Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

Balázs János-kiállítás a Műcsarnokban
2019.01.21. 17:45
Ajánlom
60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.

A Műcsarnok kamaratermének bejáratánál az egyik falról egy idős bácsi néz le ránk – fekete-fehér arcán szelíd mosoly keveredik valamiféle gyanakvással. Mintha kételkedne: tényleg rám, az én életemre, az én festményeimre vagytok kíváncsiak? Vakolatlan falú putri bejáratában ül, egy tucat képe veszi körül; a mesebeli alakok, az egyenként is túlburjánzónak ható festmények úgy ütnek el a szegényes környezetből, hogy mégis tökéletesen odaillenek. Hiszen ott születtek, onnan valók.

A kiállítóterembe belépve jobb oldalt egyesével vezetnek a képek a szemközti fal freskó-szerű képrengetegéig. Olyan a tárlat elrendezése, mint Balázs egyes képei is: első pillantásra ránk ömlik a festő világa, hogy aztán szép lassan fedezzük fel a képek részleteit. Ugyanígy, a kamarateremben egyből szembetaláljuk magunkat a több tucat, szabályosan fellógatott, mégis rendetlennek ható festménnyel, hogy a fal mellett haladva szép lassan, egyesével fedezzük fel Balázs világát, mire eljutunk a lényegig. De nem muszáj ilyen rendezett sorba haladnunk, kezdhetünk akár rögtön a bal oldali televízióval, ahol a festőről szóló Homorú tükröt kaptam örökül című filmből peregnek részletek.

IMG_20190118_145134-143053.jpg

Balázs János festményei a Horn gyűjteményből a Műcsarnokban (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

Ebből tudhatjuk meg például azt is, hogy Balázst egyáltalán nem érdekelte az őt körülvevő felhajtás, és a pénzt sem nézte semmibe.

Miután felfedezték, egyre többen zarándokoltak el hozzá, rajongók, barátok, érdeklődők, újságírók, műkedvelők – amikor tudta, hogy látogatója érkezik, legszívesebben elszökött volna otthonról.

Balázs János 1905-ben született Alsókubinban. Apja és nagyapja is prímás volt, ötévesen árván maradt és egy salgótarjáni cigánytelepre költözött családjával. Mindössze két évet járt iskolába, olvasni azért tanult meg, mert tetszettek neki az újságok nagybetűi. Végül nemcsak mindenevő olvasó lett, de igazi reneszánsz műveltségű ember: Milton, Schopenhauer, Nietzsche műveit is szívesen forgatta. 

Talán épp a környezetében furának ható érdeklődése miatt soha nem jött ki kortársaival.

Saját bevallása szerint még barátai sem fogadták be játszótársnak, ezért inkább a környékbeli öregekkel múlatta az időt.

Velük járt szedret, vadkörtét szedni, szenet keresni, míg lassan ki nem haltak körülötte a lelkitársai. Később magányosan élt, de mindenhez értett, ha kellett, hangszert szerelt, ha kellett, kéményt javított.

IMG_20190118_144754-143454.jpg

A kiállítás egyik képe (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A világháborúban elvitték katonának, majd hadifogságba esett és a szaratovi fogolytáborban raboskodott – életéből hat évet vitt el a háború. Miután hazatért Salgótarjánba, soha többet nem hagyta el lakhelyét. A visszafogott, bölcs emberek felsőbbrendű mosolyával annyit mondott erről:

Soha nem akartam jobb életet. A leggazdagabb ember ugyanis az, aki soha nem kíván semmit. 

Az egyik ismerőse mondott el egy mesébe – vagy inkább képeibe – illő történetet vele kapcsolatban: eszerint Balázs és egyik barátja egyszer találkoztak egy szenttel, aki megajándékozta őket a mindentudással. Egyetlen feltétele volt: nem szabad megnősülniük, különben megnyomorodnak és meghalnak. Mind a ketten ugyanazt a lányt szerették, a barát azonban nem fogadta meg a tanácsot, és elvette azt feleségül – később valóban nyomorékká vált és meg is halt. Balázs viszont soha nem nősült meg.

Idősen, 60 év felett kezdett csak el festeni, de csak úgy, mint az olvasásnak, ennek is hamar megszállottja lett.

Ha ismerősei nem vittek neki vásznat, széttépte ingét és arra festett.

Van olyan képe, aminek a vászna több rongyból, kabátból, abroszból van összevarrva. Képeit először F. Mihály Ida művészettörténész fedezte fel, miután bevittek neki megmutatni párat. Azonnal rohant a festőhöz, mert tudta, hogy kincsre lelt.

Balázs naiv művészet körébe tartozó képein magyar népmesébe illő motívumok keverednek misztikus alakokkal. Valamennyi festményében ott lüktet a kelet-európai sírva-vigadás, a történelemmel, saját sorsával és Istennel is ellentmondásos viszonyban álló nép gondolatvilága. Művei az évszázados roma kultúra és hagyomány tiszta lenyomatai. 

A Balázs János festményei a Horn gyűjteményből című kiállítás január 12. és február 10. között tekinthető meg a Műcsarnok Kamaratermében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.