Vizuál

A rejtélyes Margaret Watkins - Fotóhónap2021

2021.10.14. 10:20
Ajánlom
Tükröződő csónak a vízen, személyes tárgyak a fürdőszobában, festői portrék és ipari tájak, kaleidoszkóp-szerű montázsok – mind-mind eredeti nyomatok Margaret Watkins titokzatos fekete dobozából. A Fotóhónap2021 központi tárlata a méltatlan módon elfeledett életműből válogat.

A madridi diCHromA Fotómúzeum egyik fontos kezdeményezése a fotográfia történetének jelentős, mégis elfeledett női alkotóit újrafelfedezni. Ebbe a sorozatba illeszkedik Margaret Watkins is, aki a fotográfia 20. századi forradalmának egyik első alakja volt, és akit ma a reklámfényképezés egyik megújítójaként fedezhetünk fel a Fotóhónap2021 központi tárlatán, a Mai Manó Házban.

A szinte zavarba ejtő személyességgel és részletgazdagon kidolgozott képek a művész halála után több mint ötven évvel kerültek nyilvánosságra, először San Sebastianban, majd Madridban láthatta a közönség, és most Budapesten.

Az anyagot Anne Morin, francia fotótörténész, a kiállítás kurátora fedezte fel és válogatta ki, a művész 1914 és 1939 között készített képei közül. A most bemutatott 120 kép között egyaránt találhatók portrék és tájképek, modern csendéletek és utcai jelenetek, reklámok és iparművészeti munkák.

A rejtélyes Margaret Watkins

NGC112-100637.jpg

Margaret Watkins / Fotóhónap2021 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Igazi lázadó volt, a hagyományok elutasítója. Olyan korban futott be sikeres karriert, amikor a nők jobbára otthon maradtak. Művészetében és írásaiban visszatérő elem az erotika és a feminizmus. Rejtélyes életéről keveset tudni, különösen idős koráról, amikor elfeledve és elszigetelve, magányosan és nyomorban élt Glasgow-ban, egy 17 szobás házban. A városba főleg éjszaka merészkedett ki, a helyiekkel nem tartotta a kapcsolatot, mindössze a szomszédjába költöző fiatal ügyvéddel, Joseph Mullholland-el, akinek fogalma sem volt róla, hogy kivel találkozott. Végül őrá hagyta titokzatos nagy fekete dobozát, benne életművét, a mintegy kétezer eredeti fényképet, amelyet csak évekkel 1969-ben bekövetkezett halála után nyitottak ki.

Margaret Watkins 1884. november 8-án született (egy napon Hermann Rorschach svájci pszichiáterrel, akinek híres személyiségtesztje őt is megihlette) az Ontario állambeli Hamiltonban, egy helyi üzletember és skót származású felesége gyermekeként. Korán megnyilvánult különleges érzéke a rajzoláshoz és a kézművességhez, tizenöt éves korában már édesapja áruházában kínálta a maga készítette tárgyakat. Zongorázott és egy helyi metodista templom kórusában is énekelt; a zene a későbbie fotográfiai munkásságára is hatással volt. A fotózással 1908-ban, az Egyesült Államok északkeleti részén élő utópista vidéki kollektívákban kezdett megismerkedni. 1913-ban Bostonba költözött, ahol egy fotóstúdióban dolgozott kisegítőként. A munkája mellett verseket írt, Mendelssohnt és Wagnert énekelt a Temple Israel kórusában. Később a New York-i fotográfus, Alice Boughton mellett kapott állást, és az amerikai fotószecesszióból ismert Clarence H. White New York-i és maine-i tanfolyamaira kezdett járni.

Nő létére felvételt nyert a maine-i nyári iskolába – ahol később maga is tanított – amely megerősítette elköteleződését a fotográfia iránt. Olyan tanárokkal találkozott itt, mint Max Weber, vagy Arthur Wesley Dow, akik látni tanították meg diákjaikat.

Valószínűleg ekkor találkozott Georgia O’Keeffe vibráló festményeivel is, melyeket zenehallgatás során készített. Dow tanítványaként Watkins is a zene-ihlette harmonikus kompozíciókra törekedett. A fiatal alkotó az ekkor még uralkodó piktorialista irányzathoz csatlakozott, amely a festészet látásmódját igyekezett visszaadni a fényképezés eszközeivel. Ez a festői ábrázolás jól megmutatkozik korai portréfotográfusi munkásságában is, fontos azonban, hogy Margaret Watkins a fizikai láttatáson túl igyekezett a belső tulajdonságokat is megmutatni portréin - hangsúlyozta Anne Morin, kurátor.

A karrier csúcsa

1918-ban Watkins a New York-i Greenwich Village-ben nyitott műtermet, 1920-ban pedig útjára bocsátotta a Pictorial Photography in America című évkönyvet. Ebben az időszakban sikeres reklámfotósként tevékenykedett, a szöveget nem csupán illusztrálta, de képei önálló életre keltek. Ügyfelei között ott volt a Macy’s, a Vogue, a Vanity Fair, a J. Walter Thompson és a Fairfax Media. Egyike volt az első olyan női fotográfusoknak, akik reklámügynökségeknek dolgoztak, de mellette tájképeket, portrékat, aktokat és csendéleteket is készítettek. 1916 és 1928 között Clarence H. White iskolájában tanítványa volt többek közt Margaret Bourke-White, Laura Gilpin, Paul Outerbridge, Ralph Steiner és Doris Ulmann. A reklám területén alkotó művészfotográfusok egyike lett, a hétköznapi tárgyakról készített felvételei, egyedi látásmódja megalapozták a közízlés új normáit. A karrier 1925-ben szakadt meg Clarence H. White hirtelen halálával, amit három év pereskedés követett az özveggyel. A vádak alól tisztázva magát, 1928-ban anyai nagynénjeihez látogatott Glasgow-ba nyári pihenőre, de soha többé nem tért vissza az Egyesült Államokba. 

MargaretWatkins1-100638.jpg

Margaret Watkins / Fotóhónap2021 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Glasgow és az európai avantgárd

Glasgow-ba érkezve felvállalta beteg, idős nagynénjei ápolását, és tíz év múlva, mire visszaindult volna, kitört a II. világháború, a határokat pedig lezárták. Amerikai műtermét, lakását később felszámolták, ottani periódusában készült képeit valószínűleg a bérbeadó küldhette utána Skóciába.

Már a Glasgow-ban töltött első nyarán európai utazásokat tett, ott volt például Kölnben a PRESSA kiállításon, ahol megismerhette a Bauhaus művészetét. Járt Franciaországban is, és minden bizonnyal ismerte az orosz avantgárdot, hiszen 1933-ban amatőr filmesekkel a Szovjetunióba is elutazott, ahol elsősorban üzleteket és kirakatokat fotózott.

MW056-100636.jpg

Margaret Watkins: Montázs / Fotóhónap2021 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Watkins tagja volt a Royal Photographic Societynek, és az első női tagja a Glasgow and West of Scotland Photographic Associationnek. Jól ismerte Virginia Woolf műveit is, könyvtárában saját széljegyzeteivel ellátott Woolf-kötetek maradtak fent, bár nincs arról adat, hogy személyesen találkoztak volna. Bár rendszeresen látogatta a nagy, nemzetközi fotókiállításokat, arra sincs bizonyíték, hogy 1930 után a fényképezés bevételi forrást jelentett volna számára. 

Margaret Watkinst Glasgow-ban érte a halál 1969-ben, amikorra fotóművészként már jobbára elfeledték. Vagyona nagy részét zenei alapítványokra hagyta. Példaértékű munkájával fontos örökséget hagyott hátra, éppúgy, mint az egyedülálló, sikeres nő mintájával. A kanadai akadémiai folyóirat, a Queen’s Quarterly szerint Watkins élete inspiráció volt az egyedülálló nők számára, akik a karrierben találták meg a kiteljesedést, és nem a hagyományos nemi szerepben, a házasságban és az anyaságban.

Fekete fény

A francia kurátor elmondása szerint a tárlat címe Victor Hugo halálos ágyán elmondott utolsó szavaira ("Fekete fényt látok...") reflektál. „Ez az a fekete fény, amely Margaret Watkins szinte minden képén tapintható" - fogalmazott. Margaret Watkins igazi újrafelfedezése és rehabilitációja azonban csak az utóbbi években indult meg, ha hamarabb ismerték volna modernizmusát és konceptualitását, bizonyára nagy hatással lehetett volna a fiatal generációkra. „A fotótörténetet férfiak írták és írják, ezért nagyon sok női fotóművész gyakorlatilag a feledés homályába merült” – tette hozzá Anne Morin. 

Margaret Watkins: Fekete fény

Fotóhónap2021
Mai Manó Ház
2021. október 12. – 2022. január 16.

 

Fejléckép: Margaret Watkins, Csónak / Fotó: Mai Manó Ház

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Minden idők legátfogóbb Deim-tárlata nyílik a Virág Judit Galériában – KÉPEK

A Virág Judit Galéria fogadja be és bővíti ki a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Deim Pál: Csendek című életműkiállítását, amelyet február 3. és március 17. között ingyen tekinthet meg a közönség.
Vizuál ajánló

Hatalom és tehetetlenség témáját boncolgatja új filmjében Prikler Mátyás

Február 1-jén mutatkozott be a Rotterdami Nemzetközi Filmfesztiválon Prikler Mátyás legújabb filmje, a Hatalom. A szlovák-magyar-cseh koprodukcióban készült alkotás főszerepében Hajdu Szabolcs látható.
Vizuál ajánló

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Vizuál ajánló

Cristian Mungiu legjobb filmjeit vetítik az Urániában

Február 16-án kerül a mozikba Cristian Mungiu legújabb filmje, az R.M.N. A Cirko Film és a Román Kulturális Intézet retrospektív vetítéssorozattal tiszteleg a román új hullám egyik legkiválóbb rendezője előtt február 9. és 12. között
Vizuál hír

A Hat hét nyerte a fődíjat, a Larry pedig tarolt a magyar filmkritikusok díjátadóján

Február 3-án délután adták át a 60. Magyar Filmkritikusok Díjakat, amelynek fődíját Szakonyi Noémi Veronika Hat hét című drámája hódította el, Grunwalsky Ferenc pedig életműdíjat vehetett át.