A Pesti Vigadó zárvatartásai (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Rendkívüli helyzetben találtuk magunkat márciusban, amikor egyik napról a másikra leállt az élet az országban. Bezártak az iskolák, a színházak, az üzletek, olyan mindennapi helyszínek, amelyek nélkül nehezen tudtuk elképzelni az életünket. A Pesti Vigadó sem volt látogatható, nem csupán a vendégek, de az itt dolgozók számára sem. Az intézmény a színfalak mögött azonban tovább működött az otthonról dolgozó kollégáknak köszönhetően, miközben a házat építőipari munkások népesítették be. Így biztosítva azt, hogy az újranyitás valódi megújulást jelentsen majd.

A Pesti Vigadó története során azonban nem az első zárvatartást élte át az elmúlt hónapokban. A lassan 200 éves múltra visszatekintő intézmény a történelem viharainak többször is áldozatává vált, építkezései, felújításai és romba dőlései az elmúlt évszázadok szimbolikus eseményeihez kapcsolódtak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején az osztrák ágyúk, a második világháborúban, Budapest ostroma alatt pedig a szovjet tankok és bombák tették használhatatlanná az épületet.

A báloknak, nagyszabású koncerteknek, politikai eseményeknek helyet adó (nyitva tartó) épület eseményeit többször megmutattuk már. Ez a kiállítás most másról szól: bepillantást enged azokba az időszakokba, amelyek zárt kapuk mögött zajlottak. Kik szóltak bele a Vigadó zárvatartásai idején a felújításokba, az intézmény újradefiniálásába, funkcióiba? Milyen — visszanézve mulatságosnak vagy megdöbbentőnek ható — ötletek születtek ekkor a Vigadó épületével kapcsolatban? Mi történt a házban, amikor a koncertek, fogadások és kiállítások élettel teli helyszínét a kalapácsok koppanása vagy a csend töltötte be?

A négy zárvatartást bemutató kiállítás az 1830-as évektől ismerteti az eddig el nem mondott történeteket a 2020. júniusi, járványhelyzet utáni újranyitásig, keresve a választ arra a kérdésre, vajon létezik-e a Pesti Vigadó zárvatartás-története.

Támogatott tartalom.