Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

2021.04.12. 19:20
Ajánlom
A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.

Nagyot fordult a világ Chloé Zhaóval az elmúlt tíz évben. Első rövidfilmje óta immár a negyedik, ezúttal nagyköltségvetésű, sztárokkal készült alkotásának (The Eternals) bemutatójára készül, de előbb még harmadik filmje, az Arany Oroszlán, a Golden Globe és BAFTA-díjjakkal elhalmozott A nomádok földjének Oscar versenye várja. 

Nem túlzás azt mondani, hogy ennek a filmalkotásnak köszönhetően tanulta meg a nevét a világ. A szakma és a szélesen vett közönség egyaránt rajong érte Velencétől Los Angelesig.

A fiatal filmrendező munkái szokatlanul egyedi hangú társadalmi érzékenységről árulkodnak, miközben mélyen emberiek és együttérzők.

Leheletfinom történetei a tények és a fikciók közötti könnyen elmosódó határvidéken játszódnak, de soha nem szűnnek meg a konvenciók ellen lázadni. Chloé Zhaót vállaltan Amerika kevésbé ismert – ha tetszik, igazi – arca érdekli. Itt találja meg történeteit és itt talál rá hőseire, a többnyire republikánus államok világában. Már első két egészestés filmjében is a számára 'oly fontos amerikai Középnyugatra kalauzolja a nézőt, 2015-ös (Songs My Brother Taught Me) és 2018-as (The Rider) mozija is előtanulmány a most Oscar-díjra jelölt filmjéhez.

520-094517.jpg

Francis McDormand A nomádok földje c. filmben (Fotó/Forrás: port.hu)

De kicsoda Chloé Zhao?

Honnan jött és honnan hozta ezt a szokatlan szociális érzékenységet az amerikai filmbe? A nomádok földjéig a függetlenfilmeseken kívül kevesen hallottak a 38 éves kínai származású rendezőről, aki 1982-ben született Pekingben. Jómódú kínai család gyerekeként (édesapja az állami acélipari cég vezetője, nevelőanyja híres színésznő) először Londonba került bentlakásos iskolába, a középiskolát Kaliforniában végezte.

Már fiatalon a nyugati popkultúra érdekelte és nagy lázadónak tartotta magát.

GettyImages-462380396-085841.jpg

Chloe Zhao (Fotó/Forrás: Amanda Edwards / Getty Images Hungary)

Először politológus diplomát szerzett a Mount Holyoke Főiskolán, aztán sokféle munkakörben kipróbálta magát - volt ingatlanügynök, csapos, promóter -, mielőtt filmkészítést tanult volna a New York-i Egyetem Tisch Művészeti Iskolájában. Az egyik legjobb helyen, a keleti part filmes hagyományainak bölcsőjében, így az ő látásmódjára is erősen hatott a klasszikusan szerzői filmes hagyomány: a rendezés mellett ő maga írja forgatókönyveit, sokszor forgat is, és mindig ő a vágója saját filmjeinek. Nem egyszer a producere is.

Chloé Zhao feltűnése többféle szempontból is rendhagyó.

Ő az első ázsiai-amerikai rendezőnő, akit Oscar-díjra jelöltek, ráadásul egyszerre a legfontosabb hat kategóriában. A nomádok földjét az amerikai kritikusok és szakmai szervezetek a tavalyi év tíz legjobb filmje közé választották, a Golden Globe és a BAFTA történetében pedig egyaránt Chloé Zhao volt a második (és az első ázsiai származású) nő, aki elnyerte a legjobb rendező díját. A Kaliforniában élő rendező egyszerre tartja magát kínainak és amerikainak, de hiába szeretne kettős állampolgár lenni, Kínában ez még nem engedélyezett. Ráadásul egy 2013-as interjú miatt szülőhazájában egyre kevesebbet hallani róla, a film címét blokkolták a kínai interneten, a keresőmotorok pedig nem tájékoztatnak Chloé Zhao munkáiról.

Minden bizonnyal ez a nehéz helyzet is szerepet játszik abban, hogy miközben megszállottan kutatja az alternatív életformákat a szegénység rétegződésére is nagyon kíváncsi. Rendkívül érzékeny alkotó, tudja, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni a pénztelenség és a szegénység közé. Idénymunkákból és betanított munkákból élő hősei mindig a szabadság szellemét hordozzák, és ha valamiben, akkor ebben tradicionálisan amerikai a látásmódja.

A nomádok földje egyszerre dokumentarista és meseszerűen elemelt alkotás, amely Jessica Bruder újságíró tényregényén alapszik. A lakóbuszok és karaván telepek nyughatatlan hőseit bemutató film előítéletek nélkül mutatja be Amerika egyik legszegényebb rétegét. A Francis McDormand alakította főhős, maga is súlyos pénzügyi gondokkal küzd a 2008-as gazdasági válságot követő években. Özvegy, adósságai vannak, idénymunkákból tartja fent magát és hónapról-hónapra él.

Rozoga karavánjával járja az államokat, kényszeres utazásai során olyan közösségek életét ismeri meg, akik között emberséget, bajtársiasságot, szeretetet talál.

A film kitáruló terében lélegzetelállító természeti tájakon, rezervátumokon keresztül visz a főhős útja, lélektelen munkahelyeken, Amazon raktárakban, hatalmas parkolókban, kommunákban járunk. Igazi road movie-ról van tehát szó, milyen jó is lenne a lehető legnagyobb mozivásznon megnézni, ahogy például tavaly nyáron történt Pasadenában, ahol egy autós kertmoziban láthatta először a közönség.

A nomádok földje magyarországi tervezett bemutatója: 2021. május 6.

Forgalmazó: Fórum Hungary

Fejléckép: Chloé Zhao / Fotó: Theodora Richter / Getty Images Hungary

A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait

Kapcsolódó

A nomádok földje kapta a BAFTA fődíjait

Chloe Zhao drámája hét díjra volt esélyes a Brit Film- és Televíziós Művészeti Akadémia (BAFTA) vasárnap esti londoni díjkiosztóján, amelyből négyet el is hozott.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Jazz/World

Gryllus Samu hangszerelte át Gryllus Dániel Weöres Sándor prózájára komponált dalsorozatát

Weöres Sándor költői prózájának, az 1945-ben publikált A teljesség felének sorai közmondásként ma is köztünk élnek. Ezeket a gondolatokat ültette át a zene nyelvére Gryllus Dániel csaknem 40 évvel ezelőtt, most pedig fia hangszerelésében lesznek hallhatóak február 5-én, a Magyar Zene Házában.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Színház

Az eltűnt idő nyomába ered Hajduk Károly

Jancsó Júlia fordítása nyomán elevenedik meg Marcel Proust kultikus műve, Az eltűnt idő nyomában Fischer Iván Lakásszínházában, február 5-én.
Könyv

A sors kövei – 140 éve született Virginia Woolf

A modern angol próza és lélektani regény egyik megteremtőjeként is ismert Virginia Woolf a 20. század egyik legnagyobb hatású irodalmi alkotója, aki bár sikeres írói karriert tudhat maga mögött, az életében elszenvedett traumákat sosem tudta feldolgozni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kiállítás

A műgyűjtés szenvedély, izgalom, meglepetés – válogatás a Millot-Durrenberger kollekcióból

Madeleine Millot-Durrenberger Budapesten, a Mai Manó Házban mutatja be nem mindennapi fotográfiai gyűjteményének egy válogatását. A műgyűjtés szenvedélye című tárlat mégsem egyszerű tematikus válogatás, hanem magának a műgyűjtés folyamatának érzékeltetésére vállalkozik.
Vizuál hír

Most vagy soha! – 4,5 milliárdból készül grandiózus Petőfi-film

A Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk forgatókönyvéből készülő alkotás a márciusi ifjak sorsfordító napjának, 1848. március 15-nek állít emléket.
Vizuál ajánló

Helen Mirren közreműködésével elevenedik meg Anne Frank tragikus története

A január 27-től látható Anne Frank – Párhuzamos történetek című dokumentumfilm új perspektívából mutatja be az emberiség történetének egyik legsötétebb időszakát és a háborúban elhurcolt gyerekek tragikus sorsát.
Vizuál hír

Saját Banksy-képeit árverezteti el Robbie Williams

A három alkotás között szerepel a Girl With Balloon (Lány lufival) című kép is, amelyre a Sotheby's londoni árverésén lehet majd licitálni március 2-án.
Vizuál Zöldhullám

Válhat-e művész az állatokból?

Mindmáig úgy tudjuk, hogy az ember az egyetlen öntudattal bíró lény a Földön, így egyedül ő hozhat létre művészetet. Tekinthetjük-e mégis művésznek az énekesmadarakat vagy azt a csimpánzt, amelyik előszeretettel fejezte ki magát ecsettel?