Vizuál

A slow egyfajta hozzáállás az életünkhöz, hogy észrevehessük a világot magunk körül

2020.05.08. 09:40
Ajánlom
A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. Egy interjúsorozatban a kurátori csapat tagjait kérdezzük az egyelőre csupán a virtuális térben látható csoportos válogatásról. A harmadik epizódban Petró Zsuzska művészettörténészt faggattuk a lassúság különféle aspektusairól.

A kiállítást nem egy vagy két kurátor, hanem egy egész kurátori csapat szervezte. Mennyire volt más az előkészítési folyamat? Mennyire volt új helyzet, hogy egyszerre több szempontot kellett összeegyeztetnetek?

Egy-egy ilyen projektnek általában két, de akár három kurátora is van, és a munkafolyamat során is több kollégánkkal kell szorosan együttműködnünk, így az érdekek, igények, vélemények összeegyeztetése nem szokatlan helyzet. Így viszont, hogy a szakmai, tartalmi részét is ilyen sokan állítottuk össze, mindenképp újfajta kihívást jelentett. A slowság fogalma az életben és a művészetben érthető módon mindannyiunknak kicsit mást jelentett, még ha volt is rengeteg közös pont. Leginkább azt volt nehéz összeegyeztetni, hogy a sokféle elméletet, koncepciót úgy hangoljuk össze, hogy egy egységes egészet alkosson. Ezt nem mindig lehet demokratikus úton elérni, ezért

időnként parázs viták alakultak ki köztünk a válogatást illetően.

Ez viszont egy nagyon szigorú szerkesztést is igényelt, aminek az eredménye cserébe egy erős, stabil mag lett – mind a kiállítást, mind a kurátori csapatot értve ez alatt.

Mit gondolsz, mennyire kíván közösségi aktivitást vagy éppen ellenkezőleg magányos elvonulást a „slow-ság”?

Is-is. A slow fogalma egy egyensúlyi helyzetet jelent. Azt, hogy a felgyorsult fogyasztói társadalomban élve torpanjunk meg egy kicsit, és ne csak létezzünk vagy túléljünk, hanem éljünk is. Hogy éljük meg a hétköznapjainkat, ne csak úgy átszaladjunk az életen. Ha ez azt jelenti, hogy több minőségi időt töltünk a családunkkal vagy a barátainkkal, akkor az a slow. Ha valakinek azt jelenti, hogy a folyamatos társasági pörgésből egy kicsit kivonja magát, és befelé figyel egy kicsit, akkor az a slow.

Ez egy hozzáállás az életünkhöz, hogy észrevehessük a világot magunk körül.

 Említetted, hogy új kihívásokkal kell szembenéznetek amiatt, hogy online jelenlétre kell tervezni a megjelenéseket. Ez hogyan befolyásolta a kurátori munkát?

Mindent át kellett gondolnunk és átértékelnünk. Az eddig megszokott felületek – a falakon olvasható szövegek a térben, a vezetők, füzetek, majd a különféle interjúk – most nem alkalmazhatóak. Mivel maga a kiállítás egyenlőre nem létezik fizikai valójában, nemcsak annyi volt a dolgunk, hogy a művek fotóit és a hozzájuk tartozó leírásokat feltöltsük a netre, hiszen megváltozott a befogadási helyzet. A látogató vagy érdeklődő nem állhat a művek elé, és nem veheti szemügyre saját maga a kiállított anyagot. Ugyanakkor arra sincs lehetőségünk, hogy szemtől szemben találkozzunk a látogatóval mondjuk egy-egy tárlatvezetés alkalmával, és ebben a félig informális helyzetben megosszuk velük a saját meglátásainkat vagy a háttérinformációkat. Ezt a helyzetet azzal szeretnénk ellensúlyozni, hogy többféle megjelenésen dolgozunk. Igyekszünk az egyébként szakmailag fontos és elengedhetetlen írott tartalmakat videóval vagy képes anyagokkal gazdagítani.

A múzeumlátogatás élményét természetesen nem tudjuk annak teljességében visszaadni, és nem is ez a cél.

Másképpen kell gondolkoznunk, egy sor eddig megszokott beidegződést felülír a jelenlegi helyzet. Máshogy kell bemutatni a műveket, máshogy kell eljuttatni az érdeklődőkhöz. Ennek első lépése az a microsite, ahol folyamatosan gyűjtjük a különféle tartalmakat, valahogy úgy, mintha rendszeres programokat szerveznénk a kiállításhoz kapcsolódva.

Korallen_019copy-181548.jpg

Petra Maitz: Korallok, 2002-től, fonál, tömőanyag, horgolás (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / M. Schuster)

A beválogatott művészek mennyire élnek slow életet”? Ez részükről egy életstratégia vagy művészi reflexióról, egyéni érdeklődésről beszélhetünk inkább?

Szinte klisé emlegetni, hogy mindannyian társadalmi buborékban élünk. Az enyémben, amire rálátásom van, és ahová a kiállító művészek is jobbára tartoznak, a slow által felvetett elvek, valamint a környezettudatosság állandó téma, és sokan igyekszünk több, kevesebb sikerrel követni is ezeket az iránymutatásokat.

Van, aki a művészek közül a szó szoros értelemben megélte a kivonulást, van, aki csak időlegesen, részlegesen, és legtöbbjük a magánéletében is igyekszik felelősebben vagy akár csak egyszerűbben élni.

Sok műalkotás pedig konkrét környezetvédelmi kérdésekre hívja fel a figyelmet, mint pl. Ursula Biemann videói vagy Petra Maitz horgolt korallzátonya.

UrsulaBiemannPauloTaveresForestLaw2014multimediainstallation_Courtesyoftheartistcopy-181328.jpg

Ursula Biemann & Paulo Tavares: Az erdő törvénye, multimedia-installáció, 2014. (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Ursula Biemann & Paulo Tavares)

Hogyan tudtok a művészekkel együtt dolgozni ebben a megváltozott helyzetben?

Mindenki nagyon készséges, és remek ötleteik vannak. Sorra kapjuk a karanténbejelentkezéseket, a műhelyfotókat. Syporca Whandal például karanténbejelentkezésként egy videóra felvett performanszt küldött a honlapra, Oto Hudec pedig növénykoncertet adott a kedvünkért. Hihetetlen tartalékokat és játékos kedvet mozgósított meg az online kiállítás.

Mindannyian személyes kapcsolatot tartotok a művészekkel, így sokkal bensőségesebb a viszonyotok, mint amit a normál szervezés igényelne. Van olyan munka, amely különlegesen közel került hozzád?

Jó esetben minden kiállítás során elég személyes kapcsolatunk alakul ki a művészekkel, hiszen ez mindig egy hosszadalmas folyamat, és szoros együttműködést igényel.

Ha valami igazán izgalmas a kurátori munkában, akkor az a pillanat, amikor közelebbről megismersz egy-egy művészt, és lehetőséged van rá, hogy mélyebben beleáss az elméjébe.

Mindenkit másért, máshogyan kedvelek. Ami talán néhány művet közelebb hozott hozzám, vagy átértékelte az értelmezésüket bennem, az a jelenlegi kényszerű bezártság.

Korábban is csiklandozta a fantáziámat a természetbe való kivonulás gondolata, még akkor is, ha magamat úgy isten igazából soha nem tudtam ilyen helyzetben elképzelni. Ugyanakkor mindig érdekeltek a világégés-mitológiára épülő történetek, művek vagy az önkéntesen vállalt egyszerű életmód lehetőségei is. Mindezek gyönyörűen artikulálva a kiállítás több művészénél is megjelennek. Kaszás Tamás Vandalizált Aldo Leopold padja, Erdei Krisztina fotósorozata a kecskepásztorként töltött évéről a rohanó városi életből való kivonulást tematizálja.

KaszaesTamaes_neverworkXcontamplatio-181447.jpg

Kaszás Tamás munkája (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Kaszás Tamás)

Az ezekben a munkákban megfogalmazott alapvetően pozitív és egy egyszerűbb élet álmát hordozó alternatív életstratégiákra azonban mindig inkább a globalizáció mozgalmas „nagyvilágától” való tudatos elzárkózásként, mondhatni a természetbe való bezárkózásként gondoltam, mint felszabadulásként. Most, hogy az eddig megszokott külső ingerek elcsendesedtek körülöttünk, és eltemetkeztünk az otthonainkba, a négy fal közül minden idegszálunkkal a természetbe vagy akár csak a kertbe, netán az erkélyre vágyunk.

A városi élet ezerféle nyitott lehetőségét felcseréltük a nyílt tér szabadságára – legalábbis ami a vágyainkat illeti.

Nem véletlen, hogy nem tudjuk megállni, hogy ne menjünk ki a házunk melletti parkba, vagy ne menjünk el sétálni a közeli erdőbe. Évszázados bölcsesség, hogy a bezártság beteggé tesz, a természet közelsége pedig testi-lelki gyógyító erővel bír. Japánban fogalom az erdei fürdőzés, vagyis a shinrin-yoku, amikor csak kimész az erdőbe és meditálsz, pihensz, beszívod az érzékszerveiddel. Mostanában sokkal mélyebb megértéssel fordulok ezen munkák felé.

Voltak olyanok is, akiknél az addigi recepciót új mélységekkel toldotta meg ez a fura remeteség. Mátyási Péter Tűlevélszőnyegét például egészen eddig egy jóval elméletibb síkon közelítettem meg, a kertészkedés ökológiai-elméleti értelmezésén keresztül, személyes viszonyom nem igazán volt vele. Mióta azonban mind a munkám, mind a tágabb társadalmi életem egy kis világító laptop képernyőjére szűkült, a városszéli kutyasétáltatások és a kertészkedés meg a termőföldben turkálás jelenti a kikapcsolódást.

Így lett nálam Mátyási Péter Tűlevélszőnyege, de akár Schuller Judit magányos tengerparti sétáit dokumentáló fotósorozata „karanténmű”.

matyasitulevel-181655.jpg

Mátyási Péter: Tűlevélszőnyeg, 2018-tól, változó méret, szúnyogháló, tűlevelek (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum / Mátyási Dániel)

Az egyén szintjén, a saját hétköznapi életedben indított-e el bármilyen változást a témával való alaposabb megismerkedés?

Ahogy a kollégáimat is, úgy egy ideje engem is aktívan foglalkoztattak a környezettudatos életmód lehetőségei és a slow elvek gyakorlati megvalósíthatósága. Ez sok kis szokásban nyilvánul meg, pl. felhagytam a húsevéssel, igyekszem kevesebb szemetet termelni a nejlonzacskók és a csomagolás korlátozásával, nem veszek PET palackos vizet, ha tehetem gyalog vagy kerékpárral járok dolgozni, ha tehetem, a repülés helyett a vonatot választom, 90 százalékban használt ruhákat vásárolok. Ezért is éreztük úgy mindannyian, amikor Popovics Viki felvetette az ötletét, hogy a közepébe találtunk valaminek, ami mindannyiunk életének szerves része. Azt nem mondanám, hogy a kiállításon dolgozva mélyedtünk el a témában, inkább rendszereződtek azok az információk és gondolatok, amik előtte kavarogtak bennünk vagy bennem. Ami az életmód átalakításában még nagyobb lökést adott, az inkább a slow kiállítás témája és a karantén együtthatása.

Sok mindent átértékeltem az elmúlt hetekben és sok, eddig fontosnak hitt része az életemnek hirtelen jelentéktelenné vagy fölöslegessé vált.

 

A kiállítás kurátori csapatának tagjai: Csizek Petra, Jan Elantkowski, Készman József, Petró Zsuzska, Popovics Viktória, Üveges Krisztina

A Ludwig Múzeum Slow Life kiállításáról itt tudhat meg többet>>>

Fejléckép: Petró Zsuzska (forrás: Ludwig Múzeum)

Az önként vállalt lassúság nem hóbort 

Kapcsolódó

Az önként vállalt lassúság nem hóbort 

A Lassú élet. Radikális hétköznapok című kiállítás áprilisban nyílt volna a Ludwig Múzeumban. A kurátori csapat közel két éve dolgozik a tárlat koncepcióján, ám egyelőre csupán a virtuális térben láthatók a kiválasztott művek, a hozzájuk kapcsolódó háttéranyagok. A válogatást szokatlan módon a múzeum hatfős kurátori csapata jegyzi, sorozatunk második részében Üveges Krisztina művészettörténésszel beszélgettünk a témáról.

LUDWIG MÚZEUM – KORTÁRS MŰVÉSZETI MÚZEUM

A Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum az egyetlen közgyűjtemény, amely a nemzetközi és a hazai művészeket közös platformon mutatja be. A Múzeum Budapest fontos kulturális attrakciója, válogatott és dinamikusan fejlődő, jelenleg több mint 800 tételes gyűjteménnyel rendelkezik, melynek magját a Ludwig házaspár adománya képezi. A múzeum nemzetközi gyűjtőkörrel rendelkezik, a hatvanas évektől napjainkig keletkezett műalkotásokat gyűjti és mutatja be.

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Klasszikus

Bősze Ádám és a Budapesti Vonósok kalauzolnak Schubert világába

A Budapesti Vonósok háromrészes sorozatában a zenetörténet egyik legtitokzatosabb, alig 31 évesen elhunyt zsenijének remekműveit ismerhetjük meg közelebbről január 22-én.
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.