Vizuál

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

2020.11.28. 13:55
Ajánlom
Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.

Barabási Albert-László első hálózatábrázolása 1995-ben készült. Számára is érdekesség volt felfedezni 25 év távlatából, hogy a legelső „terméke” annak, hogy hálózatokkal kezdett foglalkozni, nem egy képlet vagy szakcikk volt, hanem egy vizualizáció. Kristályrácsszerkezet-szerű az ábra, tehát itt még fizikusként és nem hálózatkutatóként jelenítette meg a témát.

Kristalyracsszerkezet_Vegel-134655.jpg

A legelső hálózati vizualizáció kristályrácsszerkezet-szerű ábrázolása (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Öt évvel később drasztikusan megváltozott az ábrázolásmód.

Ekkor már organikusan jelenítettük meg a hálókat, amelyekben a csomópontok ott tűnnek fel a térben, ahol lenni akarnak. Ugyanis minden hálózatnak megvan a maga belső architektúrája, amit nem lehet erőszakkal alakítani, hanem követni kell”

– mondta Barabási Albert-László a kiállítás megnyitóján. 2001-ben már modellhálókkal dolgozott a labor, ekkor publikálták az első valódi adatokra épülő hálót. Pár évvel később már a huzalokba is belekódoltak információkat, és elkezdték ezeket színezni. Majd nagy változás volt, amikor a csomópontok méretét is variálni kezdték, így még több plusz információt tudtak megjeleníteni.

2011-ben kidolgozták, hogy sűrű hálózatok esetében a huzalok ki tudják kerülni egymást. Egészen addig a huzalok egyenesek voltak, innentől kezdve viszont már el tudtak görbülni, így nem keresztezték egymást, és sokkal átláthatóbb és tisztább vizuális képet eredményeztek.

Izhalozat_gorbehuzalok_Vegel-134657.jpg

Ízhálózat, amelyet már görbülő huzalokkal ábrázoltak (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

2018-ban fontos mérföldkőhöz érkezett a BarabásiLab, ugyanis az addig 2 dimenzióban ábrázolt hálózatok átléptek a 3 dimenziós térbe: ekkor jelentek meg az adatszobrok. Ez Barabási számára nemcsak tudományos szempontból, de személyes okokból is fontos lépés volt, ugyanis gimnazistaként szobrász szeretett volna lenni, de végül fizika szakra jelentkezett. Az adatszobrok megjelenésével a művészeti és a tudományos életút találkozott. Az új eszköz módszertanának kidolgozása két teljes évet vett igénybe. A 3D-s nyomtatás nagyon érzékeny tárgyakat állít elő, amelyek részei könnyen eltörhetnek. Később lehetővé vált a színes adatszobrok nyomtatása is.

Adatszobrok_Rosta-134659.jpg

Adatszobrok a kiállítás terében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Az eszköztár egyre fejlődött, és elérkeztünk a 2020-as évhez, amikor megjelent az első VR (virtuális valóság) alapú háló is, amelyet – ha majd újranyit a kiállítás – ki is próbálhatunk. Több ezer magyar művész kapcsolatát térképezhetjük fel olyan módon, hogy a térben megjelenő hálóba mi magunk is beléphetünk.

Virtualisvalosag_Vegel-134655.jpg

A magyar művészek hálóját megjelenítő virtuális valóság (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A kiállítás adatlapja a Ludwig Múzeum oldalán.

Támogatott tartalom.

150 évnyi tudomány hálózata

Kapcsolódó

150 évnyi tudomány hálózata

Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkássága alatt számos különleges feladattal találkozott. Az egyik legmeglepőbb felkérés a Nature magazintól érkezett 2019-ben, amikor az újság szerkesztősége a lap alapításának 150 éves évfordulóját készült megünnepelni. Azzal a kéréssel keresték meg, hogy tervezze meg a magazin ünnepi számának címlapját. Mi került a címlapra, és hogyan zajlott a munka?

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legolvasottabb

Színház

A színház volt az én igazi házasságom – Máthé Erzsi 95 éves

A születésnapját ünneplő Máthé Erzsi olykor úgy érzi, annyi figurát játszott már el élete során, hogy sokszor önmagát kell keresnie. Pedig mindegyik alakításában teljes lényével jelen volt. A színésznő néhány éve már a nyilvánosságtól visszavonultan él. Az alábbi interjút tizenöt éve, 2007-ben adta Canjavec Juditnak a Buda Lapjában, a másodközlés a szerző engedélyével történt.
Jazz/World

Jazzstandardek műfajközi fényben: Tigran Hamasyan koncertje a Müpában

2015-ös sikerkoncertje után május 20-án újra a Müpa színpadára lép napjaink egyik legkeresettebb jazz-zongoristája és -zeneszerzője, Tigran Hamasyan, hogy bemutassa április végén megjelent StandArt című új lemezét. A klasszikus jazzstandardek megfogalmazásában teljesen friss értelmezést nyernek.
Zenés színház

Kritikaszemle Kurtág György párizsi operabemutatójáról

A Scalában tartott ősbemutató után április 30-án a Párizsi Nemzeti Operában is színre került Kurtág György egyetlen operája, a Beckett nyomán írt A játszma vége. A kritikák remekműként írták le az alkotást.
Klasszikus

Második díjat nyert a Chaos Quartet Bordeaux-ban

A korábban Budapesten is díjazott vonósnégyesnek a Bordeaux-i Nemzetközi Vonósnégyesverseny zsűrije második helyezést, valamint egy különdíjat ítélt meg.
Tánc

Egyed Bea és Bozsányi Liliána győzelmével ért véget a X. Nemzetközi Monotánc Fesztivál

A különleges hangulatú és látványvilágú előadás mellett a nemzetközi táncszakma képviselői is tiszteletüket tették a Bethlen Téri Színházban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Az új Róma: New York – ősszel forgatja új filmjét Francis Ford Coppola

Adam Driver, Forest Whitaker, Nathalie Emmanuel, Jon Voight és Laurence Fishburne játssza Francis Ford Coppola Megalopolis című, ősztől forgó filmjének főszerepeit. A 83 éves alkotó Róma sorsát láttatja a modern világ emblémájává vált New Yorkban.
Vizuál hír

Goya, Tiepolo, Canaletto – Újra láthatóak a Régi Képtár kincsei

Megújult terekben, újrarendezve nyílt meg a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának új állandó kiállítási egysége. Immár hat évszázad európai művészeti irányzatairól és a legfontosabb alkotóiról kaphatunk átfogó képet, a korai gótikától egészen a klasszicizmus korának művészetéig.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A klímakrízis madarai

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, jó-e vagy rossz kócsagot látni a Balatonnál.
Vizuál ajánló

Magyarok a láthatáron – Michael von Graffenried fotókiállítása a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Michael von Graffenried svájci fotós bejárta egész Magyarországot, hogy lencsevégre kapja a magyarság esszenciáját. Nagyméretű panorámafotói a 42. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében a Városháza Park szabadtéri kiállításán láthatóak.
Vizuál hír

Beszéljünk a filmekről! – Filmes kalauz az oktatásban

Hónapról-hónapra bővül a Nemzeti Filmintézet oktatási projektje. Már 460 magyar filmről érhető el izgalmas tartalom ingyenesen, online az Alapfilmek platformon, és 100 film nézhető az oktatási intézményekben. A cél, hogy a magyar filmek beépüljenek a közismereti tantárgyakba.