Vizuál

A napút legnagyobb festője, aki mindenhol ott volt – a Szépművészeti Csontváry-kiállításán jártunk

2023.05.03. 07:15
Ajánlom
Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum egy közös, átfogó tárlattal. A kiállításra csak olyan munkákat válogattak be, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott. A Szépművészetiben július 16-ig megtekinthető tárlat ezt követően Pécsen látható majd.

„Földöntúli, szinte hátborzongató” – mondja egy látogató, amint Csontváry Fohászkodó üdvözítő című képét nézi. És valóban, ahogy mi is jobban megnézzük az éppen százhúsz évvel ezelőtt készült festményt, érezzük, mi keríthette hatalmába a mellettünk álló nézőt. Drámai a hatás, még ennyi év távlatából is. Ez Csontváry egyetlen Krisztus-ábrázolása: hosszú évekig hevert a kép saját, gácsi gyógyszertára padlásán, miután 1903-ban megfestette a művet, karácsonykor, Betlehemben járva.

Cskt-fohaszkodo_udvozito_1903-151712.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Fohászkodó Üdvözítő, 1903, olaj, vászon, 100 x 82 cm (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A művész egyébként is állandóan úton volt, bejárta a fél világot: Dél-Itáliát, a Közel-Keletet, Dalmáciát, Németországot és Görögországot.

„(...) Bérbeadtam a patikát, s hatvan forint havi jövedelemmel beutaztam a világot, negyven-ötven méteres festményeket cipeltem a Libanonon, s az arábiai sivatagon keresztül, karavánokkal

hónapokig küzdöttem az éhséggel és szomjúsággal, amíg megszoktam a koplaló életet.

Ma tisztán saját konyhámon élek, vegetáriánus konyhán. Kigúnyoltak, követelték, hogy ha próféta vagyok, igazoljam az isteni összeköttetést földrengéssel. Ha csak ez kell, ha ez fog meggyőzni, jönni kell, jönni fog. Alig értem Münchenbe, már künn volt a plakát a kecskeméti földrengésről. Erre rögtön visszafordultam. Nem győztek eleget álmélkodni a Japánban” – nyilatkozta Csontváry 1919-ben a Pesti Futárban. (Az 1919. május 2-án a Pesti Futárban megjelent cikket az Élet és Irodalom közölte újra 1996-ban.)

Noha az 1904-ben készült, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című, a kiállításon is látható művén egyes kritikusok a lappangó skizofrénia jeleit vélték felfedezni (kérdezzük, mégis, mi alapján?), a művész azonban – több szakember szerint – korántsem volt őrült. Ezt állította mások mellett például Czeizel Endre is, saját kutatásai alapján, áttanulmányozva a művész halála után készült boncjegyzőkönyvet is.

Csontvary_self-portrait_c_1896-120431.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Önarckép (1896 körül) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Az, hogy sokan őrültnek nevezték, és kinevették, annak is betudható, hogy egy látomásos élmény hatására kezdett festeni, amit nem félt megosztani másokkal: 1880-ban, egy meleg őszi délután, a patikusként dolgozó Csontváry kiült a gyógyszertár elé pihenni, és a vele szemközt álló ökrös szekeret lerajzolta egy vénycédula hátuljára. A rajzot megnézve kollégája, egy idős patikusvezető felkiáltott: „Hisz maga festőnek született!”. A történet szerint Csontváry ekkor hallotta a hívást:

„Te leszel a világ legnagyobb napút festője”.

Az élmény olyannyira erősen hatott rá, hogy egy évvel később Rómába utazott – mások mellett Raffaello képeit tanulmányozni – rá két évre pedig Párizsba, hogy felkeresse Munkácsyt, akit azonban nem talált otthon. Évekig gyűjtögette a pénzét patikusként, hogy aztán Németországban képezze magát.

Tévhit tehát, hogy Csontváry autodidakta művész lett volna. Évekig tanult festeni, először Münchenben, Hollósy Simon növendékeként, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és végül Párizsban. A kiállításon müncheni portrétanulmányai is helyet kaptak, mégpedig azért, mert jelentős szerepet játszanak a festő életművében: alig találni ugyanis olyan művészt, akinél az iskolai tanulmányok ennyire kiforrott, önálló műalkotások lennének.

4_ok-151037.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Wirthmüller Mihály, 1894, Szén, papír, 560 × 420 mm (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)

Munkássága megismerését nehezítette, hogy csak jóval a halála után, egy 1963-ban Székesfehérváron rendezett kiállításnak köszönhetően váltak képei népszerűvé. Olyannyira, hogy ma már 460 millió forintot is kifizetnek egy festményéért.

Alkotásai megismerését az is nehezítette, hogy örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni műalkotásait,

amelyeket végül az utolsó pillanatban megvásárolt Gerlóczy Gedeon. A többgenerációs értelmiségi családból származó építész műtermet keresve talált rá 1919 októberében Csontváry, a Fehérvári úti Hadik-házban (ma Bartók Béla út) található, kiadásra váró műtermére. A festő hagyatékát Csontváry unokaöccsével, Kosztka Istvánnal fele-fele arányban vették meg. Gerlóczyhoz tizennégy szénrajz és az óriási méretű festmények kerültek, de az építész megmentette az eltüzelésre szánt Csontváry-kéziratokat is: leveleket, naplókat és feljegyzéseket vásárolt a házmestertől.

Gerlóczy egész életében szenvedélyesen gondozta a Csontváry-hagyatékot, és közreműködött az 1973-ban megnyílt pécsi Csontváry Múzeum létrehozásában is.

Csaknem kocsiponyva vált a mester legnagyobb, harminc négyzetméteres festményéből is: a Baalbek (Naptemplom Baalbekben) című képet ugyanis fuvarosok akarták megvásárolni. Miközben nézzük a művet, egyrészt azon gondolkodunk, hogy ezt a garzonlakásnyi méretű alkotást, hogyan tudta egyáltalán megfesteni a művész, majd Damaszkuszból Párizsba, végül Budapestre szállítani. Csontváry kifejezetten azért utazott a libanoni cédrusokhoz Damaszkuszba, hogy a szintén hatalmas, A taorminai görög színház romjai. Napút-festmény. című képénél nagyobbat készítsen. Sikerrel járt, utána pedig

úgy tekintett a Baalbek-műre, mint a világ legnagyobb plen air, azaz napút képére,

amely napimádó őseink szellemi központját ábrázolja. (Csontváry a naputat a plein air szinonimájaként is használta: a napút szó a fény és a levegő együttes megjelenését szimbolizálta számára.)

6-151037.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, A Naptemplom Baalbekben, 1906 Olaj, vászon, 386 × 716 cm (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)

A tárlaton Csontváry talán legnépszerűbb műve, a Magányos cédrus is látható, körülötte rengeteg néző ácsorog, talán a kép titkát fürkészve. Az 1907-ben festett alkotás azonban csak 1922 óta, Csontváry halála után kapta a címet, a művész maga Egy cédrusfa Libanonból címmel állította ki. A festő korában népszerű elképzelés szerint a több ezer éves cédrusok az ősmagyar mitológiában kiemelt szerepet játszanak. A Magányos cédrust számtalanszor elemezték már, megpróbálván kitalálni, mit is jelképezett Csontváry számára. Hogy megtépázott, nehéz sorsa metaforájaként festette-e a művet vagy a modern civilizáció kritikájaként, arra nem tudhatjuk biztosan a választ.

maganyoscedrus-160254.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Egy cédrusfa Libanonból, 1907 , Olaj, vászon, 194 × 248 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

Az azonban bizonyos, hogy Csontváry megtörhetetlen elhivatottsága és küldetéstudata haláláig kísérte:

„Olyat akarok létesíteni, ami megmarad, ami a világot kielégíti, megnyugtatja, nemcsak tájképben, hanem eszmében is. Mindenütt ott leszek, ott kell lennem, ha már egyszer megindulok az energiával, nem bírom feltartóztatni. Bele kell önteni az energiát, el van ernyedve minden, a kultúrát rendezni kell, az emberek életkedvét fokozni kell, örömet és gyönyört kell éreznünk, mielőtt bekapcsolódunk a szellemi végtelenségbe. Ez a célom. A régi időnek vége, visszafejlődés nincs” – mondta abban a bizonyos 1919. május 2-án megjelent interjúban, csaknem másfél hónappal a halála előtt.

Csontváry 170

Helyszín: Szépművészeti Múzeum

Időpont: április 14.-július 16-ig

Fejléckép: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905, olaj, vászon, 302 × 570 cm
(Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)

 

Csontváry első, pillangókat ábrázoló festménye is látható a Szépművészeti hamarosan nyíló tárlatán

Kapcsolódó

Csontváry első, pillangókat ábrázoló festménye is látható a Szépművészeti hamarosan nyíló tárlatán

Közös kiállítással ünnepli Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az életmű-kiállítás három hónapon át látogatható a Szépművészetiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Idén is világsztárok vonulnak fel a Berlinale vörös szőnyegén

Timothée Chalamet, Robert Pattinson, Toni Colette és Marion Cotillard is ott lesz a sztárok között a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyre mások mellett a filmrendező Pong Dzsunhót, Edward Bergert és Tom Tykwert is várják.
Vizuál hír

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Vizuál ajánló

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.
Vizuál ajánló

A rendezők és producerek együttműködéséről beszélgetnek a Magyar Filmszemlén

Kivételes szakmai eseményre kerül sor a 44. Magyar Filmszemle keretei között: február 7-én 14 órától magyar filmrendezők és producerek kerekasztal-beszélgetés során vitatják meg a közös munka során felmerülő problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Vizuál kritika

Ilyen nagy dolog a szabadság? – kritika A szent füge magjáról

Mohammad Raszulof új, Oscar-díjra jelölt filmje egy nehezen felejthető politikai dráma bűnről, szabadságról és arról, hogy aki hosszú időn keresztül a saját lelkiismerete ellen cselekszik, annak a jussa nem lehet más, mint az éjsötét őrület. A szent füge magja kritika.