Vizuál

A nyomat nem kép, dokumentum

2017.12.26. 09:23
Ajánlom
A pályája kezdeteit is bemutató Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítása kapcsán beszélgettünk a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia újonnan megválasztott elnökével, Maurer Dórával a rézlemezek viselkedéséről és a magyar képgrafikáról.

A nyugati művészeti élet most kezdi felfedezni a hetvenes évek kelet- és középkelet-európai művészetet. Mi ennek az oka?

Az egész kelet-európai avantgardia nagyon jellegzetes: ennek az életnek, ami itt zajlott és a nehézségeknek az ízét, iróniával elviselését hordozza többnyire. Sajátos hangú koncept art és geometria.

Szintén sajátos, hogy ön elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, diplomát azonban nem kapott. Mi volt ennek az oka?

A Főiskolán elég korán észrevették, hogy figyelni kell rám, mert mást akarok csinálni, mint amit elvárnak, „deviáns” vagyok. Nem a rajztudással volt gond, hanem - 1956 után voltunk - mindenben a keserűt és a nem pozitívat fogtam meg. Egyik első kis rézkarcom például egy szem búzáért vadul verekedő galambokról szólt - bár a galambok a közhit szerint szelídek.

A karakterét hangsúlyoztam és ezzel megfordítottam a jelentését mindannak, amit szépnek, jónak kellett volna láttatni.

A társadalomból kivonulás, a jó hír meg nem hallása, az utolsó menedékek elvesztése voltak a témáim. Ezek a rézkarcok nagyon közvetlenek, személyesek voltak.

Kondor Béla éppen diplomázott, mikor a Főiskolára kerültem. Eggyel fölöttem járt Lakner László és Szabó Ákos, akik figyelték, mi zajlik a tágabb művészeti világban. Náluk és főleg a régi mestereknél éles, tiszta szemléletet láttam és ez technikailag is, vizuális nyelvét tekintve is irányadó volt nekem.

A diplomamunkáját alkotó Mindennapok sorozat darabjai nem tűnnek felforgatónak: Körúti életkép, labirintusszerű, kedves budai utcák.

A témákat másképp, nem általánosító, közönyösen pozitív módon dolgoztam fel, pedig ezt várták. Különben ez egy szelíd és kedves sorozat, stílusa oldott, sietős emberek körvonalai csatakos időben vagy szemközt a nappal, az ablakból látott kedves környék lebontandó kis családi házakkal. Ez nem tetszett elsősorban a minisztériumi vizsgabiztosnak, egy veszélyes és ragályos trendet akart csírájában elfojtani és a nagynevű mesterek az első körben még nem, de aztán egyet értettek vele. Nem csak én nem kaptam diplomát, – ez később derült ki, – hanem tizenketten jártunk így. Kicsit meg is voltam sértve, amikor megtudtam, hogy nem csak én voltam fekete bárány. (nevet)

A diplomasorozat legjobb darabjait néhány évvel később eladásra átvette a Képzőművészeti Alap „kiemelt” zsűrije, ezek eljutottak néhány gyűjtőhöz. A lemezek meg elvesztek: 1990-ben betörtek a műhelyembe, elvitték és biztosan eladták a MÉH-nek az értékes szinesfém lemezeket, nyersanyagnak. Szóval már csak archív nyomataim maradtak.

Hogyan vált főszereplővé maga a lemez a lenyomata helyett?

Újítás - megújítás, kísérletezés mindig érdekelt. Lassacskán elegem lett a figurativ ábrázolásból, megfogható, nyers valóságra vágytam. A dolgok maguk, a velük történtek nyomainak leolvashatósága, maga az alakulás, a mozgás érdekelt. Fokozatosan abbahagytam az alakos ábrázoló rézkarcolást. A rézlemezt nem képet hordozó, kiszolgáló felületnek fogtam fel, hanem ő maga lett a szereplő és szereplővé vált a technikai munkafolyamat is. Erre jó példák Albrecht Dürer egyik metszetének, a „Nagy ló”-nak fennmaradt nyomatai: vannak gazdag tónusú, ízes, fény-árnyék hatású nyomatok, amelyek még a friss lemezről készültek. És múzeumi gyűjteményekben őriznek róla egyre világosabb, szárazabb nyomatokat is, ezeken látszik, hogy a felület a sok festékezéstől és kitörléstől, nyomtatástól elkopott. Ezek is szépek, de rajtuk a rajzolat dominál.

Ez is azt hangsúlyozta számomra, hogy a rézlemez a vele történtek szenvedő alanya, a nyomatok pedig ennek a folyamatnak a dokumentumai.

Ekkoriban a negyedik emeletről egy vékony lemezt dobtam le, hogy a leérkezés által okozott gyűrődés manipulálatlan valóságáról dokumentumot nyomtassak.

A nyomtatást analizálta egy másik munkám: alumínium lemezre vonalzó mentén, különböző sűrűségű párhuzamos vonalakat húztam egy éles szerszámmal. Az érdekelt, hogy a vonalnyalábok a sokszor ismételt törlés-nyomás során meddig tartják meg a festéket, hány nyomatot bír a 2 mm-es vagy a 8 mm vonaltávolság, mikor fárad el a lemez.

Mostani munkáiban azonban a rézlemez helyét átvette a fa, karcolás és ejtés helyett pedig fest.

1961-62 ben nem csináltam többé rosszkedvű szimbolikus kompozíciókat. 1963- 68 között szabad és tágasabb szemléletű pszicho-realista rézkarc-sorozatokat készítettem olasz- és görögországi utazásaim hatására. '66-ban fordítottam le Anton Webern zeneszerző 1939-ben tartott két előadás sorozatát és a hangokhoz hasonló, kezelhető elemeket igyekeztem kicsikarni a rézlemez gazdag lehetőségeiből. '70 körül konceptuális, nyomtatás-specifikus grafikákkal igyekeztem demonstrálni alapvető művészeti problémákat, mint pl. kép és valóság, azonosság és különbözőség, eltolódás és nyomhagyás.

Ez – leegyszerűsítve évek útkeresését - elvezetett a számokhoz, egyszerű matematikai-geometriai feljegyzéseken alapuló tárgysorozatokhoz, szalmaszálakkal megjelenített mágikus négyzetekhez, geometrikus alapformák használatához és ebből alakult ki fokozatosan a festészeti, fotós és filmes munkám.

A Szécheny Művészeti Akadémia élére az ön személyében először kerül képzőművész és nő. Melyik jelent nagyobb változást a kettő közül és miben?

Amikor a rendszerváltozás után diploma nélkül is főiskolai tanár lettem, többen felhívták a figyelmemet arra, hogy amióta áll a Főiskola, én vagyok az első női mester, aki festőosztályt vezet. Magamtól ezt észre se vettem.

Teljesen normális dolognak tartom azt is, hogy most személyemben nő lett a Széchenyi Akadémia elnöke.

Inkább attól vagyok megilletődve, hogy elődeim Kosáry Domokos, Jancsó Miklós, Dobszay László és Makk Károly voltak, akiknek a munkásságát nagyon nagyra becsülöm.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Hét új bemutatóval készül a Radnóti Színház a következő évadra

A Radnóti Miklós Színház megtartotta évadzáró társulati ülését a Tesla Labor udvarán, melyen elbúcsúztatták a járványhelyzet miatti "mostoha évadot" és nyilvánosságra hozták a 2021|2022-es szezon új premierjeit.
Klasszikus

"Gyógyuljunk a zene erejével!” - Évadot hirdetett a Nemzeti Filharmonikusok

A Nemzeti Filharmonikusok "Vidd tovább a dallamot!" szlogennel hirdette meg a 2021/2022-es évadot, melyben megtalálható hét színes műsort kínáló bérlet, egy régóta sikeres, közkedvelt beavató koncertsorozat és több izgalmasnak ígérkező bérleten kívüli hangverseny is.
Színház

Kilenc bemutatót tervez az új évadban az Örkény Színház

Kilenc bemutatót tervez a 2021/2022-es évadban a fővárosi Örkény István Színház, ahol a jövő szezonban Bodó Viktor, Kovács D. Dániel, Tarnóczi Jakab, Ördög Tamás, Schwechtje Mihály és Kelemen Kristóf rendezését is láthatja a közönség.
Plusz

Jankovics Marcell előtt tisztelegnek az idei Fiatalok Szabadtéri Fesztiváljának résztvevői

Július 30-án elstartol a FISSZ FESZT, Dunakeszi családi fesztiválja, melyen megemlékeznek a nemrégiben elhunyt Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőről is. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is változatos programkínálattal, érdekes táncművészeti és színházi előadásokkal, valamint klasszikus és könnyűzenei koncertekkel várják az érdeklődőket.
Könyv

Pilinszky csendje - Juhász Anna a Lírástudók vendége

A könyvesboltok újdonságai között segít eligazodni a Líra Könyv és a Fidelio irodalmi podcastjának legújabb része. A friss könyvajánlókat és tartalmas beszélgetéseket kínáló műsor házigazdája Szabó T. Anna, az adás vendége Juhász Anna, irodalmár.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Mészáros Márta restaurált klasszikusa Cannes-ban

Meghívást kapott a legnagyobb presztízsű filmfesztivál felújított alkotásokat bemutató Cannes Classics válogatásába, Mészáros Márta a Napló gyermekeimnek című alkotása. Az 1984-ben bemutatott filmben saját fiatalkorát dolgozta fel a filmrendező, mellyel kiérdemelte a cannes-i zsűri nagydíját is.
Vizuál magazin

A nagy Gambrinus-nyomozás – 10 érdekesség az újjászületett biedermeier portréról

Hogyan vészelte át az elmúlt évszázadokat, és ki volt az alkotója annak a 19. századi festménynek, amely a sörkészítők patrónusát, Gambrinus királyt ábrázolja? A különleges alkotás is látható lesz június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján a Dreher Sörmúzeumban.
Vizuál hír

Együtt lesz látható a koronázási palásttal egy korábban levágott töredéke

A 11. századból származó koronázási palást kisméretű részletét a BÁV centenáriumi aukcióján vásárolta meg a Nemzeti Múzeum 21,25 millió forintért.
Vizuál podcast

Írjuk újra a magyar vígjátékot – Lakos Nóra filmrendező a Fülbemászóban

A Legjobb játékfilm és a Legjobb elsőfilm kategóriában is jelölt a HAB a Magyar Mozgókép-díjra, amit a magyar film új ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon adnak át. Lakos Nóra rendezővel a minőségi vígjátékokról, az irodalmi adaptációkról és a fesztivál gyerekprogramjairól beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Térügyek - A tér világlása

Június 27-ig látható a Ludwig Múzeumban a Térügyek című tárlat, amelynek online kiterjesztése, A tér világlása (Spatial Affairs. Worlding) továbbra is elérhető az interneten.