Vizuál

A négyzetrácsos papírtól a virtuális valóságig – A hálózati vizualizáció története dióhéjban

2020.11.28. 13:55
Ajánlom
Bár jelenleg zárva tart a Ludwig Múzeum, így a Barabási Albert-László hálózatkutatói munkásságának vizualizációs anyagát bemutató kiállítás is, jó hír, hogy a mielőbbi újranyitás reményében a múzeum március végéig meghosszabbította a tárlatot. Addig is, amíg újra személyesen átélhetjük a tudomány és a művészet találkozásának varázsát, ismerkedjünk meg a hálózati vizualizáció fejlődéstörténetével.

Barabási Albert-László első hálózatábrázolása 1995-ben készült. Számára is érdekesség volt felfedezni 25 év távlatából, hogy a legelső „terméke” annak, hogy hálózatokkal kezdett foglalkozni, nem egy képlet vagy szakcikk volt, hanem egy vizualizáció. Kristályrácsszerkezet-szerű az ábra, tehát itt még fizikusként és nem hálózatkutatóként jelenítette meg a témát.

Kristalyracsszerkezet_Vegel-134655.jpg

A legelső hálózati vizualizáció kristályrácsszerkezet-szerű ábrázolása (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

Öt évvel később drasztikusan megváltozott az ábrázolásmód.

Ekkor már organikusan jelenítettük meg a hálókat, amelyekben a csomópontok ott tűnnek fel a térben, ahol lenni akarnak. Ugyanis minden hálózatnak megvan a maga belső architektúrája, amit nem lehet erőszakkal alakítani, hanem követni kell”

– mondta Barabási Albert-László a kiállítás megnyitóján. 2001-ben már modellhálókkal dolgozott a labor, ekkor publikálták az első valódi adatokra épülő hálót. Pár évvel később már a huzalokba is belekódoltak információkat, és elkezdték ezeket színezni. Majd nagy változás volt, amikor a csomópontok méretét is variálni kezdték, így még több plusz információt tudtak megjeleníteni.

2011-ben kidolgozták, hogy sűrű hálózatok esetében a huzalok ki tudják kerülni egymást. Egészen addig a huzalok egyenesek voltak, innentől kezdve viszont már el tudtak görbülni, így nem keresztezték egymást, és sokkal átláthatóbb és tisztább vizuális képet eredményeztek.

Izhalozat_gorbehuzalok_Vegel-134657.jpg

Ízhálózat, amelyet már görbülő huzalokkal ábrázoltak (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

2018-ban fontos mérföldkőhöz érkezett a BarabásiLab, ugyanis az addig 2 dimenzióban ábrázolt hálózatok átléptek a 3 dimenziós térbe: ekkor jelentek meg az adatszobrok. Ez Barabási számára nemcsak tudományos szempontból, de személyes okokból is fontos lépés volt, ugyanis gimnazistaként szobrász szeretett volna lenni, de végül fizika szakra jelentkezett. Az adatszobrok megjelenésével a művészeti és a tudományos életút találkozott. Az új eszköz módszertanának kidolgozása két teljes évet vett igénybe. A 3D-s nyomtatás nagyon érzékeny tárgyakat állít elő, amelyek részei könnyen eltörhetnek. Később lehetővé vált a színes adatszobrok nyomtatása is.

Adatszobrok_Rosta-134659.jpg

Adatszobrok a kiállítás terében (Fotó/Forrás: Rosta József / Ludwig Múzeum)

Az eszköztár egyre fejlődött, és elérkeztünk a 2020-as évhez, amikor megjelent az első VR (virtuális valóság) alapú háló is, amelyet – ha majd újranyit a kiállítás – ki is próbálhatunk. Több ezer magyar művész kapcsolatát térképezhetjük fel olyan módon, hogy a térben megjelenő hálóba mi magunk is beléphetünk.

Virtualisvalosag_Vegel-134655.jpg

A magyar művészek hálóját megjelenítő virtuális valóság (Fotó/Forrás: Végel Dániel / Ludwig Múzeum)

A kiállítás adatlapja a Ludwig Múzeum oldalán.

Támogatott tartalom.

150 évnyi tudomány hálózata

Kapcsolódó

150 évnyi tudomány hálózata

Barabási Albert-László hálózatkutató több mint két évtizedes munkássága alatt számos különleges feladattal találkozott. Az egyik legmeglepőbb felkérés a Nature magazintól érkezett 2019-ben, amikor az újság szerkesztősége a lap alapításának 150 éves évfordulóját készült megünnepelni. Azzal a kéréssel keresték meg, hogy tervezze meg a magazin ünnepi számának címlapját. Mi került a címlapra, és hogyan zajlott a munka?

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

Lehet műalkotás egy hálózat? – Interjú Barabási Albert-Lászlóval

A hálózatkutatóként és íróként ismert Barabási Albert-László munkájának egy eddig rejtett vetületével találkozhatunk októberben a Ludwig Múzeumban. A kezdetben szobrásznak tanuló Barabási és munkatársai adatokból hoztak létre képeket, sőt, szobrokat.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Zenés színház

Bellini-operát énekelnek az erdő állatai egy cuki videoklipben

Az olasz bel canto-stílus egyik alapművének részletéből, Vincenzo Bellini Norma című operájának egyik számából készült bájos animációs film.
Színház

Megvan, hová költözik az SZFE a Vas utcából

Közleményt adott ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, amelyben az új oktatási helyszíneken túl az átalakuló intézeteket is bemutatják. A három helyszínen folyó képzés megújult, modern struktúrát ígér.
Klasszikus

Megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar

Egy december 23-i hivatalos értesítést szerint legkésőbb 2021. május 31-én megszűnhet a Duna Szimfonikus Zenekar – tudta meg a Zene-Kar.hu. A levél szerint az ügy mögött Kásler Miklós, az emberi erőforrások miniszterének döntése áll, aki Alapítói Határozatában ezt a dátumot jelölte meg.
Vizuál

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Színház

Szarka Gábor az SZFE-ről: „Egészen megdöbbentő állapotokat találtunk”

Péntek este Szarka Gábor a Hír TV Magyarország élőben című műsorában reagált az elmúlt napok SZFE-vel kapcsolatos híreire és vádjaira, hangsúlyozva, hogy minden intézkedés a hallgatók érdekeit szolgálja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.
Vizuál hír

A legígéretesebb európai színésztehetségek közé választották Stork Natasát

Stork Natasát Európa tíz ígéretes színésztehetsége között mutatja be a European Film Promotion (EFP) a nemzetközi filmszakmának február végén. A filmpromóciós szervezeteket tömörítő EFP által felkért szakmai zsűri a magyar színésznőt beválasztotta a „Shooting Stars” programba.
Vizuál rijksmuseum

Több mint 700 ezer művészeti alkotást tesz ingyen elérhetővé a Rijksmuseum

Az amszterdami múzeum Vermeer, Rembrandt, Van Dyck és Van Gogh festményeinek kiállítójaként rendkívül népszerű a turisták körében. Az intézmény 709 ezer műalkotást online tett elérhetővé bárki számára.