalmi nyomát 1838-ból valónak tartjuk, Gaál József: A peleskei nótárius című bohózatának egyik főszereplője, Hopfen pesti sörfőző mester említi meg a régi Gambrinus királyt. Az őt ábrázoló, sörös cégérformák őse a 19. század közepén terjedt el Pest-Budán. A Király utcai Bécsi Serházat még az 1930-as években is két Gambrinus-festmény díszítette az eredeti helyén, ezek közül az egyik a most restaurált, a Dreher Sörmúzeumban látható alkotás.

Gambrinus_eredeti-124053.jpg

A Gambrinus-festmény a restaurálást megelőző állapota (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Gambrinus király portréja

A keretezett cégér főszereplője Gambrinus király, amint egy söröspincében, a hordók között vidáman nézegeti a kezében tartott aranyló söröspoharat. A kompozíció a pince kis ablakán beszűrődő világosságnál derűs, pocakos alakként ábrázolja a főszereplőt, a sörivók és a sörkészítők patrónusát. Az egyik hordón egy bakkecske kifaragott képe látható, félreérthetetlen célzással az 1850-es évektől a pesti sörházakban is főzött Baksörre.

Gambrinus egészalakos portréja impozáns méretű, a maga 190 x 145 centiméterével figyelemfelkeltő alkotás. Aranyszínű kerete a sör arany színére utalhat. A festményt még id. Dreher Antal is láthatta eredetiben. 

Király u. 40. – a Bécsi Serház

A Király utca 40-ben álló klasszicista épületet Hild József tervezte és 1844-ben adták át. A reformkori épület a Bécs városához címzett sörözőnek is helyt adott a földszinten. A Bécsi Serház arról volt híres, hogy itt lehetett a legjobb schwechati sört kapni és a Dreher Antal eredeti bécsi sörfőzdéjében készült lager sört is itt népszerűsítették.

017-125003.jpg

A Gambrinus-festmény restaurálásának folymata (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

A sörház egyik későbbi tulajdonosa maga Gundel János volt, a nagy vendéglátós dinasztia alapítója, aki 1869-ben vásárolta meg az üzletet és nyitotta meg benne az első Gundel éttermet. Később Krúdy Gyula egyik törzshelyének is számított.

A sörházat egykor díszítő, most újjászületett Gambrinus ábrázolás keretezett cégérként arra szolgált – és szolgál ma is –, hogy senki ne tudjon úgy elmenni mellette, hogy nem veszi észre.

Mikor került a Dreher gyárba a kép?

Pontosan nem lehet tudni, hogy mikor és hogyan került a Dreher gyár gyűjteményébe a festmény, valószínűleg még a két háború között, de lehet, hogy később. Rossz, gyűrött, kopott állapotban ugyan, de az állandó kiállításban látható volt 2000 óta. Az elmúlt időben a tudományos hátterét derítették fel, valamint egy teljes körű restaurálást végeztek el rajta.

019-131454.jpg

Előbukkan a megtisztított kupa a Gambrinus-festményen (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Miért volt szükség a restaurálásra?

A képet viszonylag sűrű szövésű, vékony vászonra festették, de az idők során a vászon besötétedett, merevvé vált, rugalmasságát elvesztette. A több mint százéves öregedési folyamat során a vastag lakkréteg sok helyen felhólyagosodott, a vászon több helyen megsérült. A szögek elöregedése miatt a vakkeret felső részéről a vászon leesett, a kép a levegőben lógott, emiatt a festmény felületén loknis gyűrődések keletkeztek, amiről kipergett a festékréteg.

A felújítás egyik első lépésében egy új feszítőkereten szép lassan simult ki a kép. A restaurálás egy évet vett igénybe, a teljeskörű felújítást Fazekas Gyöngyi és Privári-Mürschberger Zsuzsanna készítette el.

Mit tárt fel a tisztítás?

A régi, egészen barna, elöregedett lakk alól – a korábbi átfestések és a szennyeződés oldószerrel való eltávolítása után – csodálatos, tiszta színek kerültek elő: a köpeny zöldje és a nadrág rózsaszíne. Az intenzív színek mellett olyan, korábban láthatatlan részletek is előjöttek, mint a komló, vagy a hordót díszítő kecskefej.

028-130459.jpg

A korábbi rétegek alól előbukkannak a hermelin fehér és fekete színei a megújuló Gambrinus-festményen (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Mi „tűnt el” a felújított képről?

Gambrinus „díszgombja”, mert az nem tartozott az eredeti festményhez, egy korábbi restaurálás során keletkezett átfestés volt. Alóla a hermelin fehér és fekete színei tűntek elő, ahogyan most is látható.

Ki festhette?

A Gambrinus-cégér eredeti alkotóját már száz éve sem ismerték pontosan, a festmény jelöletlen, igaz, a 19. század közepén nem is volt divat ráírni a cégérekre a készítőjük nevét. Bevilaqua Borsody Béla 1931-ben, A magyar serfőzés története című tanulmányában a képet jókedvű, másodrangú képíró mester bécsies, münchenies stílusú munkájának tartotta. A szignót már ő sem találta meg rajta, de

megemlít egy korábbi restaurálást is, szerinte a festő kézjegyét az tüntethette el.

Gambrinus_8495-124141.jpg

A megújult Gambrinus-festmény (Fotó/Forrás: Dreher Sörgyárak Zrt.)

Rejtőzködő szerző?

Fazekas Gyöngyi restaurátor nagyon sok hasonlóságot érez a szentesi Koszta József Múzeum két festménye és a Gambrinus között. Stílusjegyei és a legújabb kutatások alapján Kiss Bálint festőművésznek (1802-1868) tulajdonítja a képet. Egy korábban általa restaurált kép és Kiss Bálint népszerű hazafias (és szignált) festménye alapján jutott erre a következtetésre.

Feltevése szerint, a biedermeier portrék esetében többnyire egyszínű a háttér, Kiss Bálint festészeténél viszont azt láthatjuk, hogy portrék esetében is előszeretettel fest romantikus hátteret, szinte akvarellszerűen. A Gambrinus királyt ábrázoló akvarellszerű festési technika hasonlít a szentesi Koszta József Múzeumban található, szignált, Boros Sámuelt ábrázoló festményhez. Mindkét képen olyan vékony festékréteg van a levelek alatt, hogy szinte látni lehet az alapozást.

Egyelőre még nem sikerült bebizonyítani, de más szignált Kiss Bálint képekkel összehasonlítva a restaurátor úgy érzi, hogy feltételesen már most kijelenthető, hogy ha nem is Kiss Bálint, de egy követője festette Gambrinus egészalakos portréját.

A cikk Dr. Török Róbert és Fazekas Gyöngyi segítségével készült el.

Támogatott tartalom.

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

Kapcsolódó

A hely szelleme, avagy a Dreher DNS-e

Mi közük a boszorkányoknak a sörfőzéshez? Hogyan fejtették meg a Dreher logóban található háromszög rejtélyét? S igaz-e a legenda, hogy miért nem koccintunk sörrel? A kőbányai Dreher Antal úton található Dreher Sörmúzeumban ezekre a kérdésekre is választ kaptam.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.
Vizuál premier

Szarajevóban és Velencében is versenyez magyar film 

Grosan Cristina A legjobb dolgokon bőgni kell című filmjének a 27. Szarajevói Filmfesztivál versenyprogramjában, Fabricius Gábor Eltörölni Frankot című első nagyjátékfilmjének a 78. Velencei Nemzetközi Filmfesztivál Critics' Week programjában tartják a világpremierjét. 
Vizuál kiállítás

Jancsó Miklós acélbörtönben, Barcsay Jenő vaskarikában - Féner Tamás új portréi

Rendhagyó virtuális tárlatra invitál Féner Tamás fotóművész. A 34 új portré mellett történetek, anekdoták érzékeltetik a fotós és képein szereplők kapcsolatát: között lelkészt, szerzetest, rabbit, szociológust, történészt, írót, költőt, zeneszerzőt és bírót is találunk. 
Vizuál evolúció

A nemzetközi filmkritikusok nagy elismeréssel írnak az Evolúcióról

A tavalyi Oscar-jelölés után újra az amerikai szakma radarján Mundruczó Kornél rendező és Wéber Kata forgatókönyvíró. Világszerte felfigyeltek, és elismerő kritikák méltatják a Cannes-ban bemutatott Evolúciót.
Vizuál hír

Tablókon Mészöly Miklós élete

A 100 éve született Mészöly Miklós halálának 20. évfordulója alkalmából, az író életművéhez kapcsolódó szabadtéri kiállítás nyílt Budapesten.