1898. szeptember 10-én fél kettőkor az egyik genfi szállodából két feketeruhás hölgy lép ki. Az idősebb Hohenembs grófnő néven jelentkezett be, a fiatalabb láthatóan a kísérője volt. Hirtelen egy fiatalember nagy lendülettel nekiszaladt a grófnőnek, aki az ütközés következtében el is esett. A járókelők felsegítették a hölgyet, aki három nyelven is köszönetet mondott, majd valamilyen ismeretlen nyelven (magyarul) kérdéseket tett fel a kísérőjének. Az incidens után sietősen elindultak a száz lépésre lévő hajóállomás felé és felszálltak a hajóra, ahol a hölgy elájult.

A társalkodónő (gróf Sztáray Irma) bevitte a kabinba, levetette a fűzőjét és akkor látta, hogy bal melléből vér szivárog. A hajó azonnal visszafordult, a hölgyet a szállodai szobájába vitték, ám a kiérkező orvos csak a halál beálltát tudta megállapítani. Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné meggyilkolása nagy nemzetközi szenzációnak számított, az emberek nem értették, miért kellett meghalnia a politikába nem avatkozó, amúgy is tragikus sorsú szépséges királynénak. A magyarok különösképp siratták, hiszen köztudott volt a kölcsönös szimpátia, amely Erzsébetet és a magyarokat összekötötte. Bécsi sírját még ma is elborítják a piros-fehér-zöld szalagos koszorúk.

Luigi Luccheni árvaházakban, később nevelőszülőknél felnőtt olasz fiatalember, a történet idején húszas évei elején jár. Különböző országokban alkalmi munkákból tengeti életét. Hatalmas indulat van benne a gazdagok és előkelők iránt, maga is anarchistának vallja magát. 1898 nyarán Svájcban él, előbb Lausanne-ban, majd egy olcsó genfi szálláson bérel ágyat – közösen, egy másik olasszal és arra készül, hogy egy előkelő fejedelmi személy megölésével teszi híressé nevét.

A film bemutatja Erzsébet, valamint az olasz anarchista Luccheni útját a gyilkosságig;az előkelő származású, luxus körülmények között élő, romantikus lelkű nő és az árvaként felnövő, nélkülöző, gyilkos indulatú és ideológiájú férfi tragikus találkozását. Választ keres arra, miért kellett a királynénak meghalnia. Bemutatja a merénylet közvetlen előzményeit, körülményeit és lefolyását, illetve azokat az érzelmeket, amelyeket a gyilkosság kiváltott. Megjelenik benne a végzetszerűség illetve a véletlen drámája és tragikuma. A dramatikus jelenetek mellett néhány összefüggés, életrajzi mozzanat megértését narráció segíti, amelyet általában a történet montázs-szerű képei illusztrálnak.

(via Magyar Média Mecenatura)