Vizuál

A napút legnagyobb festője, aki mindenhol ott volt – a Szépművészeti Csontváry-kiállításán jártunk

2023.05.03. 07:15
Ajánlom
Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját ünnepli a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum egy közös, átfogó tárlattal. A kiállításra csak olyan munkákat válogattak be, amelyeket a feljegyzések szerint maga Csontváry is fontosnak tartott. A Szépművészetiben július 16-ig megtekinthető tárlat ezt követően Pécsen látható majd.

„Földöntúli, szinte hátborzongató” – mondja egy látogató, amint Csontváry Fohászkodó üdvözítő című képét nézi. És valóban, ahogy mi is jobban megnézzük az éppen százhúsz évvel ezelőtt készült festményt, érezzük, mi keríthette hatalmába a mellettünk álló nézőt. Drámai a hatás, még ennyi év távlatából is. Ez Csontváry egyetlen Krisztus-ábrázolása: hosszú évekig hevert a kép saját, gácsi gyógyszertára padlásán, miután 1903-ban megfestette a művet, karácsonykor, Betlehemben járva.

Cskt-fohaszkodo_udvozito_1903-151712.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Fohászkodó Üdvözítő, 1903, olaj, vászon, 100 x 82 cm (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A művész egyébként is állandóan úton volt, bejárta a fél világot: Dél-Itáliát, a Közel-Keletet, Dalmáciát, Németországot és Görögországot.

„(...) Bérbeadtam a patikát, s hatvan forint havi jövedelemmel beutaztam a világot, negyven-ötven méteres festményeket cipeltem a Libanonon, s az arábiai sivatagon keresztül, karavánokkal

hónapokig küzdöttem az éhséggel és szomjúsággal, amíg megszoktam a koplaló életet.

Ma tisztán saját konyhámon élek, vegetáriánus konyhán. Kigúnyoltak, követelték, hogy ha próféta vagyok, igazoljam az isteni összeköttetést földrengéssel. Ha csak ez kell, ha ez fog meggyőzni, jönni kell, jönni fog. Alig értem Münchenbe, már künn volt a plakát a kecskeméti földrengésről. Erre rögtön visszafordultam. Nem győztek eleget álmélkodni a Japánban” – nyilatkozta Csontváry 1919-ben a Pesti Futárban. (Az 1919. május 2-án a Pesti Futárban megjelent cikket az Élet és Irodalom közölte újra 1996-ban.)

Noha az 1904-ben készült, a Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című, a kiállításon is látható művén egyes kritikusok a lappangó skizofrénia jeleit vélték felfedezni (kérdezzük, mégis, mi alapján?), a művész azonban – több szakember szerint – korántsem volt őrült. Ezt állította mások mellett például Czeizel Endre is, saját kutatásai alapján, áttanulmányozva a művész halála után készült boncjegyzőkönyvet is.

Csontvary_self-portrait_c_1896-120431.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Önarckép (1896 körül) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Az, hogy sokan őrültnek nevezték, és kinevették, annak is betudható, hogy egy látomásos élmény hatására kezdett festeni, amit nem félt megosztani másokkal: 1880-ban, egy meleg őszi délután, a patikusként dolgozó Csontváry kiült a gyógyszertár elé pihenni, és a vele szemközt álló ökrös szekeret lerajzolta egy vénycédula hátuljára. A rajzot megnézve kollégája, egy idős patikusvezető felkiáltott: „Hisz maga festőnek született!”. A történet szerint Csontváry ekkor hallotta a hívást:

„Te leszel a világ legnagyobb napút festője”.

Az élmény olyannyira erősen hatott rá, hogy egy évvel később Rómába utazott – mások mellett Raffaello képeit tanulmányozni – rá két évre pedig Párizsba, hogy felkeresse Munkácsyt, akit azonban nem talált otthon. Évekig gyűjtögette a pénzét patikusként, hogy aztán Németországban képezze magát.

Tévhit tehát, hogy Csontváry autodidakta művész lett volna. Évekig tanult festeni, először Münchenben, Hollósy Simon növendékeként, majd 1895-től Karlsruhében, Düsseldorfban és végül Párizsban. A kiállításon müncheni portrétanulmányai is helyet kaptak, mégpedig azért, mert jelentős szerepet játszanak a festő életművében: alig találni ugyanis olyan művészt, akinél az iskolai tanulmányok ennyire kiforrott, önálló műalkotások lennének.

4_ok-151037.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Wirthmüller Mihály, 1894, Szén, papír, 560 × 420 mm (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)

Munkássága megismerését nehezítette, hogy csak jóval a halála után, egy 1963-ban Székesfehérváron rendezett kiállításnak köszönhetően váltak képei népszerűvé. Olyannyira, hogy ma már 460 millió forintot is kifizetnek egy festményéért.

Alkotásai megismerését az is nehezítette, hogy örökösei anyagárban, kocsiponyvaként akarták eladni műalkotásait,

amelyeket végül az utolsó pillanatban megvásárolt Gerlóczy Gedeon. A többgenerációs értelmiségi családból származó építész műtermet keresve talált rá 1919 októberében Csontváry, a Fehérvári úti Hadik-házban (ma Bartók Béla út) található, kiadásra váró műtermére. A festő hagyatékát Csontváry unokaöccsével, Kosztka Istvánnal fele-fele arányban vették meg. Gerlóczyhoz tizennégy szénrajz és az óriási méretű festmények kerültek, de az építész megmentette az eltüzelésre szánt Csontváry-kéziratokat is: leveleket, naplókat és feljegyzéseket vásárolt a házmestertől.

Gerlóczy egész életében szenvedélyesen gondozta a Csontváry-hagyatékot, és közreműködött az 1973-ban megnyílt pécsi Csontváry Múzeum létrehozásában is.

Csaknem kocsiponyva vált a mester legnagyobb, harminc négyzetméteres festményéből is: a Baalbek (Naptemplom Baalbekben) című képet ugyanis fuvarosok akarták megvásárolni. Miközben nézzük a művet, egyrészt azon gondolkodunk, hogy ezt a garzonlakásnyi méretű alkotást, hogyan tudta egyáltalán megfesteni a művész, majd Damaszkuszból Párizsba, végül Budapestre szállítani. Csontváry kifejezetten azért utazott a libanoni cédrusokhoz Damaszkuszba, hogy a szintén hatalmas, A taorminai görög színház romjai. Napút-festmény. című képénél nagyobbat készítsen. Sikerrel járt, utána pedig

úgy tekintett a Baalbek-műre, mint a világ legnagyobb plen air, azaz napút képére,

amely napimádó őseink szellemi központját ábrázolja. (Csontváry a naputat a plein air szinonimájaként is használta: a napút szó a fény és a levegő együttes megjelenését szimbolizálta számára.)

6-151037.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Baalbek, A Naptemplom Baalbekben, 1906 Olaj, vászon, 386 × 716 cm (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria)

A tárlaton Csontváry talán legnépszerűbb műve, a Magányos cédrus is látható, körülötte rengeteg néző ácsorog, talán a kép titkát fürkészve. Az 1907-ben festett alkotás azonban csak 1922 óta, Csontváry halála után kapta a címet, a művész maga Egy cédrusfa Libanonból címmel állította ki. A festő korában népszerű elképzelés szerint a több ezer éves cédrusok az ősmagyar mitológiában kiemelt szerepet játszanak. A Magányos cédrust számtalanszor elemezték már, megpróbálván kitalálni, mit is jelképezett Csontváry számára. Hogy megtépázott, nehéz sorsa metaforájaként festette-e a művet vagy a modern civilizáció kritikájaként, arra nem tudhatjuk biztosan a választ.

maganyoscedrus-160254.jpg

Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus, Egy cédrusfa Libanonból, 1907 , Olaj, vászon, 194 × 248 cm, Budapest, Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

Az azonban bizonyos, hogy Csontváry megtörhetetlen elhivatottsága és küldetéstudata haláláig kísérte:

„Olyat akarok létesíteni, ami megmarad, ami a világot kielégíti, megnyugtatja, nemcsak tájképben, hanem eszmében is. Mindenütt ott leszek, ott kell lennem, ha már egyszer megindulok az energiával, nem bírom feltartóztatni. Bele kell önteni az energiát, el van ernyedve minden, a kultúrát rendezni kell, az emberek életkedvét fokozni kell, örömet és gyönyört kell éreznünk, mielőtt bekapcsolódunk a szellemi végtelenségbe. Ez a célom. A régi időnek vége, visszafejlődés nincs” – mondta abban a bizonyos 1919. május 2-án megjelent interjúban, csaknem másfél hónappal a halála előtt.

Csontváry 170

Helyszín: Szépművészeti Múzeum

Időpont: április 14.-július 16-ig

Fejléckép: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai, 1904–1905, olaj, vászon, 302 × 570 cm
(Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)

 

Csontváry első, pillangókat ábrázoló festménye is látható a Szépművészeti hamarosan nyíló tárlatán

Kapcsolódó

Csontváry első, pillangókat ábrázoló festménye is látható a Szépművészeti hamarosan nyíló tárlatán

Közös kiállítással ünnepli Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulóját a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. Az életmű-kiállítás három hónapon át látogatható a Szépművészetiben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.
Vizuál ajánló

Egy minden irányba kritikus politikai kabaré – a közélet abszurditásait bemutató tárlat nyílt a XV. kerületben

Hogy a politika az elmúlt években teljességgel rátelepedett az emberek hétköznapjaira, jól jelzi, hogy már a kortárs design tárgyakon is találkozhatunk a legemlékezetesebb közéleti botrányokkal.
Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.