Vizuál

A nyomat nem kép, dokumentum

2017.12.26. 09:23
Ajánlom
A pályája kezdeteit is bemutató Nyomhagyás – Nyomtatás című kiállítása kapcsán beszélgettünk a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia újonnan megválasztott elnökével, Maurer Dórával a rézlemezek viselkedéséről és a magyar képgrafikáról.

– A nyugati művészeti élet most kezdi felfedezni a hetvenes évek kelet- és középkelet-európai művészetet. Mi ennek az oka?

– Az egész kelet-európai avantgardia nagyon jellegzetes: ennek az életnek, ami itt zajlott és a nehézségeknek az ízét, iróniával elviselését hordozza többnyire. Sajátos hangú koncept art és geometria.

– Szintén sajátos, hogy ön elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát, diplomát azonban nem kapott. Mi volt ennek az oka?

– A Főiskolán elég korán észrevették, hogy figyelni kell rám, mert mást akarok csinálni, mint amit elvárnak, „deviáns” vagyok. Nem a rajztudással volt gond, hanem - 1956 után voltunk - mindenben a keserűt és a nem pozitívat fogtam meg. Egyik első kis rézkarcom például egy szem búzáért vadul verekedő galambokról szólt - bár a galambok a közhit szerint szelídek.

A karakterét hangsúlyoztam és ezzel megfordítottam a jelentését mindannak, amit szépnek, jónak kellett volna láttatni.

A társadalomból kivonulás, a jó hír meg nem hallása, az utolsó menedékek elvesztése voltak a témáim. Ezek a rézkarcok nagyon közvetlenek, személyesek voltak.

Kondor Béla éppen diplomázott, mikor a Főiskolára kerültem. Eggyel fölöttem járt Lakner László és Szabó Ákos, akik figyelték, mi zajlik a tágabb művészeti világban. Náluk és főleg a régi mestereknél éles, tiszta szemléletet láttam és ez technikailag is, vizuális nyelvét tekintve is irányadó volt nekem.

– A diplomamunkáját alkotó Mindennapok sorozat darabjai nem tűnnek felforgatónak: Körúti életkép, labirintusszerű, kedves budai utcák.

– A témákat másképp, nem általánosító, közönyösen pozitív módon dolgoztam fel, pedig ezt várták. Különben ez egy szelíd és kedves sorozat, stílusa oldott, sietős emberek körvonalai csatakos időben vagy szemközt a nappal, az ablakból látott kedves környék lebontandó kis családi házakkal. Ez nem tetszett elsősorban a minisztériumi vizsgabiztosnak, egy veszélyes és ragályos trendet akart csírájában elfojtani és a nagynevű mesterek az első körben még nem, de aztán egyet értettek vele. Nem csak én nem kaptam diplomát, – ez később derült ki, – hanem tizenketten jártunk így. Kicsit meg is voltam sértve, amikor megtudtam, hogy nem csak én voltam fekete bárány. (nevet)

A diplomasorozat legjobb darabjait néhány évvel később eladásra átvette a Képzőművészeti Alap „kiemelt” zsűrije, ezek eljutottak néhány gyűjtőhöz. A lemezek meg elvesztek: 1990-ben betörtek a műhelyembe, elvitték és biztosan eladták a MÉH-nek az értékes szinesfém lemezeket, nyersanyagnak. Szóval már csak archív nyomataim maradtak.

– Hogyan vált főszereplővé maga a lemez a lenyomata helyett?

– Újítás - megújítás, kísérletezés mindig érdekelt. Lassacskán elegem lett a figurativ ábrázolásból, megfogható, nyers valóságra vágytam. A dolgok maguk, a velük történtek nyomainak leolvashatósága, maga az alakulás, a mozgás érdekelt. Fokozatosan abbahagytam az alakos ábrázoló rézkarcolást. A rézlemezt nem képet hordozó, kiszolgáló felületnek fogtam fel, hanem ő maga lett a szereplő és szereplővé vált a technikai munkafolyamat is. Erre jó példák Albrecht Dürer egyik metszetének, a „Nagy ló”-nak fennmaradt nyomatai: vannak gazdag tónusú, ízes, fény-árnyék hatású nyomatok, amelyek még a friss lemezről készültek. És múzeumi gyűjteményekben őriznek róla egyre világosabb, szárazabb nyomatokat is, ezeken látszik, hogy a felület a sok festékezéstől és kitörléstől, nyomtatástól elkopott. Ezek is szépek, de rajtuk a rajzolat dominál.

Ez is azt hangsúlyozta számomra, hogy a rézlemez a vele történtek szenvedő alanya, a nyomatok pedig ennek a folyamatnak a dokumentumai.

Ekkoriban a negyedik emeletről egy vékony lemezt dobtam le, hogy a leérkezés által okozott gyűrődés manipulálatlan valóságáról dokumentumot nyomtassak.

A nyomtatást analizálta egy másik munkám: alumínium lemezre vonalzó mentén, különböző sűrűségű párhuzamos vonalakat húztam egy éles szerszámmal. Az érdekelt, hogy a vonalnyalábok a sokszor ismételt törlés-nyomás során meddig tartják meg a festéket, hány nyomatot bír a 2 mm-es vagy a 8 mm vonaltávolság, mikor fárad el a lemez.

– Mostani munkáiban azonban a rézlemez helyét átvette a fa, karcolás és ejtés helyett pedig fest.

–1961-62 ben nem csináltam többé rosszkedvű szimbolikus kompozíciókat. 1963- 68 között szabad és tágasabb szemléletű pszicho-realista rézkarc-sorozatokat készítettem olasz- és görögországi utazásaim hatására. '66-ban fordítottam le Anton Webern zeneszerző 1939-ben tartott két előadás sorozatát és a hangokhoz hasonló, kezelhető elemeket igyekeztem kicsikarni a rézlemez gazdag lehetőségeiből. '70 körül konceptuális, nyomtatás-specifikus grafikákkal igyekeztem demonstrálni alapvető művészeti problémákat, mint pl. kép és valóság, azonosság és különbözőség, eltolódás és nyomhagyás.

Ez – leegyszerűsítve évek útkeresését - elvezetett a számokhoz, egyszerű matematikai-geometriai feljegyzéseken alapuló tárgysorozatokhoz, szalmaszálakkal megjelenített mágikus négyzetekhez, geometrikus alapformák használatához és ebből alakult ki fokozatosan a festészeti, fotós és filmes munkám.

– A Szécheny Művészeti Akadémia élére az ön személyében először kerül képzőművész és nő. Melyik jelent nagyobb változást a kettő közül és miben?

– Amikor a rendszerváltozás után diploma nélkül is főiskolai tanár lettem, többen felhívták a figyelmemet arra, hogy amióta áll a Főiskola, én vagyok az első női mester, aki festőosztályt vezet. Magamtól ezt észre se vettem.

Teljesen normális dolognak tartom azt is, hogy most személyemben nő lett a Széchenyi Akadémia elnöke.

Inkább attól vagyok megilletődve, hogy elődeim Kosáry Domokos, Jancsó Miklós, Dobszay László és Makk Károly voltak, akiknek a munkásságát nagyon nagyra becsülöm.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Örökre megjegyzem ezt a két szót Lantos Zoltán új lemezéről

Lantos Zoltán új lemeze nagyszerű, felemelő és profi, mégsem ez az, ami elsősorban megragadott benne. Hanem két szó: Nada Brahma. A hang Isten. Mit jelent ez?
Tánc

Ezekben a feldolgozásokban láthatod idén A diótörőt

Vannak, akik számára nem telhet el az adventi időszak Csajkovszkij klasszikusa nélkül. Nekik igyekszünk segíteni gyűjtésünkkel.
Könyv

80 éves a verebek, a lóverseny, a plüssmacik és a gombfoci megszállottja

Tandori Dezsőt köszöntjük születésnapja alkalmából. Az író, költő, műfordító és intermediális grafikus művész irodalmi próbálkozásait Nemes Nagy Ágnes bátorította, rajta keresztül került szoros kapcsolatba többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal.
Zenés színház

Fischl Mónika a Mayáról: „Ezen a zenén nőttünk fel!”

Több mint negyven évvel az utolsó bemutató után látható a Budapesti Operettszínház Fényes Szabolcs népszerű revüoperettje, a Maya. Fischl Mónika és Bordás Barbara beszél az új produkcióról.
Klasszikus

Új kezdet – a Hungarian Quartet első koncertje Perényi Miklós közreműködésével

Keller András - világhírű hegedűművész, a Keller Quartet alapítója és a Concerto Budapest Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója által frissen életre hívott, egész pontosan újjáalakított Hungarian Quartet első koncertjét hallhatja a közönség 2019. január 4-én a Zeneakadémia nagytermében.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál reigl judit

Péntekig láthatóak Reigl Judit fekete-fehér művei Budapesten

A Franciaországban élő, világhírű magyar festőművész kollázsait, tus papírmunkáit és olajfestményeit mutatja be az a kiállítás, amely A Fekete is egy Szín címmel látható a Kálmán Makláry Fine Arts galériában.
Vizuál hír

Tavasztól újra mozikban a felújított Vízipók-csodapók

A rovarokról szóló sorozat sikerében eleinte nem bíztak a készítők, ennek ellenére több mint 40 országba jutott el a széria. Most az egész estés verzió tér vissza a vászonra.
Vizuál karácsony

Ezeket nézze meg a gyerekkel decemberben!

Mutatjuk milyen gyerekfilmek érkeznek a magyar mozikba decemberben, akár az ünnepekre készülésként, akár arra, hogy lekösse a kicsiket az iskolai szünetben.
Vizuál galéria

Filmes relikviákkal és Mijazaki-kiállítással nyit a Los Angeles-i Filmmúzeum

Az Oscar-díjat is odaítélő Amerikai Filmakadémia múzeuma 2019 végétől várja a látogatókat mozis ritkaságokkal és a Chihiro szellemországban rendezőjének munkásságát felölelő időszaki tárlattal.
Vizuál oscar-díj

Egymással is versenyeznek magyar filmek az Oscar-díj előszobájában

Rekordszámú kategóriában versenyeznek magyar filmek idén az Oscar díjakért folyó versenyben. Január 22-én érkezik a jelöltek listája, addig is mutatjuk, hogy melyik magyar filmekért izgulhatunk.