Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

Balázs János-kiállítás a Műcsarnokban
2019.01.21. 17:45
Ajánlom
60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.

A Műcsarnok kamaratermének bejáratánál az egyik falról egy idős bácsi néz le ránk – fekete-fehér arcán szelíd mosoly keveredik valamiféle gyanakvással. Mintha kételkedne: tényleg rám, az én életemre, az én festményeimre vagytok kíváncsiak? Vakolatlan falú putri bejáratában ül, egy tucat képe veszi körül; a mesebeli alakok, az egyenként is túlburjánzónak ható festmények úgy ütnek el a szegényes környezetből, hogy mégis tökéletesen odaillenek. Hiszen ott születtek, onnan valók.

A kiállítóterembe belépve jobb oldalt egyesével vezetnek a képek a szemközti fal freskó-szerű képrengetegéig. Olyan a tárlat elrendezése, mint Balázs egyes képei is: első pillantásra ránk ömlik a festő világa, hogy aztán szép lassan fedezzük fel a képek részleteit. Ugyanígy, a kamarateremben egyből szembetaláljuk magunkat a több tucat, szabályosan fellógatott, mégis rendetlennek ható festménnyel, hogy a fal mellett haladva szép lassan, egyesével fedezzük fel Balázs világát, mire eljutunk a lényegig. De nem muszáj ilyen rendezett sorba haladnunk, kezdhetünk akár rögtön a bal oldali televízióval, ahol a festőről szóló Homorú tükröt kaptam örökül című filmből peregnek részletek.

IMG_20190118_145134-143053.jpg

Balázs János festményei a Horn gyűjteményből a Műcsarnokban (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

Ebből tudhatjuk meg például azt is, hogy Balázst egyáltalán nem érdekelte az őt körülvevő felhajtás, és a pénzt sem nézte semmibe.

Miután felfedezték, egyre többen zarándokoltak el hozzá, rajongók, barátok, érdeklődők, újságírók, műkedvelők – amikor tudta, hogy látogatója érkezik, legszívesebben elszökött volna otthonról.

Balázs János 1905-ben született Alsókubinban. Apja és nagyapja is prímás volt, ötévesen árván maradt és egy salgótarjáni cigánytelepre költözött családjával. Mindössze két évet járt iskolába, olvasni azért tanult meg, mert tetszettek neki az újságok nagybetűi. Végül nemcsak mindenevő olvasó lett, de igazi reneszánsz műveltségű ember: Milton, Schopenhauer, Nietzsche műveit is szívesen forgatta. 

Talán épp a környezetében furának ható érdeklődése miatt soha nem jött ki kortársaival.

Saját bevallása szerint még barátai sem fogadták be játszótársnak, ezért inkább a környékbeli öregekkel múlatta az időt.

Velük járt szedret, vadkörtét szedni, szenet keresni, míg lassan ki nem haltak körülötte a lelkitársai. Később magányosan élt, de mindenhez értett, ha kellett, hangszert szerelt, ha kellett, kéményt javított.

IMG_20190118_144754-143454.jpg

A kiállítás egyik képe (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A világháborúban elvitték katonának, majd hadifogságba esett és a szaratovi fogolytáborban raboskodott – életéből hat évet vitt el a háború. Miután hazatért Salgótarjánba, soha többet nem hagyta el lakhelyét. A visszafogott, bölcs emberek felsőbbrendű mosolyával annyit mondott erről:

Soha nem akartam jobb életet. A leggazdagabb ember ugyanis az, aki soha nem kíván semmit. 

Az egyik ismerőse mondott el egy mesébe – vagy inkább képeibe – illő történetet vele kapcsolatban: eszerint Balázs és egyik barátja egyszer találkoztak egy szenttel, aki megajándékozta őket a mindentudással. Egyetlen feltétele volt: nem szabad megnősülniük, különben megnyomorodnak és meghalnak. Mind a ketten ugyanazt a lányt szerették, a barát azonban nem fogadta meg a tanácsot, és elvette azt feleségül – később valóban nyomorékká vált és meg is halt. Balázs viszont soha nem nősült meg.

Idősen, 60 év felett kezdett csak el festeni, de csak úgy, mint az olvasásnak, ennek is hamar megszállottja lett.

Ha ismerősei nem vittek neki vásznat, széttépte ingét és arra festett.

Van olyan képe, aminek a vászna több rongyból, kabátból, abroszból van összevarrva. Képeit először F. Mihály Ida művészettörténész fedezte fel, miután bevittek neki megmutatni párat. Azonnal rohant a festőhöz, mert tudta, hogy kincsre lelt.

Balázs naiv művészet körébe tartozó képein magyar népmesébe illő motívumok keverednek misztikus alakokkal. Valamennyi festményében ott lüktet a kelet-európai sírva-vigadás, a történelemmel, saját sorsával és Istennel is ellentmondásos viszonyban álló nép gondolatvilága. Művei az évszázados roma kultúra és hagyomány tiszta lenyomatai. 

A Balázs János festményei a Horn gyűjteményből című kiállítás január 12. és február 10. között tekinthető meg a Műcsarnok Kamaratermében.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Zavarba ejtően jó filmekkel jön a Skandináv Filmfesztivál

A kilencvenes évek közepétől tart a skandináv mozi újjászületése, krimiben, társadalomkritikában, magánéleti krízisben a legerősebbek között vannak – fej-fej mellett a román újhullámmal. Premierekkel, Best of válogatással és dokumentumfilmekkel jön a 8. Skandináv Filmfesztivál az Art+ Cinemában. 
Vizuál ajánló

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Vizuál interjú

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.
Vizuál hír

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat. 
Vizuál Zöldhullám

KÉP-regény: Mindenki vegyen egy nagy levegőt!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a pekingi szürke szmogról készített fotójáról mesélt.