Legtöbben klasszikus Shakespeare-adaptációiról ismerik, pedig a színház és az opera világában is maradandót alkotott. Franco Zeffirelli életét róla szóló érdekességeken keresztül mutatjuk be.

fotó: Alexey Yushenko (forrás: Wikipedia)

• Egy kutatás szerint Leonardo da Vinci egyik leszármazottja. A családfa-feltárást nem DNS, hanem a reneszánsz mester munkái alapján végezték a szakemberek, az eredményekkel pedig 2016-ban álltak elő. Zeffirelli sejthetett valamit, mert amikor 2007-ben megkapta a Leonardo-díjat, beszédében már utalt a rokonságra. 
• Nevét Mozart Idomeneo című operájának Zeffiretti áriájáról kapta, ami kis szellőt jelent - az anyakövében viszont elírták a kifejezést. Mindkét szülője  házas volt már, azonban nem egymással - házasságon kívüli gyerekeként született, így apja vér szerinti nevét nem kaphatta meg.
• Részt vett a II. világháborúban: először partizánként harcolt, majd a Skót Gárda seregeivel találkozva beállt hozzájuk tolmácsnak.

• Laurence Olivier V. Henrik című filmjének hatására döntötte el, hogy rendező lesz. A művészet korábban is érdekelte, hiszen a háború előtt a firenzei egyetemen építészetet tanult.
• Egyik legjobb barátja volt Luchino Viscontinak, az olasz neorealizmus egyik vezető rendezőjének. Vihar előtt című filmjénnél asszisztenseként is dolgozott, de részt vett a Szépek szépe és az Érzelem forgatásán is. Zeffirrelli 2006-os könyvében írt nyíltan homoszexualitásáról és arról, hogy több is fűzte Viscontihoz, mint mély barátság.
• 40 operát rendezett, amiből 21-et a milanói Scalában mutattak be - volt köztük Donizetti, Verdi és Puccini is. Wagnert viszont soha nem rendezett, mert csak a bel canto világát érezte közel magához.
• Első filmje az 1958-as, kevésbé ismert Kemping volt. Az igazi sikert viszont a 9 évvel később készült A makrancos hölgy hozta el számára, a legendás Elizabeth Taylor-Richard Burton párossal a főszerepben. Eredetileg pedig Sophia Lorent és Marcello Mastroianni-t szerették volna a filmbe. 

Elizaeth Taylor és Richard Burton A makrancos hölgy című filmben

• Legnagyobb sikere és máig legemlékezetesebb filmje az 1968-as Rómeó és Júlia. Ez volt az első adaptáció, amiben akárcsak Shakespeare művében, tinédzserek szerepeltek. A filmet 4 Oscar-díjra jelölték, köztük a Legjobb film és a Legjobb rendezés díjára. Végül az operatőri munkáért és a kosztümökért vehette át az elismerést.
• A Júliát alakító Olivia Hussey-ről sokáig az a pletyka járta, hogy a rendező lánya - ami persze nem igaz. Zeffirelli nem is őt szerette volna a szerepre, mert túl kövérnek találta. A kiszemelt színésznője viszont levágatta a haját, így a rendező szerint elvesztette hatását, ezért választotta mégis Hussey-t. A színésznő alakjára Zeffirelli az egész forgatás alatt kiemelten figyelt, egy ponton például betiltotta, hogy tésztát szolgáljanak fel a stábnak. Hussey a film bemutatójakor 17 éves volt, a stúdió viszont azt hirdette, hogy mindössze 15 éves, így próbálva hírverést csinálni a mozinak - a meztelen jelenetek ugyanis így még nagyobb hullámot vertek. 
• Laurence Olivier azért vállalta el a narrátor szerepét a Rómeó és Júliában, mert annyira tetszettek neki Zeffirelli színházi munkái. Felajánlották neki Rómeó szerepét is, de ezt elutasította.
• Zeffirelli vallásos volt, de nem gyakorolta a vallást, magát amolyan tipikus "lusta olasz katolikusnak" tartotta. 1968-ban súlyos autóbalesetet szenvedett, ami majdnem az életébe került. A kórházban megjelent előtte a halál angyala, elhunyt nagynénje, majd Szent Ferenc is - ekkor döntötte el hogy utóbbiról filmet készít.
• Napfivér, Holdnővér című filmjét sokan a legjobb vallásos témájú mozinak tartják. Zeffirellit az a gondolat vezette, hogy mindenki számára élvezhetően és könnyen befogadhatóan mutassa be a szent életét. A film párhuzamot vont a korszak hippi- és diákmozgalmai, valamint Szent Ferenc élete között. Ezt erősítette az is, hogy a zenéért a hippibálvány Donovan volt felelős.

Olivia Hussey és Leonard Whiting a Rómeó és Júlia című filmben

• Názáreti Jézus című alkotására különös műgonddal készült - végül mozi- és tévéfilm-változat is készült a Megváltóról. Zeffirelli forgatás előtt vatikáni hittudósokkal, rabbinátus szakértőkkel és Korán-tudósokkal is egyeztetett, hogy minél pontosabban mutathassa be Jézus életét. A főszerepet játsszó Robert Powell-től azt kérte, hogy szinte mozdulatlanul és pislogás nélkül, ikon-szerűen játsszon, ezért is olyan szuggesztív a film Jézus-ábrázolása. Bár néhol eltért a Biblia szövegétől, az adaptáció még a Vatikán tetszését is elnyerte. VI. Pál pápa a film megtekintése után személyes audiencián fogadta a rendezőt.
• Shakespeare-adaptációi és vallási témájú filmjei után Zeffirelli a modernitással is megpróbálkozott, de beletört a bicskája. 1979-es filmje, A bajnok egy alkoholista bokszolóról szól és hatalmas bukás lett. Két évvel később mutatták be Végtelen szerelem címmel modern Rómeó és Júlia-feldolgozását, ami még nagyobb kudarc lett. Egyértelműen az életmű mélypontjának tartják.
• A sikertelen filmek után ismét a klasszikus értékek felé fordult: operafilmeket rendezett. A Pagliacci, a Traviata és az Otello főszerepében Plácido Domingo látható, az 1992-es Don Carlo-ban Luciano Pavarotti játszott. A filmekben látvány- és jelmeztervezőként, valamint dramaturgként is közreműködött.

A názáreti Jézus

• Zeffirelli a politikától sem tartotta távol magát: 1994 és 2001 között tagja volt az olasz szenátusnak a Berlusconi-féle Forza Itali képviselőjeként. 
• Önéletrajzi ihletésű filmjei kevésbé arattak sikert: eljárt az idő lassú építkezésű, gyönyörű kiállású művei felett. Vagy egyszerűen sokkal jobban állt neki, mikor más vízióit álmodta a vászonra. Az 1999-es Tea Mussolinivel gyermekkorának állított emléket, a Mindörökké Callas pedig a címszereplőhöz fűződő barátságának. A remek színészek és szép képek ellenére egyik mozi sem aratott sikert.
• Korai, nagy sikerű adaptációi miatt főképp klasszikus ízlésű, biztos kezű és szépérzékű rendezőként gondolunk Zeffirellire - pedig korábbi filmjeit sem feltétlen övezte egyértelmű siker: sokan túlzó szépelgésnek tartották a Napfivér, Holdnővért és a Názáreti Jézust is. A giccs szó karrierje során szinte eposzi jelzőként tapadt a rendező nevéhez.
• 2017-ben nyílt meg szülővárosában, Firenzében a nevét viselő kulturális központ, ami nemcsak filmes, de színházi munkásságát is bemutatja a közönségnek.
• A zaklatási botrány Zeffirellit is utolérte:  Jonathon Schaech amerikai színész azt állította idén januárban, hogy 25 évvel ezelőtt, az Egy apáca szerelme forgatásán a rendező orális szexre akarta kényszeríteni. A vádakat Zeffirelli fia tagadta - a botrány pedig nem dagadt tovább.

Fejléckép forrása: Alexey Yushenkov / Wikipedia