„Politikától független, többablakos támogatási rendszert hozunk létre, ahol a kulturális közpénzek elosztása kizárólag szakmai alapon történhet” – mondta Nagy Ervin, a TISZA kultúrpolitikusa a Filmreform2026 white paper bemutatóján. Beszédében konkrét vállalásként említette a filmes adó-visszatérítési rendszer azonnali stabilizálását, a Nemzeti Filmintézet (NFI) politikamentes reformját, az NFI vezetői posztjaira kiírandó nyílt szakmai pályázatokat, a szakmai szervezetek bevonásával működő többablakos támogatási rendszer kialakítását, valamint egy V4-es közös filmes alap kezdeményezését is. Emellett hangsúlyozta az intézményi átvilágítás és az elszámoltatás szükségességét, valamint azt, hogy a jövőben kizárólag szakmai szempontok alapján születhetnek döntések a magyar filmiparban – olvasható a kezdeményezők közleményében.
A Filmreform alapítója, Kolozsi László elmondta, hogy szakmai együttműködésükben filmes szervezetek, alkotói közösségek és oktatási intézmények közösen dolgoznak a magyar filmipar jövőjét érintő szakmai javaslatokon. A kezdeményezés célja, hogy a filmszakma különböző szereplői közös platformon, konszenzusos módon fogalmazzanak meg ajánlásokat a döntéshozók számára. A kezdeményezés további szervezői: Bagota Béla, Dr. Joó Tamás, Dr. Szy Marcell és Szemerey Bence.
Kapcsolódó
Elindult a Filmreform: a szakma beleszólást kér a támogatási rendszer jövőjébe
Több mint nyolcvan filmes szakember és szakmai szervezet részvételével elindult a Filmreform nevű kezdeményezés, amelynek célja, hogy a magyar filmszakma érdemi szakmai beleszólást kapjon a filmfinanszírozás és a támogatási rendszer jövőjének alakításába.
A white paper javaslatcsomagot az eseményen Ugrin Julianna, a MADOKE – Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete, Deák Dániel, a Magyar Filmfesztiválok Társasága, Kocsis Ágnes, a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete, Becz Péter, a Klip Egylet – Magyar Videóklip-készítők Egyesülete, valamint Temple Réka, a MAPSZ – Magyar Animációs Producerek Szövetsége képviseletében ismertette. Az előadók a dokumentum legfontosabb reformjavaslatait és a filmszakmai szervezetek közös álláspontját mutatták be.
A dokumentum alapfelvetése szerint a magyar audiovizuális szektor erős szakmai és nemzetközi potenciállal rendelkezik, azonban a jelenlegi támogatási rendszer ezt csak részben tudja kihasználni. A white paper hangsúlyozza: a magyar filmipar központi szervezetének politikától független, szakmai intézményként kell működnie, kiszámítható és átlátható közpénzfelhasználással, többcsatornás finanszírozási modellel és nemzetközi versenyképességgel. A dokumentum szerint
a támogatási rendszer nem támaszthat ideológiai vagy politikai elvárásokat a filmkészítőkkel szemben, és az állami támogatások odaítélésében politikai kinevezettek nem vehetnek részt.
A javaslatcsomag rövid-, közép- és hosszútávú célok mentén fogalmaz meg reformjavaslatokat a magyar filmszakmai intézményrendszer, a finanszírozás, az oktatás és a filmforgalmazás megújítására. A jelenlegi problémák azonnali kezelésétől egy új, hosszú távon fenntartható és európai szintű filmes ökoszisztéma kialakításáig vázolják fel a szükséges lépéseket.
Rövid távú célok: helyreállítás és folytonosság
Rövid távon sürgetik a harminc százalékos filmes adóvisszatérítési rendszer stabilizálását és az elmaradt kifizetések rendezését. A dokumentum szerint a jelenlegi bizonytalanság veszélyezteti Magyarország vezető regionális szerepét a filmiparban, miközben a külföldi produkciók a hazai GDP közel három százalékát adják, és több mint húszezer magyar szakembert foglalkoztatnak.
Kiemelik azt is, hogy a korábbi filmes finanszírozási vákuumhoz hasonló helyzetet el kell kerülni, ezért
a Nemzeti Filmintézet és a Filmiroda működésének folytonosságát biztosítani kell az esetleges intézményi átalakítások során.
A dokumentum emellett sürgeti a filmes felsőoktatási intézmények autonómiájának helyreállítását, különösen a Színház- és Filmművészeti Egyetem esetében, valamint szükségesnek tartja a Nemzeti Filmintézet, a Nemzeti Kulturális Alap, a Filmiroda és az érintett minisztériumok filmes döntéseinek átvilágítását is.
Nagy Ervin a Filmreform2026 white paper bemutatóján (Fotó/Forrás: Nagy Ervin Facebook-oldala)
Középtávú célok: a finanszírozási és elosztási rendszer átalakítása
A dokumentum egyik központi eleme egy többablakos, differenciált finanszírozási rendszer kialakítása. A javaslat szerint az állami támogatások elosztásáról műfajspecifikus szakmai döntőbizottságok döntenének, amelyek tagjaira a szakmai szervezetek tehetnének javaslatot. Hangsúlyozzák, hogy a játékfilm, dokumentumfilm, animáció és más audiovizuális formátumok eltérő szakmai logikája miatt decentralizáltabb és szakosodottabb döntéshozatalra van szükség.
A középtávú javaslatok között szerepel továbbá a köztelevíziók, kereskedelmi televíziók és streamingplatformok nagyobb szerepvállalása a magyar film finanszírozásában, valamint a filmforgalmazás, az artmozi-hálózatok, a fesztiválrendszer és a filmes szakmai nyilvánosság megerősítése is. Külön kiemelik a film- és médiaoktatás, a filmes könyvkiadás, a szakmai folyóiratok és a kutatás támogatásának fontosságát is.
Hosszú távú célok: a magyar film jövője
A white paper hosszú távon egy új Filmtörvény megalkotását sürgeti, amely európai szintű pályázati és intézményi rendszert teremtene. A cél egy olyan stabil és átlátható szabályozási környezet kialakítása,
amely egyszerre biztosítja az alkotói szabadságot, a finanszírozási biztonságot és a nemzetközi versenyképességet.
A javaslat szerint törvényi garanciákra van szükség a Filmiroda függetlenségének biztosítására is.
Külön foglalkoznak a filmszakmában dolgozók foglalkoztatási és adózási helyzetével is. Szerintük a jelenlegi bizonytalan és sokszor informális működési formák helyett átláthatóbb, egységesebb és kiszámíthatóbb szabályozásra van szükség. Emellett egy a filmszakma sajátos foglalkoztatási viszonyaihoz igazodó, rugalmas és kedvezményes adózási forma visszaállítását is javasolják.
A dokumentum a regionális filmgyártás fejlesztését is fontos célként jelöli meg. A vidéki forgatások és helyi filmes infrastruktúrák erősítése a javaslat szerint nemcsak gazdasági és kulturális szempontból lehet fontos, hanem hozzájárulhat a magyar film nemzetközi vonzerejének növeléséhez is. Hosszú távú célként fogalmazzák meg, hogy Magyarország ne csupán nemzetközi szervizbázisként, hanem önálló alkotói központként is meghatározó szereplővé váljon az európai audiovizuális térben.
A résztvevők hangsúlyozták: a most bemutatott dokumentum egy folyamatosan bővülő szakmai munka első állomása, amelyen a következő hónapokban is tovább dolgoznak a filmszakmai szervezetek és oktatási intézmények.
Fejléckép: Nagy Ervin (Forrás: Nagy Ervin Facebook-oldala)
hírlevél
