Vizuál

A pokol égető hiánya – megnéztük a Pluribust

2025.12.16. 13:50
Ajánlom
Mi lenne az életünkkel, ha egyszer csak az összes ember eltűnne? Mit csinálnánk másképp? Mit csinálnánk ugyanúgy? Csinálnánk-e valamit egyáltalán? A Breaking Bad alkotóinak új sci-fi sorozata sokunk számára rémisztő kérdéseket tesz fel. Pluribus kritika.

Sok vallásban közös, hogy az élet utáni létet ideális esetben valamiféle békés, kiegyensúlyozott és harmonikus örök felszabadulásként írja le, ahol mindenki egyenlő, és a bűnök bocsánatot nyernek, vagy legalábbis megszabadulunk a világi terhektől.

Ki ne akarna egy ilyen paradicsomba kerülni? 

– gondolhatja az ember. Ezt a logikus feltételezést kérdőjelezi meg radikálisan Vince Gilligan új sorozata, a Pluribus.

A sorozat a Breaking Bad és a Better Call Saul négyszeres Emmy-díjas alkotójának új, szokatlan sci-fi munkája, amely az Apple TV forgalmazásában látható. A Pluribus főszereplője a Better Call Saulból ismert Rhea Seehorn, ő alakítja az egyszerre posztapokaliptikus és mézes-mázasan tökéletes világban egyedül maradt hideg, cinikus és gyakran hisztérikus Carolt.

Pluribus_Photo_010301jpgphoto_modal_show_home_large_2x-131444.jpg

Jelenet a Pluribus című sorozatból (Fotó/Forrás: Apple TV)

A sorozat cselekménye szerint a Földön egy hirtelen bekövetkezett fél-invázió után, egy vírushoz hasonlatos jelenség hatására az összes élő ember tudata egyesült. A testük ettől még ugyanúgy funkcionál, de az összes szempárból ugyanaz a tekintet mered és minden torokból ugyanaz az entitás beszél. Az emlékek és identitások nem vesztek el, csupán egy egységes és békés masszát alkotnak. Egy furcsa véletlen – vagy leginkább a nagy számok törvénye – okán viszont pár ember, szám szerint tizenkettő, nem volt képes erre az egybeolvadásra. Carol is közéjük tartozik, de ő még ebben az apró csoportban is kisebbséget képvisel.

Ő az egyetlen, aki „az emberiség legszebb napját” katasztrófaként éli meg,

annak ellenére, hogy az entitás a kívülállókkal teljes együttműködésben van, sőt, szinte bármit megtesz az egyes (ugyanazon a közös tudaton osztozó) testekkel, hogy az egyedüli személyiségekkel rendelkező emberek kedvében járjon. Egyszóval Carol bizonyos értelemben megélhetné a földi paradicsomot, ahogy azt a világ különböző pontjain tizenegy másik ember teszi. Lényegében bármilyen kívánságuk teljesülhet, amíg arra várnak, hogy a földön élő összes tudós megoldást találjon rá, miképpen csatlakozhatnak ők is ebbe a végtelenül eufórikus, közös állapotba.

Pluribus_Photo_010403jpgphoto_modal_show_home_large_2x-131444.jpg

Jelenet a Pluribus című sorozatból (Fotó/Forrás: Apple TV)

Mi baja lehet mégis Carolnak? Egy a sok közül például a kétely. Társaival szemben ő az egyetlen, aki kétségbe vonja az entitás igazát és a régi rend visszaállítására törekszik.  Ingerülten reagál arra, miképp kezelik változatlanul a saját tudatuknál maradt emberek egykori családtagjaikat. Legharsányabban egy indiai anya, Laxmi ellen foglal állást, aki a kisfiát még mindig kézen fogva vezeti, babusgatja és nem tűri, ha a gyermek előtt bárki káromkodik. Holott annak tudatában ugyanolyan mértékben van jelen a világ összes agysebésze, Beyoncé, vagy akár a saját biológiai apja, mint maga a kisfiú.

Carolnak egyetlen lehetséges szövetségese akad, aki nem más, mint egy paraguay-i raktáros, Manousos. Ő Carolhoz hasonlóan elzárkózik az entitás elől. Inkább a raktáraiban talált kutyaeledelt eszi, mint hogy kapcsolatba lépjen bárkivel, miközben a vírus kiismerésén, az azt a Földre juttató furcsa hullámok megfejtésén munkálkodik. Egyelőre keveset szerepelt ugyan, de kimért higgadtsága és feltételezhető szellemi képességei jogosan emlékeztetnek a Breaking Bad Gustavo Fringjére.

Pluribus_Photo_010202jpgphoto_modal_show_home_large_2x-131445.jpg

Jelenet a Pluribus című sorozatból (Fotó/Forrás: Apple TV)

Ám Manousos még nem mozdult ki bunkeréből, így Carol mindenki számára érthetetlen kifakadásai miatt végül teljesen egyedül marad. Minden ajándékot, segítséget, próbálkozást visszautasít az egyesült tudattól, társai pedig őt utasítják el. A sorozat második epizódjában megismerkedünk Zoisa karakterével, aki Carol közvetlen kapcsolatért felelős kísérőjének lett kijelölve, és akit egy furcsán patetikus jelenetben látunk a sivatag felől megérkezni. Hosszú, hullámos haja, tunikája és arcberendezése is egyértelműen Jézust idézik. Később pedig Carollal szembeni türelme, szeretete és önfeláldozása megerősíti ezt az érzetet, ám egy adott ponton még ő is távolságtartásra kényszerül.

Carol magát különálló és teljesen független lényként akarja látni, pont, mint a történtek előtt, de lassan szembesülnie kell vele, valójában az is csupán egy illúzió volt.

A függetlenség mint olyan, semelyik emberre sem tud teljes mértékben vonatkozni, és a legtöbb esetben ez a vakon hajszolt idea valójában csak a magány.

Pluribus_Photo_010302jpgphoto_modal_show_home_large_2x-131443.jpg

Jelenet a Pluribus című sorozatból (Fotó/Forrás: Apple TV)

„E pluribus unum” („sokból egy”) – áll a jelmondat az Amerikai Egyesült Államok nagy pecsétjén, de talán ma még relevánsabb ez a 250 éves mottó, mint a nemzet születésekor. Elvégre ha belegondolunk, hogyan tájékozódunk, milyen hangokat hallunk, kik beszélnek hozzánk felülről, gyakran tényleg csak elveszett identitások közös masszájából érkezik az információ egy-egy, elvileg „mindenki” véleményét visszhangzó szócsövön keresztül.

Az influenszerek világában, ahol mindenki térít, állandó ostromnak vagyunk kitéve, viszont ezt a keresztes hadjáratot már nem a vallások viszik véghez.

A „sokból egy” régen a nehezen kivívott egyesülést, a fogadott testvériséget jelentette, ma viszont, ha megkérdeznénk pár embert, hogyan viszonyul a szófordulathoz, mit jelent ez számára, biztosan radikálisan más válaszokat kapnánk.

A Pluribus sokunk számára rémisztő kérdéseket tesz fel, és kellemetlen témákat feszeget, például, hogy mit csinálunk magunkért, és mit csak másokért? Vajon mi lenne az életünkkel, ha egyszer csak az összes ember eltűnne? Mit csinálnánk másképp? Mit csinálnánk ugyanúgy? Csinálnánk-e valamit egyáltalán?

Pluribus_Photo_010203jpgphoto_modal_show_home_large_2x-131443.jpg

Jelenet a Pluribus című sorozatból (Fotó/Forrás: Apple TV)

Amikor gyerekként gyurmázás vagy festés közben összekeverjük az összes színt, és valami nagyon látványosra számítunk, nagyot csalódunk, mikor csak egy összemosódott szürkeséget láttunk. Egy olyan világban, ahol Shakespeare művei – szó esik például a Macbethről, amelynek egyik fő témája a szabad akarat, illetve annak nem-léte – és a Carol által középkorú nőknek írt szerelmes kalózregény-sorozat ugyanolyan értékes, más mértékegységek uralkodnak, mint amit a saját perspektívánkon keresztül látni tudunk. Tulajdonképpen a mérce fogalma lényegét veszti. Ez volna a harmónia – a magasságok és mélységek, illetve bármiféle kilengés nélküli egydimenziós végtelen, egyirányú út?

Nem tudjuk, utópia vagy disztópia-e ez az új világ, ami, bár sci-firől van szó, távolabbról nézve alig-alig tér el az általunk ismert bolygótól.

A hátramaradt tizenegy reményük szerinti utolsó hedonisztikus napjaikat tengetik, míg Carol egyre közelebb kerül ahhoz, hogy választ kapjon kérdéseire, és bár ő végig szilárdan hisz elképzeléseiben, szinte biztos, hogy a néző is egyszer-egyszer elbizonytalanodik, valóban katasztrófa történt-e?

A kilenc epizódos évad 2025 novemberében debütált, azóta hetente érkeznek a részek, így a finálé december végén várható. Második évadra is számíthatunk, illetve ha a széria hasonló sikereket ér majd el, mint a Breaking Bad vagy a Better Call Saul, ami az eredetiség, világépítés, színészi játék, humor és még sok más erény szempontjából egyáltalán nem kizárt, talán még többre is.

Szerző: Buzási Kamilla

Fejléckép: Jelenet a Pluribus című sorozatból (Forrás: Apple TV)

Hatvanas nők Z generációs tombolása – kritika a Harag című sorozatról

Kapcsolódó

Hatvanas nők Z generációs tombolása – kritika a Harag című sorozatról

Felix Sabroso alkotása kísérletet tesz arra, hogy áthidalja a generációs szakadékokat. Történetének főhőse ugyanis öt, a hatvanas éveiben járó nő, akiknek a történetét a fiatalabb korosztály beszédmódjával és humorával meséli el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Klasszikus

Visszatérő világhírű szólista lép fel a Concerto Budapesttel

Két év után ismét Augustin Hadelich Grammy-díjas hegedűművész, a Yale School of Music tanára lesz a Concerto Budapest vendége az együttes két januári koncertjén.
Klasszikus

Ez volt az év koncertje 2025-ben

Amilyen színes volt az elmúlt év, olyan változatosnak bizonyultak olvasóink kedvencei: sztárzenekar hangversenye világhírű szólistával, tehetséges fiatalok kamarakoncertje és vidéki fesztivál előadása is szerepel az élbolyban.
Színház

Karácsony Gergely: „Amíg csak a saját sérelmeinkből indulunk ki, elbeszélünk egymás mellett”

A Kőszegi Várszínház és a Karinthy Színház január 16-án koprodukcióban mutatja be a Kőszegi Vár Lovagtermében A fiú című előadást. Az előadás főszereplőjét, Karácsony Gergelyt kérdeztük, akinek nem ez az első találkozása a szerző, Florian Zeller világával.
Klasszikus

Modern hős történelmi környezetben – 15 sor koncert

A Fidelio 15 sor-rovatát azért hoztuk létre, hogy mindenről beszámoljunk, ami kultúra. A következő rövid írás a Nemzeti Filharmonikusok operaprodukciójáról, Léo Delibes Jean de Nivelle című darabjának előadásáról szól. 15 sor koncert.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál interjú

Enyedi Ildikó: „A legtöbb fa eléggé introvertált, egyik sem túl szószártyár”

Enyedi Ildikó új filmjében arra mutat rá, miért fontos megbékélni azzal a felismeréssel, hogy a világot sohasem fogjuk tudni hiánytalanul megérteni. Az Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt magyar rendezőt legújabb alkotása, a Csendes barát kapcsán kérdeztük.
Vizuál ajánló

A család, ahonnan nincs menekvés – megérkezett az Itt érzem magam otthon végső előzetese

Február 19-én mutatják be a mozikban az Itt érzem magam otthont, amely a pszichológiai thrillerek és a karakterközpontú történetek izgalmas elegyével különleges filmélményt tartogat a közönség számára. Holtai Gábor alkotásának elkészült a végső előzetese, a videó megtekinthető a cikkünkben.
Vizuál videó

Udvaros Dorottya levesestáljai a Néprajzi Múzeumban

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas színművész megnézte az intézmény Hétköznapi luxus – A királyné asztalától a parasztházig című kiállítását, ahová személyes tárgyait is magával vitte. A látogatásról videó is készült.
Vizuál hír

Feiner Janka diplomafilmjét beválogatták a Berlinale programjába

A Lángbogár a zsebemben című animációs rövidfilmet a 76. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Generation Kplus versenyprogramjába válogatták be. Az alkotás varázslatos gombauniverzumba kalauzolja a nézőt, bepillantást engedve a gyerekek lelkivilágába.
Vizuál ajánló

„Annyi valóság van, amennyit csak akarsz.” – 100 művész, 150 alkotás Szentendrén

A magyar kultúra napján, január 22-én nyílik meg Kerettörténetek címmel a Ferenczy Múzeum új kiállítása, amely a több mint kétmillió tárgyat őrző gyűjteményeiből válogat.