Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

2020.04.08. 16:10
Ajánlom
A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Colonel_Olivier_Voutier_1796-1877-233308.jpg

Olivier Voutier nevű francia zászlós és amatőr kincsvadász, a Milói Vénusz felfedezője (Fotó/Forrás: wikipedia)

Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az égei-tengeri Mílosz szigetén egy földműves az Aphrodité istennőt ábrázoló szobrot, az antik görög művészet remekét.

Jorgosz Kentrotasz egy antik rom körül dolgozott, hogy köveket vigyen haza építőanyagnak, amikor csákányával egy tágas üreget nyitott meg, tele márványdarabokkal. A közelben kutatott két katona kíséretében egy Olivier Voutier nevű francia zászlós és amatőr kincsvadász is, aki felfigyelt az izgatott görög serénykedésére.

Kentrotasz megpróbálta visszatemetni a leletet, hogy majd egyedül fejezze be a munkát, de a francia ezt nem hagyta és együtt teljesen kiásták a szobordarabokat. Voutier azonnal érintkezésbe lépett egy másik tiszttel, a klasszikus műveltségű Jules Dumont d'Urville-lel, aki felismerve a műalkotás jelentőségét, rábeszélte a konstantinápolyi francia nagykövetet annak megvásárlására. Időközben azonban Kentrotasz már egy helyi pópának adta el a szobrot, aki

Isztambulba akarta azt küldeni, s az utolsó pillanatban érkező Dumont és emberei csak dulakodás árán tudták ezt megakadályozni.

A franciának végül a korrupt helyi hivatalnokokat megvesztegetve sikerült a szobrot Franciaországnak megszereznie, jutalma Becsületrend és soron kívüli előléptetés lett. A műalkotást Párizsba érkezése és restaurálása után megcsodálta XVIII. Lajos király, majd a Louvre gyűjteményének féltett kincse lett.

1440px-Chora_Milos-233339.jpg

Mílosz szigete (Fotó/Forrás: wikipedia)

A görög földműves egy 202 centiméter magas, két darabra tört márványszoborra, egy almát tartó karra, egy szandálba bujtatott lábra és két férfi mellszoborra bukkant.

A félmeztelen nőt ábrázoló szobor részeit a hellén korban elterjedt technika szerint külön-külön faragták ki, majd összeerősítették azokat. A szobron látható apró lyukak arra utalnak, hogy az istennő annak idején ékszereket (fejpántot, nyakláncot fülbevalót) is viselt, a festéknyomom szerint ki is festették. A legenda szerint a karok akkor törtek le, amikor a franciák és a görögök egymással huzakodtak, de ebből egy szó sem igaz. A szobrot oly különlegessé tevő, hiányzó karok helyzetét többször próbálták rekonstruálni, de a rejtély rejtély maradt.

Venus_de_Medici-234038.png

Medici Vénusz (Fotó/Forrás: wikipedia)

A pároszi márványból, ruhátlan felsőtesttel, alsótestén köpennyel ábrázolt gyönyörű nőalak kilétének tisztázást megkönnyítette akkor még meglévő, letört bal kezében tartott alma. Az attribútum minden kétséget eloszlatott: a szobor Aphroditét, a szerelem istennőjét ábrázolja és az Iliász azon jelenetére utal, mikor Érisz viszályt szító gyümölcsét az istennők közül a legszebb, Aphrodité kapja. Hogy a közbeszédben mégis a szerelem és szépség istennőjének latin neve terjedt el, a név egyszerűségével és a Vénusz-szobrok korabeli népszerűségével magyarázható.

A mindmáig az antik szépség megtestesítőjének tekintett Milói Vénusz megszerzése szimbolikus jelentőséggel bírt a British Museum és a Louvre közi versengésben.

A francia kultúrpolitika azonnal népszerűsíteni kezdte a szobrot, amelyet a lehető legértékesebbnek, a híres Praxitelész, esetleg Pheidiász munkájának igyekeztek beállítani. Ennek az is oka volt, hogy a Napóleon által Itáliából zsákmányolt, a korban igen nagy becsben tartott Medici Vénusz szobrot 1815-ben vissza kellett szolgáltatni, ezért a Louvre és a francia nemzeti büszkeség számára új tárgyat kerestek. A valóság az, hogy a Míloszon még meglévő, időközben rejtélyes módon eltűnt talapzaton lévő felirat szerint a szobor alkotója Antiochiai Alexandrosz, aki vándorszobrászként dolgozhatott, s vélhetőleg megegyezik azzal az Alexandrosszal, aki Kr. e. 80 körül Thespiaeben nyert énekversenyt. Ez utóbbi feltevés persze vitatható, a Milói Vénuszt azonban mindenképpen a hellenisztikus kor végére, Kr. e. 150 utánra datálják.

A szobrot 1821-24 között a Louvre műhelyében Bernard Lange restaurálta. A két részt összeillesztette, a láb és a csípő letört részeit pótolta, az orr csonka hegyét átszabta, hogy márványból illeszthesse hozzá a hiányzó darabot, de végül mégis gipsszel dolgozott. A 2009-es újabb restauráláskor az orron végzett munkáját "barbárnak" minősítették, de végül ismét gipszből készítették el az új orrot.

Lange a hiányzó karokat is pótolni akarta, el is készítette mindkettőt, de ötlete olyan heves vitákat váltott ki, hogy ettől el kellett állnia.

louvre-aphrodite-dite-venus-milo_0-232711.jpg

Milói Vénusz (Fotó/Forrás: © 2010 Musée du Louvre / Anne Chauvet)

A remekművet, amely a Szamothrakéi Niké és a Mona Lisa mellett a Louvre három leghíresebb alkotásának egyike, 1871-ben a Párizsi Kommün idején kicsempészték és egy ládában a párizsi prefektúra pincéjében, majd a második világháború alatt egy vidéki kastélyban rejtették el, s mindkét alkalommal sértetlenül túlélte a harcokat. Mivel a szoborról a XIX. században másolatot készítettek, olaj-, szappan-, és gipsznyomok maradtak rajta, melyek idővel elszíneződtek a portól. Amikor 2009-ben úgy döntöttek, a teljes felületet megtisztítják a lerakódásoktól, váratlan felfedezésre jutottak: a nőalak jobb melle alatt lévő gipszpótlásban talált papírdarabról kiderült, hogy a "szépészeti beavatkozásra" 1936-ban került sor. A Louvre szakértőinek abban is dönteniük kellett, kiegészítsék-e a szobrot a XIX. században gipszből készített, ráillesztett, majd később eltávolított bal lábfejjel, s végül elvetették ezt a lehetőséget.

A restaurálás és tisztítás után a Milói Vénuszt egy számára berendezett hatalmas teremben helyezték el, hogy az előtte elvonuló évi hatmillió látogató a lehető legkedvezőbb körülmények között csodálhassa meg szépségét. Érdekes módon

a szobortól nem volt mindenki elragadtatva, a festő Renoir például "nagydarab zsandárnak" nevezte.

A Louvre felkérésére 2019-ben neves parfümkészítők alkottak saját illatot a múzeum néhány remekművének, köztük a Vénusznak is. A vizuális élményt kiegészítő különleges parfümöt fél évig, idén januárig lehetett a múzeum erre a célra létrehozott boltjában megvásárolni.

 

A fejléckép forrása: Wikipédia

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál uránia

Ámos Imre tragédiájáról és 12 fiú történetéről szóló filmeket vetít ma este az Uránia

Folytatódik az Uránia ingyenes online vetítéssorozata, a Látótérben. Ma este, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előestéjén Kőbányai János Ámos Imréről készült és Sipos András gyerekkori háborús élményeit feldolgozó alkotásokat vetítenek.
Vizuál aukció

Színek, realizmusok, meglepetések - a Kieselbach Galériában

Tavaszi aukciója előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. A csütörtökön nyíló tárlaton több mint 150 műtárgyat, klasszikus, modern és kortárs alkotást csodálhatunk meg.  
Vizuál filmio

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Vizuál hír

Oscar-jelölt kisfilm is szerepel az idei Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjában

Rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek a május 27. és június 2. között megrendezésre kerülő 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A Toldi mozin kívül több szabadtéri helyszínen is zajló szemlén bemutatkozik az Oscarra jelölt Genius Loci is.
Vizuál interjú

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?