Vizuál

„A saját életünket is szeretjük filmszerűen látni”

2018.12.27. 09:25
Ajánlom
A VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal berobbanó Reisz Gábor második filmjében száz százalékig vitte a személyességet: a főszerepet is maga alakítja. Főhőse egy szakítás után gondolja át, hol rontotta el az életét, és néz szembe saját gyerekkori énjeivel. Az író-rendezővel két fesztivál között beszélgettünk. 

Téged berúgna a tízéves éned a vécébe, ha találkoznátok?

Nem (nevet), de a vécék fontos szerepet töltenek be az életben. Van benne némi humor is, hogy a „leszámolásjelenet” a vécén történik. Köztes hely két világ között. Nekem nincs gyerekem, de a barátaimnak és a bátyámnak is van már. Számukra a mellékhelyiség az egyetlen hely, ahol igazából szabadok, ahol maguk lehetnek. Viszik a könyvet, laptopot, telefont, és ott vannak fél órát.

Mellékes, de életem első kisfilmjét – amit a barátaimmal készítettem – bemutattuk egy gyerekfilmfesztiválon, és annyira izgultam, hogy nem mertem bemenni a vetítésre.

Én szerepeltem benne, mert nem volt más. Nem mertem felkérni senkit. Bementem a vécébe, és bent ültem végig, áthallatszott a falakon, ahogy a művelődési ház termében megy a film. Ez gyakran eszembe jut.

Ezek után még furcsább, hogy most a forgatókönyv és a rendezés mellett a főszerepet is elvállaltad.

Részben szorított az idő: el kellett kezdeni az előkészületeket. Részben pedig a kiindulópont, hogy személyes filmet írsz, azt jelenti, hogy írás közben magadat képzeled el. Ezt el lehet hessegetni, amikor megtalálsz egy szereplőt, és a sztori átalakul, ahogy az ő személyisége is belekerül. Ez itt nem történt meg. Nagyon hosszú castingot tartottunk, közeledett a forgatás, és többen mondták, hogy próbáljuk meg velem – működött, és végül belevágtunk. Egy 55 napos forgatás előtt egy hónappal ezt a döntést behozni olyan, mintha nem egy követ dobnál a tóba, hanem dinamitot. Átalakult a gyártási terv, az egészet át kellett szervezni, iszonyú nagy pluszmunkát adott.

Felkészültél arra, hogy felismernek az utcán?

Az ismertségre nem készültem fel lelkileg. Amikor felvetődött, nehéz és bátorságot igénylő megoldásnak tűnt. Mint amikor előtted van egy akadály, amiről tudod, ha nem mész neki, akkor nagyon fájni fog. Végig éreztem magamban ezt és egy egészséges mazochizmust is, hogy le akarom küzdeni.

Ha elhatároztuk, hogy csinálunk egy nagyon személyes filmet, akkor ez volt, ami feltette a dologra a pontot.

Rossz_versk_5_photobyBenceSzemerey-200717.jpg

Rossz versek (Fotó/Forrás: Szemerey Bence)

A Rossz versek és a VAN olyanok, mint az Annie Hall és a Manhattan. Különböznek, de érződik, hogy egy alkotó munkái. Számodra mi a legfontosabb különbség?

Nagyon sokszor azt éreztem, hogy ez az első filmem. Nekem a VAN egy kaland volt.

Ami számomra nagyon fontos a Rossz versekben – a szerelmi szálon túl, ami a szíve, generátora az egésznek –, az az útkeresés.

Ez a VAN esetében is jelen volt, de itt teljesen másról szól: egy kicsit prostituált felnőttvilágban vissza lehet-e kanyarodni a gyermeki álmokhoz. A párizsi ösztöndíjam idején kevés volt a támasz, eléggé egyedül voltam, és ezekbe a gyerekkori álmokba kezdtem el kapaszkodni. Azt éreztem, hogy nekem ezeket el kell kezdeni írni. Nem véletlenül buggyant ki ez a személyes dolog.

A filmben a múltbeli részek gyakran futnak műfaji filmes részletekbe. A Rossz versek az emlékezés sajátosságait és a filmes eszközöket is szabadon használja.

Saját életünket is szeretjük filmszerűen látni. Nemcsak egy képi világban, hanem egy ritmusban, vágásban is. A saját életemben, amikor kamaszként egy „szerelmi jelenet” végén elsétáltam, akkor szerettem azt képzelni, hogy most jön a végefőcím. Ez a filmszerűség újra előjött az emlékképekben.

Rossz_versek_12_photobyGaborValuska-201443.jpeg

Levendula mező (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

Az is közrejátszott, hogy a film főhőse olyan fickó, akinek az önkifejezés a mániája. Másról se szól az élete. Mire eléri a filmbeli korát, addigra rádöbben, hogy mást sem próbál, mint hogy szeretné valakinek megdobogtatni a szívét – valahogy. A művészeti ágak, amikkel próbálkozik (hosszú idő volt, mire rájöttem, hogy még a vízilabda is ilyen, hiszen ez a játékról szól), nekem összességében kiadják a filmezést. Az, hogy a főhős reklámfilmes, számára kudarc. Nem azt csinálja, amit belül szeretne, nem saját magáról beszél, hanem számára értelmezhetetlen nyelven meséli valaki más történetét.

Természetesen közlekedsz, használod a filmes közeget, és építesz a közös ismeretekre. A film többszöri megtekintésére bazíroztok a rengeteg rejtett utalással?

Ez egy sűrű film volt a forgatókönyvben, és az előkészítés alatt még sűrűbb lett. Olyan rendszert találtunk ki színhasználatban, filmhasználatban a jelen és múlt között, ahogy egyik a másikkal összeér, ami szinte kivitelezhetetlen. Aki másodjára, harmadjára nézi, bonyolult összefüggéseket vesz észre. Hogy egy teljesen random arc az utcáról hogyan kerül be az emlékeidbe. Volt olyan is, aki az emlékképedben előkerül, és később a jelenben is. Például Mónika apja a kötözködő alak a villamoson. Az egész egy agymenés. Ezt egy rendszerben megpróbáltuk felépíteni.

Rossz_versek_1_photobyGaborValuska-200733.jpg

Rossz versek (Fotó/Forrás: Valuska Gábor)

A magyar filmek többségükben elemeltek, kortalanul sterilek, te mindkét filmedbe csempésztél korra jellemző apróságokat. A vasárnapi ebédnél aktuális politikai kérdések is felvetődnek.

Ha ezekben a karakterekben, akik magyarul beszélnek, nincsenek benne a mindennapi frusztrációk, amiket mi hordozunk ebben az országban (más országban meg más frusztrációk vannak), akkor csak a felszínen mozgok.

Amikor leülök írni, nem filmszerű jeleneteket látok, hanem először hús-vér embereket próbálok elképzelni, akiknek a mintáját a saját életemből merítem.

Ismét a te munkád a filmzene is?

Részben, de itt kicsit más. A VAN-nál pár akusztikus hangzású akkordra épül az egész, amit én írtam, és Csorba Lócival átdolgoztuk. Itt is ez volt a kiindulópont, viszont ez a film sokkal eklektikusabb hangszerelést kívánt meg. Sokkal színesebb és hangszeresebb a zene. Billentyűcentrikus. Követni kellett a film stílusát, és sokkal egységesebbnek kellett lennie, amivel a zene kicsit visszalépett.

Ha valaki nem emlékszik igazából a Rossz versek zenéjére, az nem meglepő, mert itt alárendelt szerepet kap néha – de nem mindig, ha például a buszos jelenetre gondolok. Legtöbbször visszalép, mert ha a zene is variálódik, más hangulatok és témák jönnek elő, más melódiák, akkor belehülyül a néző.

Rossz versek

magyar vígjáték, dráma, 97 perc, 2018

2018. december 27. (Forgalmazó: Cirko Film)

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan - online, ingyen

Kapcsolódó

VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan - online, ingyen

Reisz Gábor második filmje december 27-én érkezik a magyar mozikba. Annak, aki addig nosztalgiázna kicsit jó hír, hogy decemberben online elérhető az előző munkája.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Modigliani napi száz rajzot is készített, de ugyanilyen tempóban meg is semmisítette műveit

1920. január 24-én, alig 36 évesen hunyt el Amedeo Modigliani olasz festő, szobrász. A szegénységben élő művész jellegzetes elnyújtott alakjai ma már csillagászati összegekért kelnek el az árveréseken.
Vizuál

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Klasszikus

Egy nő nem csupán a gitárját tudja behangolni, hanem akár zenét is írhat

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a nők legalább annyira értenek a zenéhez, mint a férfiak. De milyenek a lehetőségeik, és mennyi terük van alkotni? Erről kérdeztük Barna Emília szociológust.
Könyv

A Tüskevár írója volt gazdatiszt, de uszálykísérő, patkányirtó és napszámos is

Bár elsősorban ifjúsági és "állatregényíróként" emlegetik, még utóbbi köteteiben is - csak úgy mellékes könnyedséggel - zseniális emberábrázoló. 1900. január 25-én született Fekete István író.
Jazz/World

Visszakapta az ellopott hegedűjét Lajkó Félix

Sajtónyilvánosság előtt kapta vissza ellopott hegedűjét Lajkó Félix január 23-án, csütörtökön, Újvidéken.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.
Vizuál BIDF

„Nincs izgalmasabb, mint ott lenni és látni"

Müller Péter Sziámi, a BIDF zsűritagjaként a valóságéhség és a filmezés összefüggéseiről, a dokumentumfilm fontosságáról beszél, a K polgártárs, a Bukjon minden! és Az underground kórház című filmek kapcsán. 
Vizuál vincent van gogh

Az első önarckép, amely tükrözte Van Gogh elmeállapotát

Vincent Van Gogh munkásságának vezető szakértői igazolták, hogy az oslói Nemzeti Múzeum gyűjteményében található önarcképet valóban a holland mester festette. A különleges alkotás 1889-ben készült, mikor a művész pszichózisa miatt többször is kezelésre szorult.
Vizuál buszmegálló

Kortárs festményekkel találkozhat a buszmegállókban

Az irodalom már meghódította a tömegközlekedést a megállókban olvasható novellákkal és a könyvautomatákkal, most a képzőművészeten a sor!
Vizuál gyász

Elhunyt A kockásfülű nyúl alkotója

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Richly Zsolt rajzfilmrendező 79 éves volt.