Talán először fordul elő, hogy egy országos múzeum egy másik múzeum által szervezett kiállítás tárgya lesz. A tárlat központi eleme a Néprajzi Múzeum gyönyörű, hagyományokra építő és tartalommal is bíró díszítő ornamentikája. Mindezt
a Velencében nyíló kiállítás egy különleges installáció segítségével, számos művészeti ágat bevonva mutatja be,
bizonyítva, hogy modern eszközökkel és gondolatisággal a 21. században is lehet a hagyományokra építeni.
Fabényi Julia, a biennále magyar kiállításának nemzeti biztosa, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója elmondta, hogy a hagyományoknak megfelelően ezúttal is pályázaton választották ki a magyar pavilon idei projektjét, amely kiválóan illeszkedik a 2023-as biennále központi tematikájához is.
A Néprajzi Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Palkó György / Néprajzi Múzeum)
„Az idei kiállítás elsősorban abban tér el a korábbiaktól, hogy egy konkrét építészeti teljesítményre fókuszál: a 2022-ben átadott Néprajzi Múzeumra. Ez az épület a Liget Budapest projektnek köszönhetően épült fel, amely korszakunk egyik legfontosabb kulturális és urbanisztikai víziója” – tette hozzá Fabényi.
A magyar pavilonban egy hang-, fény- és térinstalláció épül fel, élményszerű interaktív elemekkel.
A tárlat mintaszerű szakmai együttműködésben valósul meg a Néprajzi Múzeummal és a Liget Budapest projekt támogatói közreműködésével.
Ferencz Marcel egy nagyszabású nemzetközi tervpályázatot nyert meg a Néprajzi Múzeum terveivel, számos világhírű építészirodát megelőzve. Az egykori Felvonulási téren, ahol korábban tankok parádéztak a pártvezetők előtt, majd ezerháromszáz autó parkolt, mostanra egy olyan, új jelképe jött létre Magyarországnak, amelyről külföldön is mindenhol csak csodálattal beszélnek.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy a múzeum 150 éves története során először kapott saját igényei szerint tervezett otthont, egy modern és szerethető épületet.
Kondor-Szilágyi Mária, a tárlat kurátora elmondta: egy olyan kiállítás megvalósítását tűzték ki célul, ahol egy konkrét épület, annak ornamentikája és gyűjteménye egyszerre jelenik meg.
A Néprajzi Múzeum épülete (Fotó/Forrás: Máthé Zoltán / MTI)
A Néprajzi Múzeum homlokzati árnyékoló fémrácsán a gyűjtemény műtárgyairól kölcsönzött negyven különböző minta jelenik meg kortárs átiratban, és alkot nyolc mintavariációt.
A mintákat hordozó tárgyak között van melanéz ékszer, kongói maszk, észt zubbony, mongol sámánköpeny, szentesi takácsmunka és debreceni cifraszűr is.
A Reziduum projekt ebből a ritmikus pixelmintázatból indul ki: Z. Halmágyi Judit ötletét, miszerint ezt az épületet meg lehet szólaltatni, Mátrai Péter zeneszerző ültette át a gyakorlatba.
Belépve a Velencei Biennále magyar pavilonjába, a látogató először egy rondószerű térbe jut, ahol egy erre a kiállításra készített, kortárs hangszer, Mátrai Péter Hanghengere, valamint a Néprajzi Múzeum kétféle makettje kap helyet. A hátsó zónában térbe állítva jelennek meg az épület díszhomlokzatának eredeti méretű, anyagú és mintázatú rácstáblái, összesen nyolc panel, amelyek az ornamentikát hordozzák. A rácsokat a Haász Ferenc világítástervező által tervezett fényhatások és Mátrai Péter zenéi kísérik.
Néprajzi Múzeum, Kerámiatér (Fotó/Forrás: Incze László / Néprajzi Múzeum)
Külön kiállítási rész mutatja be a Néprajzi Múzeum gyűjteményét, a pavilon átriumában pedig a Liget Budapest projekt makettje érezteti a Néprajzi Múzeum új otthonának építészeti kontextusát. A látogatók két interaktív érintőképernyő segítségével saját vektorizált motívumaikat is létrehozhatják és elvihetik majd.
Boros Géza, a Velencei Biennále Iroda vezetője a projekthez magyar és angol nyelven is megjelentetett katalógust mutatta be.
A tárlat ide kattintva érhető el.
A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennále a nagyközönség számára május 20-tól november 26-ig lesz látogatható.
Fejléckép: A Néprajzi Múzeum épülete madártávlatból (Fotó/Forrás: Néprajzi Múzeum / Incze László)
hírlevél
