Vizuál

A rokokó sztárfestője még a gipszstukkókat is belekomponálta freskóiba

2020.03.27. 18:10
Ajánlom
Giovanni Battista Tiepolo a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta. Kétszázötven éve, 1770. március 27-én halt meg a 18. századi dekoratív festészet legnagyobb alakja, "Velence legjobb festője". 
Tiepolo-Onarc-163357.jpg

önarckép (Fotó/Forrás: Giovanni Battista Tiepolo)

1696. március 5-én született Velencében egy kereskedő hat gyermeke közül legfiatalabbként. A korán árvaságra jutott fiú 14 éves korától Gregorio Lazzarini akadémikus festőnél tanult, korai művei melankolikus hangvételű, fény-árnyék kontraszttal (chiaroscuro) készült képek voltak. 1716-os freskója, az Izsák feláldozása a velencei Santa Maria dei Derelitti templomban már drámaibb hatású.

Neve 1717-ben bukkant fel a festőcéh névjegyzékében, ekkor már a dózse festője volt.

Ebben az időszakban Giovanni Battista Piazetta plasztikus alakformálása hatott rá, erre példa a milánói Brera múzeumban őrzött, 1720-as Madonna.

Tiepolo velencei és külföldi kortársainak munkáit éppúgy tanulmányozta, mint a régebbi mestereket, így Tintorettót és Veronesét, s számos metszetet készített 16. századi témákra. Szakmai tudása és eredeti témaválasztása már első freskóin érzékelhető: Szent Teréz dicsősége a Scalzi-templomban vagy Az ékesszólás ereje a Palazzo Sandiban. Első érett műveit az udinei érseki palota számára készítette, a bibliai témájú képeket élénk színek, lendületes, eleven alakok jellemzik, majd a Dolfin család velencei palotájában festett tíz freskót a római történelem eseményeiről.

perseusandandromeda_milanesepalazzo_destroyed1943-163404.jpg

Perseus és Andromeda egy milánói palazzo freskóján, amely 1943-ban megsemmisült (Fotó/Forrás: Giovanni Battista Tiepolo)

Hírneve túlnőtt Velencén, 1731-ben Milánóban a Palazzo Archinto és a Palazzo Dugnani freskóin dolgozott (az előbbi a II. világháborúban elpusztult), itt vezette be háttérként a tágas, levegős tájat. A bergamói Capella Colleoniban Keresztelő Szent Jánosról készített freskókat, 1734-ben a vicenzai Villa Loschiban dolgozott. Bár

hívták külföldre, inkább szülővárosában maradt, ahol a nemesség és az egyház is versengett alkotásaiért, s csak képeit küldte Németországba.

A barokk egyházi művészet egyik csúcsa az akkor épült velencei Gesuati templombeli freskója: A rózsafüzér imádása, amely az 1730-as évek végén készült. A templom a dominikánusok tulajdonában volt, akik igen szigorú feltételeket szabtak számára, csak harmadik vázlatát fogadták el.

Tiepolót mintha Isten is nekünk teremtette volna. Veronese nyomában jár, csupa szellem, tűz és lobogás; színei csodálatosak, gyorsasága bámulatos”

– áradozott a svéd udvar követe Velencéből. Noha a stockholmi munka meghiúsult, Európa minden udvara Tiepolóért kapkodott.

23930-171818.jpg

Szent Jakab legyőzi a mórokat (Fotó/Forrás: Giovanni Battista Tiepolo)

Compostelai Szent Jakab monumentális képe is nemzetközi megrendelésre készült: Ricardo Walls londoni spanyol követ a követségi kápolna oltárára szánta. A protestáns Anglia fővárosában csak a katolikus államok képviseletein volt megengedett a római hit szerinti szertartás, így a kápolnák idővel nyilvános terekké váltak, az állami reprezentáció pazar terepeivé.

A festményen a 844-es clavijói diadal látható, ahol a túlvilágról leszálló nemzeti védőszent vezette diadalra a keresztény seregeket a pogány hódítók ellen. Az elkészült mű sikerét jelzi, hogy elszállítása előtt Velencében a San Marcóban állították ki, Tiepolo fia pedig metszetben sokszorosította (ehhez készült a tanulmányfej, amely szintén Budapestre jutott). Rendeltetési helyén végül mégsem állították fel: a spanyolok meghőköltek a képet uraló hatalmas, pompás csatamén láttán, aminek oltárra emelése – vélték – felszítaná a katolikus képtiszteletben bálványimádást orrontó protestáns vádakat. (forrás: Szépművészeti Múzeum honlapja)

Az 1740-es években festett világi képein azzal a ragyogást idéző technikával kísérletezett, amelyet például Canaletto is újra felfedezett. Több templomot díszített műveivel,

alkotóerejének teljében vállalta el a velencei Palazzo Labia báltermének kifestését, a falakon Antonius és Kleopátra történetét festette meg.

A kor kulturális életének egyik befolyásos személyiségével, Algarotti gróffal kötött barátsága révén látóköre szélesedett, közelebb került a kor klasszicista ízlésvilágához, miközben megőrizte Veronesétől örökölt motívumait és fantáziájának gazdagságát.

További festményekért kattints a képre

1750-ben kapott megbízást a würzburgi érseki palota freskóira, amelyeket fiaival, a 23 éves Giandomenicóval és a 14 éves Lorenzóval három év alatt végzett el, munkájuk tökéletesen illeszkedik az épülethez. A díszterem mennyezetén 677 négyzetméteren a Menyegzői allegóriát, az oldalfalakon Barbarossa és Beatrice lakodalmát, a lépcsőház mennyezetén az Olümposzt festették meg, az egyik mennyezetfreskón Tiepolo önarcképét is megörökítette. Németországban ismerte meg Rubens és Rembrandt munkáit, az előbbi hatását tükrözi A háromkirályok imádása című alkotása Münchenben.

További festményekért kattints a képre

Hazatérése után is elhalmozták munkákkal, de az 1756-ban kezdődött hétéves háború politikai bizonytalanságot okozott Velencében. Tiepolo ezért elfogadta a háborúban részt nem vevő Spanyolország királya, III. Károly meghívását, utolsó olaszországi munkája a Velencéhez közeli Villa Pisani díszítése volt. 1761-ben kelt utoljára útra, hazájába már nem tért többé vissza.

A madridi királyi palotában Spanyolország dicsősége címmel fiaival három hatalmas mennyezetfreskót készített,

Aranjuez egyik templomában is festett vallásos képeket, s magánmegrendelő számára a Menekülés Egyiptomba című sorozatot. Tiepolo 1770. március 27-én Madridban halt meg.

Giovanni_Battista_Tiepolo_034-163329.jpg

Spanyolország megdicsőülése - a Madridi királyi palota freskója (1762-66) (Fotó/Forrás: Giovanni Battista Tiepolo)

Ő volt a dekoratív barokk festészet utolsó nagy mestere, afféle "nemzetközi sztárnak" számított.

Festett architektúrái alig válnak el a valóditól, a mennyezetet égbolttá változtatta, arisztokrata megbízóit szinte istenként ábrázolta, freskóiba belekomponálta még a gipszstukkókat is.

Mozgalmas, virtuóz freskói pompaszeretetről, remek színérzékről tanúskodnak, az egész életet egy édeni tájba ülteti át, művei tobzódnak a színekben, napsütésben. Arcképei, rajzai, rézkarcai alapján is a legnagyobbak közé sorolják.

A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött Szűzanya hat szenttel című festményét is elvitték az 1983-as emlékezetes képlopáskor,

az eltűnt hét alkotás között volt fia, Giandomenico Pihenő szent család című képe is. (A festmények egy évvel később viszonylag épségben kerültek elő.) Tiepolo alkotásai ritkán kerülnek kalapács alá, idén januárban a Sotheby's árverésén Rózsafüzéres Madonna angyalokkal című, nagyméretű oltárképe 17,3 millió dollárért kelt el. Eddig még a művész egyetlen alkotásáért sem fizettek ennyit, s eredetisége sem lehetett vitás, mert Tiepolo a korban nem jellemző módon aláírta és dátummal is ellátta azt.

fortepan_84201-154445.jpg

Az 1983-ban ellopott majd megtalált festmények. Jobbra Dr. Garas Klára főigazgató, 1984, Budapest XIV. Szépművészeti Múzeum (Fotó/Forrás: Fortepan/adományozó: Szabó Ferencné)

Halálának 250. évfordulója alkalmából Stuttgartban a német nyelvterületen először szenteltek nagyszabású kiállítást életművének, a Vatikán bélyeget, San Marino pedig emlékérmet bocsát ki a rokokó egyik legnagyobb mestere tiszteletére.

Így rejtették el a tiltott aktokat a spanyol királyok a katolikus egyház elől

Kapcsolódó

Így rejtették el a tiltott aktokat a spanyol királyok a katolikus egyház elől

A meztelenséget ábrázoló művek előállítása és birtoklása 1640-tól bűncselekmény volt Spanyolországban, ennek ellenére a Habsburg uralkodók a nyugati világ legnagyobb gyűjteményét halmozták fel.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Beintett a teknős a fotósnak, díjat ért

Átadták az idei Comedy Wildlife Photography díjakat, ami immár hat éve díjazza az év legviccesebb természetfotóit. A rangos megmérettetésre ebben az évben 44 döntős kép közül választották ki a legjobbakat.
Vizuál ajánló

Lábnyomok a Mars vörös porában

A Ludwig Múzeum Egyensúlyban című kiállításán számos olyan alkotó művével találkozhatunk, akik neve ismerősen csenghet a gyűjteményt ismerő látogatóknak. Roman Ondak szlovák művész Meghosszabbított álom című alkotása több tárlaton is szerepelt az elmúlt években. A mostani időszakos kiállítás szintén egy álomszerű művét mutatja be, amelynek címe Séta a Marson. Mit rejt ez a sejtelmes cím?
Vizuál hír

Alberto Barbera marad a Velencei Filmfesztivál igazgatója

Újabb négy évre, 2024-ig hosszabbították meg Alberto Barbera kinevezését – tudta meg a The Hollywood Reporter. A hosszabbításban az is közrejátszhatott, hogy az igazgató a pandémia idején sikerrel szervezte meg a fesztivált, ami a járványügyi előírások szigorú betartásával zajlott.
Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.