Vizuál

A nap, amikor a Balatonnál nyaraló keletnémetekből nyugatnémetek lettek

„Határtalanul” – 30
2019.08.22. 16:40
Ajánlom
A határnyitás és előzményeinek fényképes dokumentumai a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában.

A legrövidebb út Németországból Németországba, azaz a Német Demokratikus Köztársaságból (NDK) a Német Szövetségi Köztársaságba (NSZK) 1989-ben Magyarországon át vezetett.

Magyarország a szocializmus időszakában az NDK állampolgárai számára nem egyszerű nyári turisztikai célpont volt, hanem annál jóval több:

a Balatonnál, a „magyar tenger” partjánál találkozhattak a megosztott Németországban élő, egymástól elszakított rokonok, barátok.

Az NDK-ból menekülni vágyók évtizedeken keresztül a magyar-osztrák határon át próbáltak Nyugatra jutni, de ez csupán keveseknek sikerülhetett.

01_-113245.jpg

Katonák bontják az elektromos határzáratSopron, 1989. május. 2. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Rédei Ferenc felvétele )

1988-1989 a magyar belpolitikában nagy horderejű változásokat hozott: megjelentek és megerősödtek a demokráciát, a többpártrendszert, a piacgazdaságot követelő ellenzéki mozgalmak és pártok, s a magyar politikai vezetést egyre komolyabb reformlépésekre késztették. A kül- és belpolitika liberalizálódásában, Európa nyugati feléhez való közeledésben

döntő esemény volt 1989. május 2-án a magyar-osztrák határon 246 kilométer hosszúságban húzódó műszaki határzár, a „vasfüggöny” lebontásának megkezdése.

A hír hatására megsokszorozódott a Magyarországra érkező keletnémet turisták száma, s mind többen kísérelték meg az átjutást az elektromos jelzőrendszer nélküli határszakaszokon. Sokan nyugat-németországi rokonaik, mások a helybeli magyar lakosok, taxisofőrök segítségével jutottak át a határon.

02_-113245.jpg

Habsburg Walburga átvágja a szögesdrótot Sopronpuszta, 1989. aug. 19. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Guti László felvétel)

Augusztus 19-én, a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezete és más ellenzéki pártok, egyesületek az egységes Európa melletti demonstrációként közös osztrák-magyar pikniket szerveztek a sopronpusztai határátkelőnél. Az eseménynek két fő védnöke volt: Habsburg Ottó, az Európai Parlament képviselője, a Páneurópai Unió elnöke és Pozsgay Imre államminiszter. Habsburg Walburga olvasta fel Habsburg Ottó üdvözletét:

Magyarország Európa nélkül csonka maradna, hiszen az ország a történelem folyamán mindig élő bástyája volt a kereszténységnek; és az európai kultúra elképzelhetetlen lenne Arany, Petőfi, Vörösmarty, Bartók és sok más magyar nélkül…

Az Unió mindent megtesz, hogy a szabad, demokratikus Magyarország minél előbb teljes jogú tagja legyen az európai közösségnek” – idézi a Népszabadság 1989. augusztus 21-i számában a bonni tudósító, Győri Sándor. A nagy nemzetközi érdeklődéssel kísért rendezvény alkalmával

a vasfüggönyön támadt „lyukon” közel hétszáz keletnémet polgár jutott át Ausztriába.

Néhány nap múlva a magyar kormány lehetővé tette, hogy az NSZK budapesti nagykövetségén tartózkodó keletnémet családok a Nemzetközi Vöröskereszt úti okmányaival Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba távozhassanak. Szeptember elején több tízezerre nőtt azoknak a Magyarországon tartózkodó NDK állampolgároknak a száma, akik nem kívántak hazatérni.

03_-113246.jpg

Futás a nyitott határon Sopron, 1989. aug. 19. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Lobenwein Tamás felvétele )

Budapesten 1989. augusztus 14-én kialakították Zugligeten, a Szent Család plébánia kertjében a Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekülttáborát Kozma Imre atya vezetésével, itt rendeztek be 2100 fős sátortábort a menekültek számára, majd megnyílt előttük Budapesten a csillebérci, a Balaton partján pedig a zánkai, 1500 fős úttörővárosi befogadóhely.

A német „turisták” ellátását leginkább a Máltai Szeretetszolgálat szervezte, de segített az ellátásban a Vöröskereszt, más magyar egyházak és magánszemélyek is; a hívő magyar családok 158 keletnémet családot fogadtak be – a nem jegyzett Budapest környéki és más vidéki segítőket nem is említve.

04_-113246.jpg

A Máltai Szeretetszolgálat menekülttábora a zugligeti templom kertjében Bp. 1989. aug. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szabó Barnabás felvétele )

A táborokban hosszú hetek óta feszülten várakozó, sátrakban, gépkocsikban éjszakázó menekültek számára végül szeptember 11-én, 0 órakor szabaddá vált az út: a magyar kormány, az NSZK kormányával történt diplomáciai egyeztetés után megnyitotta nyugati határát az NDK állampolgárai előtt. Pontban éjfélkor megindult a menekültáradat. Ezen a napon mintegy hatezren, kedden már 15 ezren, a következő hetekben becsült adatok szerint hatvan ezren lépték át a magyar-osztrák határt.

Fotók tanúsítják, hogy hátra hagytak mindent: autót, lakókocsit, sátrat, gyerekjátékokat, ruhát – csak hogy a szabadabb világba mehessenek!

A magyar kormány döntése nem csupán a német menekülők számára hozta meg az áhított szabadságot, hanem jelentős lépés volt az új, demokratikus Magyarország kialakulása felé.

05_-113246.jpg

Elhagyott gyerekjátékok a csillebérci menekülttáborbanBp. 1989. szept. 12. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szigeti Tamás felvétele )

Államférfiak, politikusok, diplomaták sokasága munkálkodott a vasfüggöny végleges eltüntetésén, Nyugat- és Kelet-Európa egyesítésén. (A hosszú folyamatban elvitathatatlan érdeme volt – mások mellett - Németh Miklós miniszterelnöknek, Horn Gyula külügyminiszternek és Gorbacsov szovjet főtitkárnak, Kohl német kancellárnak!).

aug_21-121426.jpg

Ausztriába induló autóbuszBp. 1989. szept. 21. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szigeti Tamás felvételei)

A Történeti Fényképtár munkatársai – főként Jalsovszky Katalin és én – a határnyitás 20. évfordulója előtt kezdtük el tudatosan felkeresni azokat a fotóriportereket, akik az eseményeket fényképekkel dokumentálták. A rendkívül segítőkész fotósoknak köszönhetően összeállt

egy közel 80 felvételnyi képanyag, amely a teljes történéssor minden meghatározó helyszínét, szereplőjét, az emberi gesztusokat rögzítette.

Ekkor, 2009-ben a berlini Magyar Intézet és az eisfeldi Grenzlandmuseum felkérésére a volt NDK-ban rendeztünk nagysikerű kiállítást a fényképekből. A 25. évfordulón pedig a moszkvai Balassi Intézet és az ugyancsak moszkvai Goethe Intézet meghívására állítottunk össze bemutatót a gyűjteményünk fényképeiből. Mind a négy kiállítás igen jó sajtóvisszhangot kapott, de számunkra az volt a lényeges, hogy az érdeklődők vizuálisan is megláthatták, hogyan élték meg az NDK-családok a szabadság eufóriáját.

A felvételek egy részét Lobenwein Tamás, a soproni múzeum fotósa, kollégánk készítette: a Páneurópai Piknik alkalmából ideiglenesen megnyitott határon „átmenekülő” családokról és a szeptember 11-én éjszaka hivatalosan megnyitott határon átlépő, boldog embereket mély empátiával örökítette meg a fényképein. Szigeti Tamás, Rédei Ferenc, Bánkuti András, Guti László, Habik Csaba, Grnák László – a budapesti helyszíneken: a követségnél, a zugligeti templomkertben, Csillebércen, vasútállomásokon; és a hegyeshalmi határátkelőnél vagy éppen Sopronpusztán örökítették meg a szabadságra vágyó, az új élet új reményeit hinni akaró német családok pillanatait. Szabó Barnabás határátlépő éjszakai felvételei azóta szinte emblematikussá váltak, az a bizonyos sorompó örökre eltűnt a nyugati határról!

08_-113244.jpg

A sorompónálHegyeshalom, 1989. szeptember 11. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár/Szabó Barnabás )

A Fényképtár ezirányú gyűjteménye alkalmassá vált arra, hogy képi tartalmakkal gazdagítson, árnyaljon egy nemzetközileg-erkölcsileg meghatározó 30 évvel ezelőtti eseményt, a határnyitást.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Vizuál

Leszámolás a paraszti kultúrával – megnéztük az év egyik legszebb filmjét

A Parasztok című filmet látni olyan, mintha végigjárnánk egy hatalmas múzeumot, és hosszasan elidőznénk valamennyi műalkotás előtt – szellemileg megterhelő, mégis eksztatikus művészi élményt jelent.
Klasszikus

Elhunyt Rolla János

A Kossuth-díjas hegedűművész, a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének oktatója és korábbi tanszékvezetője hetvenkilenc éves volt – tudatta a szomorú hírt a Zeneakadémia.
Vizuál

Elhunyt Andresz Kati

A színházi munkái mellett szinkronszerepeiről is híres színésznőt, akinek különleges hangja számos filmet tett emlékezetessé, hatvannyolc éves korában érte a halál.
Klasszikus

Ragyogó sötétségem – beszélgetés Érdi Tamással

Érdi Tamás zongoraművész december 17-én a Benczúr Házban ad ünnepre hangoló koncertet, az Egész nap karácsony rendezvény záróakkordjaként.
Könyv

Vámos Miklós: Remek megragadása annak, mi is a szépirodalom

Vámos Miklós ebben a hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni. Állandó rovatában ezúttal Sasha Marianna Salzmann Az emberben legyen szép minden című kötetével foglalkozik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Sztalker Óbudán

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal azt eleveníti fel, amikor 1992-ben úgy döntött, besurran az Óbudai hajógyár területére, és megörökíti a csendben rothadozó épületeket. 
Vizuál ajánló

Varázslatos bábanimáció érkezik a mozikba karácsonykor

A cseh-szlovák-magyar koprodukcióban készült Tomi, Polli és a varázsfény című bábanimáció olyan örökzöldekhez hasonlítható, mint a Mirr-Murr, a kandúr vagy a Misi Mókus kalandjai. Cikkünkben elérhető a film első hivatalos előzetese. 
Vizuál hír

Rekordértékű Zsolnay-vázát árvereznek el a Virág Judit Galéria aukcióján

A galéria december 16-i aukcióján 15 millió forintos kikiáltási árról indul egy Zsolnay óriásváza. Az árverésen Boromisza, Czigány, Czóbel, Mednyánszky és Vaszary remekművei is kalapács alá kerül.
Vizuál ajánló

Filmek a valóságról, a művészet erejével – januárban jön a 10. Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál

A jubileumi szemlén a közönség több mint kétszáz vetítésen vehet részt Budapesten, illetve tíz másik nagyvárosban. A legizgalmasabb hazai és nemzetközi dokumentumfilmek mellett az alkotókkal és szakértőkkel is találkozhatunk a fesztivál során. 
Vizuál ajánló

A művészet és az etnográfia termékeny találkozása a Néprajzi Múzeumban

November 30-án megnyílt A kétely felfüggesztése című új, kortárs képzőművészeti kiállítás a Néprajzi Múzeumban. A kiállítótérben a néprajz és a kortárs művészet kérdései, válaszai, képviselői keresztezik egymást.