Vizuál

A nő, aki rettegésben tartotta Hollywoodot – Bette Davis

2019.10.06. 21:35
Ajánlom
Olyan keményen tárgyalt és dohányzott, mint a férfiak, a szeméről pedig még popballadát is írtak. Harminc éve halt meg Bette Davis kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő.

Legendásak voltak hatalmas szemei és a kolléganőjével, Joan Crawforddal folytatott évtizedekig tartó viszálya. Utóbbiról még filmsorozat is született.

Legendák keringtek arról, hogy terrorizáltam mindenkit"

- jellemezte magát Bette Davis. “Elviselhetetlenül durva és rossz modorú voltam, ha a karrieremről volt szó. Nem volt időm udvariaskodásra. Azt mondtam, amit gondoltam és előfordult, hogy ez nem tűrte a nyomdafestéket. Meg nem alkuvó, indulatos, konok, monomániás, tapintatlan, csapongó és mogorva voltam."

Ruth Elisabeth Davis 1908. április 5-én született a Massachusetts államban lévő Lowellben. Tízéves volt, amikor szülei elváltak, ezután bentlakásos iskolákban nevelkedett. Korán elragadta a tánc és a színház világa, színi tanulmányokba kezdett, és 1929-ben már a Broadwayn szerepelt. Nevét Balzac egyik művének hatására változtatta Bette-re. 

Jezebel-1938-Bette-Davis-202937.jpg

Davis a Jezebelben 1938-ban (Fotó/Forrás: közkincs)

A lány - és édesanyja - meg volt róla győződve, hogy fényes karrier áll előtte.

Hamarosan Hollywoodban is felfigyeltek rá, huszonkét évesen kapta első szerződését a Universal stúdiótól. A filmekben azonban, a korra jellemző módon, kizárólag külső adottságait használták. Drámai erejű játéka nem kapott teret, így felfedezetlen maradt. Néhány, visszhang nélküli filmje után elbocsátották. Már New Yorkban volt, amikor a rivális Warner Brothers hívta próbafelvételre. A stúdió munkatársa a pályaudvaron várta, de dolgavégezetlenül tért vissza főnökeihez: mint mondta, nem volt senki az utasok között, aki leendő filmcsillagra hasonlított volna. Davisnek később is inkább a tehetségét, mintsem a szépségét méltatták: a legenda szerint Samuel Goldwyn producer szörnyű nőszemélynek nevezte, amikor egy válogatáson először meglátta.

Davis_henreid_now_voyager-202936.jpg

Bette Davis az Utazás a múltból című filmben 1942-ben (Fotó/Forrás: közkincs)

A Warner végül bizalmat szavazott neki, és Davis rövid idő alatt a legnagyobb filmsztárok sorába küzdötte fel magát. Első igazán sikeres filmjét 1931-ben forgatta, 1934-ben a Somerset Maugham műve alapján készült Örök szolgaság című drámában nyújtott alakításáért Oscar-díjra jelölték. Nevét csak utólag, a szakma nyomására írták fel a szavazólapra; ezt a lehetőséget egy évvel később szüntették meg. 1935-ben aztán - elsőként a Warner stúdió sztárjai közül - haza is vihette a filmvilág legrangosabb kitüntetését az Átkos asszony (Dangerous) című filmért. Három évvel később is ő lett a legjobb női főszereplő (a Jezebelben Henry Ford volt a partnere), ezt a szobrocskát 2001-ben egy árverésen a rendező Steven Spielberg vette meg, hogy visszajuttassa a filmakadémiának. A szobor a filmtörténetbe is bevonult – a színésznő által is terjesztett –

legenda szerint a filmakadémia díját azután kezdték Oscarnak nevezni, hogy Bette Davis alaposabban is szemügyre vette a figurát, és közölte: annak hátsó része első férjére, a zenekarvezető Harmon Oscar Nelsonra emlékezteti.

(A férfi állítólag azért vált el tőle, mert idegesítette, hogy az asszony túl sokat olvas.)

 

via GIPHY

A színésznő a harmincas években az új típusú hősnőt személyesítette meg.

Kemény, bátor és független asszonyokat alakított, akik nem szépségükkel hódítottak, mindig elérték céljukat, és úgy cigarettáztak, mint a férfiak.

A Greta Garbo után legnagyobb tragikaként emlegetett Davis a filmvásznon kívül is napi több doboz cigarettát szívott el, és a filmstúdiók főnökeivel vitázva is a sarkára tudott állni, ha meggyőződése úgy kívánta. A legnagyobb férfi sztárok oldalán a legnagyobb rendezők foglalkoztatták, de - jóllehet nagyon szerette volna - az Elfújta a szélben Scarlett szerepét nem sikerült kiharcolnia. Lemaradt az Ez történt egy éjszaka (1934) és a Nem félünk a farkastól (1966) főszerepéről is, a helyére kiválasztott Claudette Colbert és Elizabeth Taylor is elnyerte az Oscar-díjat. 

Nem félt felemelni a hangját a karrierje érdekében: 1936-ban, mindössze 28 évesen, példátlan módon beperelte az őt foglalkoztató Warner Bros. Stúdiót, mert úgy érezte, csupán középszerű szerepekre alkalmazzák.

Davis elvesztette a pert, amelyben a stúdió ügyvédje hisztis kislánynak állította be, aki azért nyafog, mert nem kapta meg, amit akart. Kénytelen volt visszatérni a stúdióhoz és eleget tenni a szerződésének. Kitaposta azonban az utat a kolléganőinek: Olivia de Havilland 1943-ban már sikerrel perelte be az őt foglalkoztató filmstúdiót.

1942-ben ő volt a legjobban kereső amerikai nő, a következő évben az Őrség a Rajnán című filmdrámában Paul Lukas (Lukács Pál), az egyetlen magyar születésű Oscar-díjas színész partnere volt. Magyar rendező, Kertész Mihály - azaz Michael Curtiz - egyszer instruálta, de úgy összevesztek, hogy többet nem dolgoztak együtt. 

GettyImages-463923971-203118.jpg

Jelenet a Mindent Éváról című filmből, 1950-ből. Bette Davis és Anne Baxter mellett Marilyn Monroe első szerepe, mellettük George Sanders (Fotó/Forrás: Ann Ronan Pictures/Print Collector/Getty Images Hungary)

Davis csillaga azonban az 1940-es évek végére kezdett leáldozni, ahogy a többi színésznőt, őt is egyre kevesebb szerepajánlat találta meg a negyedik x-hez közeledve. Talán ő maga sem hitte volna, hogy élete legjelentősebb szerepe éppen ekkor érkezik.

A véletlennek köszönhette, hogy a saját forgatókönyvét rendező Joseph Mankiewitz régóta tervezett projektjéből kiesett a főszereplő.

A Mindent Éváról főszerepére eredetileg Claudette Colbert-et szerződtették le, de a színésznő hátsérülést szenvedett előző filmje forgatásán, így gyorsan kellett találni valakit a helyére. Az ekkor 41 éves Bette Davis volt az egyetlen olyan jelentkező, aki megfelelt az elvárásoknak és elérhető volt. A hervadó színésznő, Margot Channing életét szép lassan átveszi a szürke egérkeként mellé szegődő ifjú protezsáltja. A rajongóból asszisztenssé avanzsáló Eve (Anne Baxter) praktikáival a karrierjét, a barátait és a szerelmét is megszerzi. A főhős karakterét kissé át is alakították, hogy jobban passzoljon Davishez.

Ez olyan jól sikerült, hogy az ismerősök és kollégák visszaemlékezései szerint a vásznon szinte a színésznő életét láthatjuk. 

1950-ben a 14 Oscar-jelölést begyűjtő - ezzel a Titaniccal holtversenyben rekorder - Beszéljünk Éváról!/Mindent Éváról című filmben is jelölték a kitüntetésre. Ez volt az első eset, hogy ugyanabból a filmből két színésznőt is jelöltek a legjobb főszereplőnő kategóriában. Az élet ugyanis ironikusan rímelt a filmre: Anne Baxter meggyőzte a stúdiót, hogy őt is így jelöljék, ne mellékszereplőként. De a díjat végül Judy Holliday kapta.

Bette_Davis_and_Gary_Merrill_in_All_About_Eve-202937.jpg

Davis Margo Channingként egy sajtófotózáson a Mindent Éváról promóciós felvételén (1950) Gary Merrill-lel, aki a filmes partneréből a házastársa lett. Merrill volt a 4. férje. 1950-ben házasodtak össze és 10 év után váltak el. (Fotó/Forrás: közkincs)

A sokoldalú díva hiteles volt melodrámában, klasszikus film-noirban, történelmi személyiségként és hétköznapi nőként is. Szinte élete végéig dolgozott: túl a hetvenen forgatta a Halál a Níluson című Agatha Christie-krimit, egyik utolsó mozifilmjében, a Bálnák augusztusban című drámában egy idős, vak asszonyt alakított.

Bette Davis nagy kék szeméről 1981-ben Kim Carnes világslágert írt és énekelt.

A színésznő négyszer volt férjnél, négyszer vált el, lánya, Barbara mellett két gyermeket fogadott örökbe. Barbara édesanyjáról írt életrajzában alkoholistának és bántalmazónak ábrázolta a színésznőt, ezért anya és lánya nem beszéltek többé egymással.

Csaknem száz filmben szerepelt, tíz alkalommal (1939 és 1943 között sorozatban ötször) jelölték Oscar-díjra. Utoljára 1962-ben a Mi történt Baby Jane-nel? című alkotásban, amelyben együtt játszott nagy riválisával, Joan Crawforddal - vetélkedésük dokumentumfilmet, színpadi darabot és két éve tévésorozatot is ihletett, amelyben őt Susan Sarandon személyesítette meg.

Bette_Davis_and_Joan_Crawford_in_Whatever_Happened_to_Baby_Jane_trailer-202937.jpg

Bette Davis és Joan Crawford a Mi történt Baby Jane-nel?-ben 1962-ben (Fotó/Forrás: közkincs)

A Mi történt Baby Jane-nel? forgatása legalább olyan legendás volt, mint Davis és Crawford vetélkedése.

A két színésznő a forgatás alatt is mindent megtett azért, hogy keresztbe tegyen a másiknak.

Bette Davis az egyik jelenetben úgy fejbe rúgta kolléganőjét, hogy annak össze kellett varrni a fejét. Crawford pedig rendszeresen szándékosan elrontotta azt a jelenetet, amelyben Davis cipeli őt - és hogy biztosra menjen egy ólomövet is rejtett a ruhája alá, hogy még nehezebb legyen. 

A színésznők között a jelölések számát tekintve csak Katharine Hepburn (akinek Davis volt a kedvenc színésznője) és Meryl Streep - a Bette Davis emlékét őrző alapítvány életműdíjának első kitüntetettje - előzi meg.

Nevéhez több "elsőség" is fűződik: első nőként választották az amerikai filmakadémia elnökévé, elsőként kapott színészi kategóriákban tíz Oscar-jelölést,

s első nőként tüntették ki 1977-ben életművéért az Amerikai Filmintézet (AFI) díjával. 1979-ben a televíziós Oscarnak nevezett Emmy-díjat is átvehette, tagjává fogadta a brit filmakadémia, s megkapta a Kennedy Center kitüntetését is.

A Párizs melletti Neuilly kórházában halt meg 1989. október 6-án, rákbetegség következtében. Születésének századik évfordulóján az amerikai posta bélyeggel tisztelgett emléke előtt. A hollywoodi díva alakja ihlette Elizabeth Fuller Bette Davis látogatása című színdarabját, a valós történetet feldolgozó előadást Magyarországon is bemutatták. A színésznőről Iowa Cityben utcát neveztek el.

Itthon a Belvárosi Színház műsorán látható a Mindent Éváról Hernádi Judittal Bette Davis szerepében. Az Uránia műsorán pedig Gillian Anderson és Lily James főszereplésével látható egy színpadi adaptáció.

A Mi történt Baby Jane-nel?-t a Hatszín Teátrumban mutatták be szintén Hernádi Judittal Alföldi Róbert rendezésében. 

40 híres női karakter eredeti forgatókönyvi leírása

Kapcsolódó

40 híres női karakter eredeti forgatókönyvi leírása

Filmklasszikusok és kasszasikerek főszereplőnői, akiknek jellemzését eddig csak az őket alakító színésznők olvasták. Hogy képzelték valójában ezeket a nőket?

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.