Jó dolog tudni, hogy néhány dolog sohasem változik: az ég kék, a fű zöld, Dániában pedig nem készülnek rossz filmek. Nikolaj Arcel az Egy veszedelmes viszony című alkotásában már megmutatta, milyen magabiztossággal tud történelmi drámákat rendezni, legújabb munkájában talán most még magasabbra tette a lécet. A fattyú című, a hazai mozikban februártól látható filmje már eleve sikerre volt ítélve: a főszerepre ugyanis sikerült Mads Mikkelsent megszerezni, a forgatókönyv megírásában pedig a ragyogó tehetségű Anders Thomas Jensen volt segítségére. Ida Jessen regényéből ketten egy klasszikus, jól ismert történetet formáltak, amely meglehet, dramaturgiájában és mondanivalójában teljesen megegyezik bármely tipikus hollywoodi produkcióéval, de egyúttal a dánokra jellemző módon

A történet a 18. századi Dániában játszódik, és valós eseményeken alapszik. Az ország egyik legzordabb, kopár területét, a Jütland-félszigetet a múltban számtalanszor próbálták már megművelni, hogy növeljék a király bevételét, ám sikerrel senki sem járt. 1755-ben azonban egy szegény, háborús veterán, Ludvig Kahlen kapitány ismét a lehetetlenre vállalkozik. Alkut köt a királyi kincstárral, vállalva, hogy szegényes katonanyugdíjából megműveli a földet, cserébe, ha sikerrel jár, nemesi címet kap, saját cselédséggel és szolgákkal a birtokon. A területre érve rögtön munkához is lát, összebarátkozik a helyi pappal, és munkásokat toboroz. Egy helyi földesúr azonban nem nézi jó szemmel a férfi vállalkozását, hiszen amennyiben a kapitány sikerrel jár, azzal az ő hatalmát csökkentené. A kettejük közti ellentét hamarosan lángra kap, Ludvig számára egy ponton túl pedig a tét jócskán nagyobb már, mint hogy vállalkozása sikerrel jár-e: időközben ugyanis rátalál a szerelem.

Jelenet A fattyú című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

Talán már a rövid leírásból is felsejlik, hogy A fattyú története tényleg egy igazán klasszikus história, egy emberről, aki dacolva sorsával, az egyre csak szaporodó akadályokkal a lehetetlenre vállalkozik. Ahogy a cím is sejteti, Ludvig Kahlen egy cseléd és egy földesúr törvénytelen gyermekeként született, amely egész életét megpecsételte. Már rögtön a film elején, amikor találkozót kér a királyi kincstártól, a jelenlévő nemesek rögtön semmibe veszik, és megjegyzéseket tesznek „molyrágta” öltözékére, jelezve, hogy a kor szellemisége szerint aki senkinek született, az szíveskedjen senkiként is meghalni.

A férfinak azonban van egy titkos terve, olyasmivel próbálkozik ugyanis, amivel korábban senki: burgonyával, ami a fagyon kívül minden viszontagságnak ellenáll…

Jelenet A fattyú című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

A Mads Mikkelsen által megformált kapitány is ilyen ember, legfeljebb a halál akadályozhatja meg céljai elérésében. Ennélfogva nem is igazán szokványos, megkérdőjelezhetetlen erkölcsű hős. Háborús veteránként természetes számára a gyilkolás, ha az életét fenyegetik, ezt rögtön a történet elején megtapasztalhatjuk. Erre azért van szükség elsősorban, hogy még látványosabb legyen, amint fokozatosan feltárulnak előttünk gyengeségei, szorongásai, a származása miatt érzett kisebbségi komplexusai, amelyből megértjük, mitől lett ennyire zárkózott, szótlan és látszólag rideg szívű.

A fiatal férfi a kapitány ellenpontja, viszonylag a történet elején ki is fejti filozófiáját, miszerint az életben nem lehet rendet tenni, mert a káosz uralkodik, amiben csak az járhat sikerrel, aki alkalmazkodik a káosz logikájához. Mégsem egészen egysíkú karakter: bár a film nyíltan nem mondja ki, de utal rá, hogy Frederik maga is szenved a sorsától, az öröklött hatalommal járó feladatoknak és elvárásoknak való megfelelés kényszerétől. Az egyik legbrutálisabb jelenetben, amikor erődemonstráció céljából halálra kínoztatja szökött jobbágyát, főgonosztól meglehetősen szokatlan módon nem lel benne örömet, sőt el is sírja magát, amikor kiadja a parancsot – mintha akarata ellenére döntene úgy, hogy kegyetlenül viselkedik. Ahogy aztán egyre mélyebbre süllyed az őrületben, mind brutálisabb módon nehezíti meg ellenfele dolgát, ezzel újra és újra áldozathozatalra kényszerítve a kapitányt.

Jelenet A fattyú című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

Áldozatot pedig nem is keveset kell hoznia Ludvignak, időközben ugyanis két nő is megjelenik az életében: Frederik menyasszonya – akit apja csak anyagi érdekekből adna a szadista földesúrhoz – megígéri a kapitánynak, hogy ha nemesi címet szerez, hozzámegy feleségül. A férfi időközben azonban hosszú hónapokra kettesben marad a kietlen vidéken házvezetőnőjével, valamint egy árva cigánylánnyal, akit befogadnak magukhoz. Ezen a ponton értjük meg a film valódi tétjét, a két nő képében ugyanis válaszúthoz érkezik: egyikük a társadalmi felemelkedés ígéretével kecsegtet, a másik pedig boldog családi élettel. Talán már ennyiből is kitalálható, mi a történet végső tanulsága:

Ezt tanulja meg szép lassan a férfi is, aki a küzdelmek során mintegy észrevétlenül, nem várt helyről talál értelmet sivár életében.

Jelenet A fattyú című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)

Mads Mikkelsent korunk legjobb színészének tartom, valószínűleg ha egy kandalló előtt ücsörögve, egyetlen szó nélkül kortyolgatna whiskyt másfél órán keresztül, azt is képes volnék áhítattal figyelni. Ebben a filmben ráadásul még színészkedik is – és aligha találhattak volna megfelelőbb embert a kapitány megformálására. Nem meglepő, hogy a közelmúltban, a 36. Európai Filmdíjakon elnyerte a legjobb férfi színésznek járó elismerést. De ne feledkezzünk meg Simon Bennebjergről sem, aki fagyos játékával egy igazán hátborzongató karaktert faragott Frederikből. Kettejükön kívül a film egyik üde színfoltja az árva kislányt alakító Melina Hagberg, akinek jelenléte és bája elengedhetetlen fontosságú ahhoz, hogy ez a történet valóban úgy működjön, ahogy az alkotók elképzelték. 

A fattyú mindemellett hihetetlenül látványos is, amiért Rasmus Videbæket illeti a dicséret, akinek precíz, szemet gyönyörködtető, mégis visszafogott képeit látva ténylegesen olyan érzésünk támad, mintha egy regényt olvasnánk. Munkáját az Európai Filmdíjak átadóján ugyancsak elismerték a legjobb operatőr kategóriájában.

Nikolaj Arcel történelmi drámája nagyszerűen elmesélt, izgalmas történet büszkeségről, családról, kitartásról, na és persze arról, hogy az életben csak az találhatja meg a boldogságot, aki képes megbékélni a sorsával.

Fejléckép: Jelenet A fattyú című filmből (Fotó/Forrás: Vertigo Média)