Vizuál

A régi kispiszkosokból lettek a kultúra fellegvárai

2016.05.18. 09:11
Ajánlom
Az igazi filmtörténeti ínyencségeket nyújtó mozik gyakorlatilag a túlvilágról tértek vissza az utóbbi egy-két évben. Utánajártunk, minek köszönhető a feltámadás.

A rendszerváltás előtti budapesti mozikultúra legendásan burjánzó volt: több tucat patinás filmszínház és bolhás sarki mozi várta a nézőket. Ez a hangulatában rendkívül változatos és építészetileg is értékes mozivilág a kilencvenes évek során szép lassan kivérzett, a multiplexek megjelenésével használtruha kereskedések és bankok költöztek a mozik kiüresedett tereibe. 

ADA9909E-4D53-4CCE-AE25-9B82531FE977

ADA9909E-4D53-4CCE-AE25-9B82531FE977

Szerencsére több régi intézmény is meg tudott maradni művészmoziként, az állam által támogatott Artmozi-hálózat tagjaként működve: például a ma is népszerű Toldi, Puskin és Művész mozik több mint hetven éves múltra tekinthetnek vissza.

A hálózat

A budapesti művészmozik története egészen a nyolcvanas évekig nyúlik vissza: ekkor alapították meg a korábbi filmklubok hálózatából a mostani Artmozi-hálózat alapjait. A párizsi mintára létrehozott szervezet arra a felismerésre alapozta a létét, hogy a régi - és művészfilmeket bemutató mozikat ezen a kicsi piacon nem lehet támogatás és összefogás nélkül működtetni. Ezek a mozik épp olyan kulturális missziót látnak el, mint például a szépirodalmi folyóiratok vagy a művészeti galériák. A kilencvenes évekre szép lassan az Artmozi-hálózathoz csatlakozott egy sor régi és új budapesti mozi: a Művész, a Kino – leánykori nevén Szindbád – a Puskin és a Toldi mozi.

Művész Mozi

Művész Mozi (Fotó/Forrás: Budapest Film Zrt.)

A rendszerváltás után alakult művészmozik közül a Cirkógejzír az egyik legkülönlegesebb: Európa legkisebb mozijaként működik a Jászai Mari térnél, nem mellesleg forgalmazóként tudja magát eltartatni, miközben különleges, marginális filmínyencségeket mutat be az évek során hűséges közösséggé nőtt nézőinek.

A művészmozik támogatása és fejlesztése a mindenkori kormány feladatai közé tartozik, hiszen ezek az apró intézmények elengedhetetlen formálói és fenntartói a magyar kultúra vérkeringésének. Sajnos az utóbbi években nemcsak a gyakran akadozó állami szerepvállalás jelentett problémát, hanem a gyorsan változó nézői szokások is új kihívások elé állították a mozik vezetőit. Célközönségük, az egyetemista korosztály ugyanis elsősorban ma már letöltések révén fogyasztja a kultúrát – nemcsak a filmeket, hanem már a könyveket, szakirodalmat is –, ezért a moziknak és a forgalmazóknak különlegessé kellett tenniük a közösségi filmnézést. Erre a felismerésre épült például a lelkes fiatalokból szerveződő Magyarhangya forgalmazó csapat is, ami fontos, a neten nem elérhető művészfilmek eseményszerű bemutatására fókuszált.

A Cirko-gejzír nézőtere

A Cirko-gejzír nézőtere (Fotó/Forrás: Cirko-gejzír / Facebook)

Az életmentő vetítéstechnika

A művészmozik túlélésének egyik legújabb csapásiránya a régi klasszikusok és kultikus filmek leporolása lett: ez az egy, maximum két éves tendencia összefüggésben van a vetítőgépek technológiájával is. A kétezres évek közepétől kezdve a mozik szép lassan elkezdtek átállni a digitális vetítőgépekre – egész egyszerűen azért, mert ezeknek a fenntartása és a digitális kópiák beszerzése olcsóbb, mint a klasszikus celluloid szalagé.

Eleinte ezeknek az új projektoroknak a képminősége meglehetősen pocsék volt, ám elég hamar megjelent a DCP (Digital Cinema Package) technológia, aminek a vetítési minősége megközelítette (vagy talán el is érte) a 35 mm-es kép textúrájának mélységét és részletgazdagságát. A mozik elég gyorsan átálltak erre a formátumra: eleinte a multiplexekben jelent meg ez a digitális képtechnológia, ám szép lassan, állami támogatással a művészmozik is beruháztak.

filmszalag

filmszalag

A DCP technológia egyik leglátványosabb hozománya az lett, hogy megjelentek a kisebb forgalmazók, amik régi filmeket vagy marginálisabb, kevésbé ismert alkotásokat mutattak be a művészmozikban: az új digitális technológia révén a kópiák szállítási költsége nullára csökkent, a filmek bérleti díja is jóval alacsonyabb lett. A régi filmek bemutatására állt rá a Pannonia Entertainment nevű kis cég is, ami olyan régi kultfilmeket mutatott be nagyvásznon, mint a Nyolcadik utas: a Halál vagy a Keresztapa.

Az elmúlt egy-két évben a művészmozik műsorát eléggé meghatározó, új tendenciává vált a klasszikus filmek utánjátszása: egy-egy ilyen bemutatóból komoly esemény lett. A Puskin moziban például tavaly alig lehetett jegyet venni Kubrick 48 (!) éves mesterművére, a 2001: Űrodüsszeiára. Ennél semmi sem tudná látványosabban bizonyítani azt az alapigazságot, hogy a mozi varázsát semmi sem tudja pótolni.

A Művész Mozi belülről

A Művész Mozi belülről (Fotó/Forrás: Budapest Film Zrt.)

Ezt az igény felismerve nyitott újra idén a néhány éve bezárva tengődő Bem mozi, a Tabán mellett Buda egyetlen fennmaradt régi kismozija. A száznyolc éves filmszínház egy jó ideje már inkább kocsmaként élt a köztudatban, de január óta a kultfilmek vetítéseire is gyülekeznek a mozifanatikusok a Margit körúton. A Bem mozi vezetősége Budapest első repertory mozijaként definiálja az intézményt, vagyis olyan filmszínházként, ami csak és kizárólag régi klasszikusokat vetít. A Bem egyik legnagyobb vonzereje az újraizzított filmvetítő, amivel a klasszikusokat 35 mm-es szalagról, a mozi legősíbb és legszebb hordozójáról nézheti a közönség.

A jó öreg Örökmozgó

Persze korántsem a Bem az első mozi, ami kizárólag klasszikusokat tűz a programjára, hiszen az Örökmozgó filmmúzeum évtizedek óta ezt a felbecsülhetetlen kulturális feladatot teljesíti csendes kitartással. A tavalyi nagy artmozis átalakulás központi eseménye volt a régi, körúti Örökmozgó bezárása: a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) által üzemeltetett intézménynek lejárt a bérleti díja, és nem sikerült megegyezniük a hosszabbításról.

A Dob utca és az Erzsébet körút sarkán lévő, szintén száz éves múltra visszatekintő intézmény egy ideig parlagon hevert, ám hamar új pályázatot írtak ki az üzemeltetésére: ezt nyerte el a korábban művészfilm-forgalmazóként ismert Vertigo Média. A mozi ősszel Art+ Cinema néven újranyílt, friss művészfilmek bemutatóhelyeként tartja életben Budapest egyik legöregebb filmszínházát.

Az Örökmozgó Filmmúzeum a régi helyen

Az Örökmozgó Filmmúzeum a régi helyen (Fotó/Forrás: Örökmozgó Filmmúzeum / Facebook)

A MaNDA által fenntartott Örökmozgó pedig időközben ismét működni kezdett a néhány éve szintén bezárt Vörösmarty moziban, ami a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány fenntartása alá került: a Premier Kultcafé néven működő, megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató kávézó megtartotta a régi mozi egyik termét, ahol az Örökmozgó fáradhatatlan programszervezői klasszikusokat tűznek a műsorra. Az áprilisban újraindított moziban kísérleti filmfesztivált (Kinoflow Kísérleti Film Fesztivál) is szerveztek már, illetve régi magyar filmeket vetítenek kópiáról, meghívott vendégekkel és beszélgetésekkel feldobva a programokat. A régi filmklubokra jellemző közösségépítés amúgy is egy ősi, jól bevált módszere a művészmoziknak: az Örökmozgó ebben a kulturális misszióban mindig is élenjárt.

Premier Kultcafé

Premier Kultcafé (Fotó/Forrás: Premier Kultcafé / Facebook)

A budapesti művészmozik elmúlt néhány éves változásai azt mutatják, hogy még mindig iszonyatosan erős az igény a közösségi filmnézésre. Ráadásul időközben lassan felnő egy olyan filmszerető generáció, akinek az eredeti filmkópiák, vagyis a 35 mm-es szalagok már komoly egzotikumnak számítanak. A vetítőgép berregése, a szalagon vibráló apró szemcsék és hibák olyan ízt adnak ezeknek a vetítéseknek, amit a multiplexek tökéletesen csiszolt képei nem tudnak nyújtani. Az Artmozik végső soron a kortárs kultúra legfontosabb intézményei, hiszen nemcsak értéket őriznek, hanem közösséget is építenek – ez pedig felbecsülhetetlen a mai széttöredezett, virtuális világban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Színház

Keverni nem csak a fakanállal lehet: Marie Curie nem mindennapi élete

Marie Curie története sok szempontból a századforduló és a 20. század története. A radioaktivitás úttörő kutatójának életét feldolgozó monodráma egy egyedülálló tudós történetét meséli el, akinek volt bátorsága szembemenni a hagyományos női szerepkörrel.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Zenés színház

Jonas Kaufmann, Anna Nyetrebko és Erwin Schrott a budapesti mozivásznon

Az Uránia moziban július 19-én és a rákövetkező hetekben operacsillagok koncertfilmjeit láthatja a nagyközönség.
Vizuál

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál videó

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.