Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

„Határtalanul” – 30
2019.08.22. 16:40
Ajánlom
A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.

A legrövidebb út Németországból Németországba, azaz a Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK) 1989-ben Magyarországon át vezetett.

Magyarország a szocializmus időszakában az NDK állampolgárai számára nem egyszerű nyári turisztikai célpont volt, hanem annál jóval több:

a Balatonnál, a „magyar tenger” partjánál találkozhattak a megosztott Németországban élő, egymástól elszakított rokonok, barátok.

Az NDK-ból menekülni vágyók évtizedeken keresztül a magyar-osztrák határon át próbáltak Nyugatra jutni, de ez csupán keveseknek sikerülhetett.

01_-113245.jpg

Katonák bontják az elektromos határzáratSopron, 1989. május. 2. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Rédei Ferenc felvétele )

1988-1989 a magyar belpolitikában nagy horderejű változásokat hozott: megjelentek és megerősödtek a demokráciát, a többpártrendszert, a piacgazdaságot követelő ellenzéki mozgalmak és pártok, s a magyar politikai vezetést egyre komolyabb reformlépésekre késztették. A kül- és belpolitika liberalizálódásában, Európa nyugati feléhez való közeledésben

döntő esemény volt 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon 246 kilométer hosszúságban húzódó műszaki határzár, a „vasfüggöny” lebontásának megkezdése.

A hír hatására megsokszorozódott a Magyarországra érkező keletnémet turisták száma, s mind többen kísérelték meg az átjutást az elektromos jelzőrendszer nélküli határszakaszokon. Sokan nyugat-németországi rokonaik, mások a helybeli magyar lakosok, taxisofőrök segítségével jutottak át a határon.

02_-113245.jpg

Habsburg Walburga átvágja a szögesdrótot Sopronpuszta, 1989. aug. 19. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Guti László felvétel)

Augusztus 19-én, a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és más ellenzéki pártok, egyesületek az egységes Európa melletti demonstrációként közös osztrák-magyar pikniket szerveztek a sopronpusztai határátkelőnél. Az eseménynek két fő védnöke volt: Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter. Habsburg Walburga olvasta fel Habsburg Ottó üdvözletét:

Magyarország Európa nélkül csonka maradna, hiszen az ország a történelem folyamán mindig élő bástyája volt a kereszténységnek; és az európai kultúra elképzelhetetlen lenne Arany, Petőfi, Vörösmarty, Bartók és sok más magyar nélkül…

Az Unió mindent megtesz, hogy a szabad, demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az európai közösségnek” – idézi a Népszabadság 1989. augusztus 21-i számában a bonni tudósító, Győri Sándor. A nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért rendezvény alkalmával

a vasfüggönyön támadt „lyukon” közel hétszáz keletnémet polgár jutott át Ausztriába.

Néhány nap múlva a magyar kormány lehetővé tette, hogy az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó keletnémet családok a Nemzetközi Vöröskereszt úti okmányaival Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba távozhassanak. Szeptember elején több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodó NDK állampolgároknak a száma, akik nem kívántak hazatérni.

03_-113246.jpg

Futás a nyitott határon Sopron, 1989. aug. 19. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Lobenwein Tamás felvétele )

Budapesten 1989. augusztus 14-én kialakították Zugligeten, a Szent Család plébánia kertjében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekülttáborát Kozma Imre atya vezetésével, itt rendeztek be 2100 fős sátortábort a menekültek számára, majd megnyílt előttük Budapesten a csillebérci, a Balaton partján pedig a zánkai, 1500 fős úttörővárosi befogadóhely.

A német „turisták” ellátását leginkább a Máltai Szeretetszolgálat szervezte, de segített az ellátásban a Vöröskereszt, más magyar egyházak és magánszemélyek is; a hívő magyar családok 158 keletnémet családot fogadtak be – a nem jegyzett Budapest környéki és más vidéki segítőket nem is említve.

04_-113246.jpg

A Máltai Szeretetszolgálat menekülttábora a zugligeti templom kertjében Bp. 1989. aug. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szabó Barnabás felvétele )

A táborokban hosszú hetek óta feszülten várakozó, sátrakban, gépkocsikban éjszakázó menekültek számára végül szeptember 11-én, 0 órakor szabaddá vált az út: a magyar kormány, az NSZK kormányával történt diplomáciai egyeztetés után megnyitotta nyugati határát az NDK állampolgárai előtt. Pontban éjfélkor megindult a menekültáradat. Ezen a napon mintegy hatezren, kedden már 15 ezren, a következő hetekben becsült adatok szerint hatvan ezren lépték át a magyar-osztrák határt.

Fotók tanúsítják, hogy hátra hagytak mindent: autót, lakókocsit, sátrat, gyerekjátékokat, ruhát – csak hogy a szabadabb világba mehessenek!

A magyar kormány döntése nem csupán a német menekülők számára hozta meg az áhított szabadságot, hanem jelentős lépés volt az új, demokratikus Magyarország kialakulása felé.

05_-113246.jpg

Elhagyott gyerekjátékok a csillebérci menekülttáborbanBp. 1989. szept. 12. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szigeti Tamás felvétele )

Államférfiak, politikusok, diplomaták sokasága munkálkodott a vasfüggöny végleges eltüntetésén, Nyugat- és Kelet-Európa egyesítésén. (A hosszú folyamatban elvitathatatlan érdeme volt – mások mellett - Németh Miklós miniszterelnöknek, Horn Gyula külügyminiszternek és Gorbacsov szovjet főtitkárnak, Kohl német kancellárnak!).

aug_21-121426.jpg

Ausztriába induló autóbuszBp. 1989. szept. 21. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szigeti Tamás felvételei)

A Történeti Fényképtár munkatársai – főként Jalsovszky Katalin és én – a határnyitás 20. évfordulója előtt kezdtük el tudatosan felkeresni azokat a fotóriportereket, akik az eseményeket fényképekkel dokumentálták. A rendkívül segítőkész fotósoknak köszönhetően összeállt

egy közel 80 felvételnyi képanyag, amely a teljes történéssor minden meghatározó helyszínét, szereplőjét, az emberi gesztusokat rögzítette.

Ekkor, 2009-ben a berlini Magyar Intézet és az eisfeldi Grenzlandmuseum felkérésére a volt NDK-ban rendeztünk nagysikerű kiállítást a fényképekből. A 25. évfordulón pedig a moszkvai Balassi Intézet és az ugyancsak moszkvai Goethe Intézet meghívására állítottunk össze bemutatót a gyűjteményünk fényképeiből. Mind a négy kiállítás igen jó sajtóvisszhangot kapott, de számunkra az volt a lényeges, hogy az érdeklődők vizuálisan is megláthatták, hogyan élték meg az NDK-családok a szabadság eufóriáját.

A felvételek egy részét Lobenwein Tamás, a soproni múzeum fotósa, kollégánk készítette: a Páneurópai Piknik alkalmából ideiglenesen megnyitott határon „átmenekülő” családokról és a szeptember 11-én éjszaka hivatalosan megnyitott határon átlépő, boldog embereket mély empátiával örökítette meg a fényképein. Szigeti Tamás, Rédei Ferenc, Bánkuti András, Guti László, Habik Csaba, Grnák László – a budapesti helyszíneken: a követségnél, a zugligeti templomkertben, Csillebércen, vasútállomásokon; és a hegyeshalmi határátkelőnél vagy éppen Sopronpusztán örökítették meg a szabadságra vágyó, az új élet új reményeit hinni akaró német családok pillanatait. Szabó Barnabás határátlépő éjszakai felvételei azóta szinte emblematikussá váltak, az a bizonyos sorompó örökre eltűnt a nyugati határról!

08_-113244.jpg

A sorompónálHegyeshalom, 1989. szeptember 11. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szabó Barnabás )

A Fényképtár ezirányú gyűjteménye alkalmassá vált arra, hogy képi tartalmakkal gazdagítson, árnyaljon egy nemzetközileg-erkölcsileg meghatározó 30 évvel ezelőtti eseményt, a határnyitást.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Jazz/World

Esztergályos Máté: „Megmutattuk, hogy lehet békésen működni egymás mellett a jazz-zenei térben”

Április 30-án a Dohnányi Ernő Zenei Központban ünnepli egyéves születésnapját a Szakcsi Rádió. Az évforduló alkalmából Esztergályos Mátéval, a csatorna főszerkesztőjével beszélgettünk az eddig elért eredményekről, visszajelzésekről és arról, hogyan fogadta őket a szakma.
Színház

Nagy Viktor: „Nem érdemes mindig a fősodorral menni”

Nagyszínpadi Sherlock Holmes-előadással, Molnár Ferenc-darabbal, ír feketekomédiával érkezik a Rejtélyek évada a Thália Színházba. Nagy Viktor művészeti vezető a változó nézői igényekről, médiazajról és a nagy teherbírású társulatról is beszélt a Fideliónak. Interjú.
Jazz/World

Animációs klip készült a Symbiosis 5 legújabb dalához

Április 28-án hallgathatja meg először a közönség a Symbiosis 5 Locked In A Box című dalát, amelynek sajátos világát a Cseuz Dániel által készített loop animáció egészíti ki. Az új klip cikkünkben is elérhető!
Színház

Koncerttel és filmvetítéssel ünnepelhetjük a 129 éves Vígszínházat

A hagyományokhoz híven május 1-jén a társulat a közönséggel együtt ünnepli a Vígszínház születésnapját. Az érdeklődők ünnepélyes keretek között ismerhetik meg a Vígszínház 2025/26-os évadának tervezett bemutatóit.
Színház

15 sor színház: Hegedűs a háztetőn

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás a székesfehérvári Vörösmarty Színház nagyszínpadi előadásáról, a Hegedűs a háztetőnről szól. 15 sor színház.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Szabadság, sebesség, átalakulás – az autózás és a fotográfia összefonódását mutatja be a Mai Manó új kiállítása

Az autók világát állítja középpontba az Americana – Válogatás Pálfi György fotógyűjteményéből című fotókiállítás. Az április 23-án a Magyar Fotográfusok Ház – Mai Manó Házban megnyílt tárlaton számos világhírű művész képe szerepel.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Tükör

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról ír, hogyan, és legfőképpen, miért indít háborút a mesterséges intelligencia ellen, pusztán egyetlen darab tükör segítségével. 
Vizuál hír

Cannes-ban versenyez Kenyeres Bálint rövidfilmje

A magyar rendező No.3 (The Spectacle) című alkotásával száll versenybe az Arany Pálmáért a világ legrangosabb filmfesztiválján. A rövidfilmet több ezer nevezés közül választották be a legjobb tizenegy közé.
Vizuál ajánló

Magyar film napja: ingyenesen nézhetjük újra Makk Károly és Darvas Iván emlékezetes alkotásait

Április 25. és május 4. között tíz klasszikust nézhetünk újra ingyenesen a FILMIO-n, a Nemzeti Filmintézet egyúttal a száz éve született Makk Károlyra és Darvas Ivánra is emlékezik.
Vizuál ajánló

Megéri beköltözni az Uránia moziba a magyar film napján

Közönségtalálkozókat és emlékvetítéseket rendeznek a magyar film napján, április 30-án a budapesti Uránia moziban, ahol a közelmúlt sikerei mellett klasszikus alkotásokat, valamint dokumentum- és ismeretterjesztő filmeket is műsorra tűznek.