Vizuál

A német író, akit a magyar titkosszolgálat is olvasott

2018.02.21. 10:42
Ajánlom
Amatőr archív filmmel, fényképekkel, levelekkel, kéziratokkal, eredeti szövegekkel és fordításokkal idézi fel Heinrich Böll német író életművét és Magyarországhoz fűződő kapcsolatát az a kiállítás, amely Német író magyar tüzértiszti köpenyben címmel nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

A Nobel-díjas Heinrich Böll életében, életművében kitüntetett szerep jutott Magyarországnak.

Az író három regénye köré (Ádám, hol voltál?, Egy bohóc nézetei, Csoportkép hölggyel) csoportosítva ebből a kapcsolatrendszerből mutat be a kiállítás néhány kevésbé ismert vagy éppen ismeretlen mozzanatot.

Tavaly decemberben lett volna a német író száz éves, emelte ki Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Ennek tiszteletére tavaly adták ki Németországban Böll háborús naplóit, amelyben "szertetteljesen" ír az akkori magyarországi tartózkodásáról.

boll-irogepnel60asevek

boll-irogepnel60asevek (Fotó/Forrás: Petőfi Irodalmi Múzeum)

Az író magyarországi története többé-kevésbé ismeretlen maradt a közönség előtt, pedig annak különféle vetületei a főigazgató szerint az irodalmi életen túlmutató tanulságot is hordoznak. Kiemelte, hogy születésének százéves évfordulója, valamint a szerző szoros kapcsolata Magyarországgal indította el a most nyíló kiállítást.

Böll alakját a 20. század végi politikatörténet erősen összekapcsolta a politikai aktivitásával,

legyen szó akár a békemozgalomról, a zöldekkel kapcsolatos szimpátiájáról vagy mindarról, ami az 1970-es évek Németországában annyi turbulenciát gerjesztett" - hangsúlyozta a főigazgató hozzátéve, hogy hazájában a politikai jelentőség mögött az irodalmi tevékenysége kicsit háttérbe szorult. Prhőle Gergely szerint Magyarországon ez fordítva történt.

"Mi az író Heinrich Böllt ismertük meg, szerettük és volt érdekes ez az új prózastílus, amelyet meghonosított" - mondta.

Magyarországon rejtve maradtak nemcsak a magyarországi háborús élményei, hanem a magyar ellenzékhez fűződött érdeklődése is az 1970-es, 1980-as években. Kiemelte, hogy amikor 1982-ben végre kiadták Magyarországon az Egy bohóc nézetei című regényét, Böll honoráriumát az illegális Szegényeket Támogató Alap (SZETA) javára ajánlotta fel, amellyel kivívta az akkori titkosszolgálat érdeklődését is.

A kiállításon bemutatják, hogy milyen módon volt Böll következetes moralitásában és gondolkodásában a német határokon túl is, valamint azt, hogy 

az író a közélet szempontjából milyen fontos szerepet játszott és mennyire érdeklődőt Magyarország iránt.

Kiemelte, hogy Böll 1971-ben a nyugat-német PEN elnökeként Magyarországra érkezett, már számos íróval, fordítóval és filológussal állt kapcsolatban. Ekkor találkozott Görgey Gábor íróval is, akinek Böllről készült amatőr felvételeit is megtekinthetik az érdeklődők a május 6-ig látható kiállításon.

Heinrich Böll 1917-ben született Kölnben. 1947-ben kezdte írói pályafutását A vonat pontos volt  (Der Zug war pünktlich) című novellával. Ezt számos ismert kisregény, regény és elbeszélés követte.

1972-ben a világháború utáni első német íróként megkapta az irodalmi Nobel-díjat, a Csoportkép hölggyel (Gruppenbild mit Dame) című művéért.

 Ebben a regényében a német történelmet követte végig az első világháborútól az 1960-as évekig egy nő életrajzán keresztül.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Judith Halász Bécsben élő operaénekes

A művész tragikus hirtelenséggel hunyt el, halálhírét férje, Papocsi Róbert karmester adta hírül közösségi oldalán.
Zenés színház

Hiánypótló szláv műveket mutat be jövő évadában a Magyar Állami Operaház

Meghirdette 2023/24-es évadát a Magyar Állami Operaház, melynek a Szláv Szezon címet adták. Színre kerül Dvořák Ruszalkája és Muszorgszkij Borisz Godunovja, valamint megismerheti a közönség Eötvös Péter első, magyar szövegre készült operáját is.
Vizuál

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.
Klasszikus

„Mindig is furcsának találtam, miért nincs magyar szín Az ember tragédiájában” – beszélgetés Gyöngyösi Leventével

Gyöngyösi Levente Tragoedia Temporis című alkotásáról beszélgettünk, mely a Müpa 2020-as Zeneműpályázatán díjat is nyert. A darab első felvonása április 12-én hallható a Müpában, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek kereteiben.
Klasszikus

Dubóczky Gergely: Rajongok Ives elképesztően ötletgazdag szemléletéért

A kísérletező zeneszerző, Charles Ives két karmestert is foglalkoztató IV. szimfóniája először hangzik fel a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. A mű második karmesterével, Dubóczky Gergellyel beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Ha ezt a tekintetet látja, jobb, ha menekül

Ha nem is hallott még a Kubrick-nézésről, egész biztosan látta már valamelyik filmben az amerikai rendező védjegyévé vált megoldást, amely minden egyszerűsége ellenére vérfagyasztóan hatásos.
Vizuál magazin

Felszabadított női testek, tabuk nélkül

Saját testüket médiumként használva fogalmazták meg a női lét kérdéseit azok az művészek, akiknek munkáit a Liget Galéria „Lerántjuk a leplet” című kiállításán láthatjuk még április 6-ig.
Vizuál hír

A török földrengés áldozatai javára szervez adománygyűjtést a Magyar Képzőművészeti Egyetem

Az intézmény művészeinek munkáira a Sharity jótékonysági applikációján és adománygyűjtő oldalán keresztül várják a felajánlásokat április 20-ig.
Vizuál gyász

Elhunyt Galavics Géza művészettörténész

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját életének 83. évében, március 21-én hunyt el.
Vizuál kritika

Ez után a magyar film után egy ideig nem lesz kedvünk „jóemberkedni”

Császi Ádám filmje egy tipikusan magyar társadalmi ügyről mesél úgy, hogy közben az egész nyugati világnak tart nem is annyira görbe tükröt.