Mit kezdjünk a valósággal, ha a szemünk láttára törik végtelen számú darabra? Mit kezdjünk azzal a ténnyel, hogy több, egymást kizáró igazság létezik egyszerre? – veti fel a kiállítás kurátora, Haynal Ákos, aki szerint a médiát uraló zajban eltűnnek a viszonyítási pontjaink, figyelmet pedig csak a szenzáció kaphat.
E problematika köré épül a P.S.E.U.D.O. alkotócsapat kiállítása. Három fotográfus, A Fehér Vera, Budavári Csaba és Hegedűs Ákos/morpho, valamint két író, Magyary Ágnes és Weiner Sennyey Tibor egymásra reflektáló fotográfiái és írásai a különböző valóságok megalkotásáról szóló diskurzushoz kapcsolódnak.
A pannon párduc számos nézőpontból megvilágított története vagy Leia hercegnő és Einstein találkozása, esetleg Milán zavarba ejtően őszinte világa mind olyan valóságok, amelyek legalább annyira igazak, mint amennyire képzeltek.
Milán Világa, Közösségi média (Fotó/Forrás: Morpho)
Hegedűs Ákos/morpho – Milán világa
Nyugtalanító arra gondolni, hogy a valóságnak csak egy apró, nem túl fontos szeletét képviseljük és érzékeljük, és lehetetlen megismernünk teljesen. Rémisztő, hogy a világ végtelen komplexitásából fakadóan sorsunk nagyrészt kiszámíthatatlan, és létezhetnek egymást kizáró igazságok. Szorongásunk természetes módon abból fakad, hogy eltűnnek biztosnak látszó kereteink, világunk nem a Világ lesz.
Korunk eszközei az instant kielégüléssel és végtelen szórakoztatással gyermekké tesznek minket. Olcsón jutunk jó érzésekhez az önreflexió teljes hiányával, ám a valóságot még a lehetőségeinkhez képest is torzítva látjuk.
Egy infantilis társadalom milyen valóságot mutat? Milyen megküzdési módszereket tud tanítani a jövő generációnak?
Milán világa egy a rengeteg világ közül, amelyik az emberek fejében kialakulhat. Milán (9) az alfa generáció tagja, akinek élete minden egyes pillanatát meghatározza a digitalizáció. Milán világa azért is különleges, mert a mi világunkból hozzá befutó ingerek feldolgozását megzavarja, módosítja az Asperger szindróma, az autizmussal rokon spektrumzavar. Milánnak ezért sajátos viszonya van a valósággal, hiszen az átlagostól eltérő gondolkozása miatt, ha szeretne, akkor sem tudna hazudni.
Milán Világa, Háború (Fotó/Forrás: Morpho)
A Fehér Vera – A kisk un párduc (Panthera Cumania Minor)
A kiskun párduc felbukkanása olyan érzékeny időszakban és olyan szövevényes módon történt, hogy az emberek számára szinte esélytelenné vált a bestia létezését hiteles mérlegre tenni. A média egyik pillanatban félelmetes, valódinak tűnő, másik pillanatban sánta vagy egyenesen vicces álbizonyítékokkal állt elő, hogy fenntartsa az érdeklődést. Felbukkant valami, amit csak e párduc vágyteljesítése elégíthetett ki.
Kérlelhetetlenül üres pusztaságunk hírnév-szomja büszke kebleket dagasztott: van, van nekünk párducunk!
A párduc-legenda úgy kellett nekünk, mint egy falat kenyér – elhatároztam hát, hogy én is fenntartom, hozzájárulva szájhagyomány útján sarjadzó közkincseink létezéséhez. Ezért útra keltem. Útközben minden bokor, minden fa mögött a fekete bestiát várva, ugrásra készen, hogy ráleljek az állatra. A híres vándorló homokbuckákhoz vitt az utam, Fülöpházára, hol maga a táj is párductermészetű, jól bújható, konkáv.
A kiskun párduc 01 (Fotó/Forrás: A Fehér Vera)
Budavári Csaba – Pseudo
A tömegkommunikációs eszközökön keresztül szelektált, egy bizonyos értékrendnek megfelelő információkat kapunk, ezért lehetséges az, hogy bizonyos nézetek hangsúlyosabban jelenek meg, míg mások kevésbé.
Ez olyan érzést kelt, hogy az a vélemény, amit a médiában hallunk, a többség véleménye, jobban elfogadott, ezért bátran hangoztathatjuk.
Így az alulreprezentált nézetek annak ellenére elsikkadnak, hogy léteznek. Ez a jelenség a „csend spirál”. (Elisabeth Noellé-Neumann)
Pseudo 01 (Fotó/Forrás: Budavári Csaba)
Fejléckép: Milán Világa, Szegénység (fotó: Morpho)
hírlevél
