Vizuál

A sötétség és a világosság – a Mindhalálig című dokumentumfilmről

2023.11.21. 16:00
Ajánlom
Mózes Gergely dokumentumfilmjében életútinterjúk és naplóbejegyzések alapján, animációs jelenetekben elevenedik meg előttünk a nyilas terror idején tevékenykedő két egyházi kötődésű, mégis ellentétes személy, Báránszky Tibor és Kun András alakja. A Mindhalálig a november 22. és 29. között zajló, 20. Verzió Filmfesztiválon lesz látható.

Hamarosan kezdődik a 20. Verzió Filmfesztivál

Merre tartunk? – erre keresik a választ a 20. Verzió Dokumentumfilm Fesztivál alkotásai. A november 22. és 29. között Budapesten zajló szemle során a közönség az elmúlt évek legkiemelkedőbb alkotásait láthatja, amelyeken keresztül jobban megérthetjük a világunkban végbemenő változásokat. A fesztivál során összesen összesen több mint nyolcvan filmet mutatnak be öt versenykategóriában és hét szekcióban. 

További részletek a fesztivál oldalán

Kun András és Báránszky Tibor. Egy tömeggyilkos és egy több ezer ember életét megmentő hős. Két név, két személyiség, akikről egy ideális világban nem készülne közös dokumentumfilm. Erre a feszültségre épít Mózes Gergely Mindhalálig című rendezése, amely a két férfi történetének párhuzamba állításával próbál valamiféle választ találni arra, hogyan alakulhatott ennyire különbözően kettejük sorsa.

A fekete-fehér animációkkal dolgozó film olyan, mintha egyetlen embernek látnánk megelevenedni a sötét és a fényes oldalát. Mintha valaki válaszúthoz érkezne a történelem egyik legtragikusabb pontján, és leperegne előttünk a két lehetséges döntés végkimenetele. Mert ahogy Mózes Gergely szépen lassan bemutatja, ki is volt Báránszky, és ki volt Kun, nézőként valami furcsa érzés kezd el dolgozni bennünk, mint egy nem múló viszketés a csontjainkban. És rövidesen meg is értjük, miért: a két férfi között tényleg van hasonlóság. Mindketten az egyház és Krisztus nevében tevékenykedtek a második világháború ideje alatt, és

mindkettejük cselekedeteiben közrejátszott, hogy mindazt, amit tettek, papi egyenruhában tették.

mindhalalig_1-155014.jpg

Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Báránszky Tibor papnövendék volt a nyilas hatalomátvétel idején. Amikor értesült róla, hogy zsidó származású ismerőseit deportálni fogják, vakmerő tettre szánta el magát: a reverendája által keltett illúziót kihasználva fogta magát, nemes egyszerűséggel besétált a Vatikán budapesti nagykövetségére, és meg sem állt egyenesen Angelo Rotta pápai nuncius irodájáig, akitől menetlevelet kért barátai számára. Rottának megtetszett a fiú pimasz bátorsága, ezért úgy döntött, beszervezi őt, hogy közösen további zsidó emberek életét menthessék meg. Báránszky ezt követően számtalan kockázatos akcióban vett részt, gyakran életét sem féltve szállt szembe a nácikkal, sikerében nagy szerepet játszott vakmerő természete, na és persze a papi álca. Ennek köszönhetően

a nyilas terror hónapjai során több mint háromezer emberi életet mentett meg.

Kun András (vagy ahogy ismertté vált: Kun páter) ugyancsak a katolikus egyház embereként lépett fel a történelem színpadára – látszólag. Bár a férfi mindvégig Krisztusra hivatkozva nyilvánult meg a Nyilaskeresztes Párt tagjaként – reverendája oldalán például egy rózsafüzérrel átkötött revolver lógott –, semmilyen forrás nem igazolja, hogy valóban pappá szentelték volna. Kun maga is tevékenyen részt vett számos zsidó ember megkínzásában és kivégzésében, a túlélők visszaemlékezései alapján a tűzparancsot a „Krisztus szent nevében lőjetek” vezényszóval adta ki. A szakértők szerint az ő jelenléte sok elkövető számára mintegy legitimálta a gyilkosságokat, és megerősítette őket abban, hogy amit tesznek, az nem csupán helyes, de Istennek tetsző.

mindhalalig_2-155014.jpg

Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Mózes Gergely az eseményeket naplóbejegyzések és életútinterjúk alapján rekonstruálta filmjében, méghozzá különleges módon: a visszaemlékezések és a párbeszédek az archív felvételek mellett többnyire fényképszerű, animációs technikával jelennek meg, dramaturgizálva. A merev, nem folyamatos, sokkal inkább szaggatott, hézagos mozgással operáló, fekete-fehér képek egyrészről segítik azt, hogy a száraz tények és visszaemlékezések élményszerűvé váljanak, másrészről mintha azt is jeleznék, hogy a múlt történéseit hiánytalanul feltárni és megérthetővé tenni nem lehetséges. A filmet emellett történészi megszólalások szakítják meg, amelyek még inkább megtörik a rekonstruált jelenetek lendületét.

Mózes Gergely ezekkel a megoldásokkal egyfajta távolságot teremt a történetek és a néző között, célja ugyanis nem az elrettentés, a viszolyogtatás, még a nyilasok borzalmainak bemutatásakor sem. Ezeknek az elidegenítő gesztusoknak köszönhető, hogy

minden múltbéli szörnyűség ellenére a filmből mégis valamiféle derű árad.

Ennek pedig nagyon egyszerű oka van: a Mindhalálig hiába épít a két ellentétes történelmi szereplő közötti párhuzamra, valójában egy óda Báránszky Tiborhoz és a hozzá hasonló, krisztusi hősökhöz.

1024px-Tibor_Baranski-155225.jpg

Báránszky Tibor (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Báránszky maga sohasem hozta nyilvánosságra tetteit, nem kérkedett velük, csak évtizedekkel később kereste fel levélben a Jad Vasemet valamely megmentett zsidó család egyik tagja, hogy beszámoljon embermentő tevékenységéről. Báránszkyt 1979-ben nevezték ki a Világ Igazai közé. A film végén megjelenik az idős férfi is, és láthatjuk, amint 2013-ban, New York-i otthonában átveszi a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. A kamera előtt mosolyogva mondja el, mi vezette, amikor saját életét kockáztatva szembeszállt a nácikkal:

Általában nem szoktam félni. Nem értem rá. Nem, nem volt ilyesmire idő.

A Mindhalálig edukatív célokra is minden bizonnyal felhasználható alkotás. Mózes Gergely filmje ugyanakkor arra nem adhatja meg a választ, milyen körülmények, személyiségjegyek, értékrend és neveltetés kell ahhoz, hogy valakiből embermentő vagy tömeggyilkos váljék, de ez minden bizonnyal nem is lehet egy 45 perces dokumentumfilm célja. Báránszky és Kun párhuzamba állításával talán csak abban próbál megerősíteni bennünket, amit már sokszor megtapasztalhattunk: az ember maga a misztérium, és senki sem tudhatja előre, a történelem sodrása mely oldalra állítja, a világosságra vagy a sötétségre.

A Mindhalálig című filmet három alkalommal láthatja a Verzió közönsége. November 24-én a vetítést követően Ács Dániel beszélget a rendezővel, illetve Csonka Laura történész-levéltárossal. További részletek ezen a linken

Fejléckép: Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Különleges csemegék a 20. Verzió Filmfesztiválon

Kapcsolódó

Különleges csemegék a 20. Verzió Filmfesztiválon

20. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 22-29. között láthatók lesznek az elmúlt évek kiemelt alkotásai, valamint Budapest témájú dokumentumfilmek a város 150. születésnapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Milyen jövőt építünk így?” – erős videóban áll ki a gyermekekért és az oktatásért a Radnóti Színház

A videóban megjelenik Erdős Virág József Attila-díjas költő, író is, akinek Szóljatok című, ikonikus versét mondják el a művészek.
Klasszikus

Elhunyt Kelemen Pál gordonkaművész

Kelemen Pál 1970-től 1999-ig a Liszt Ferenc Kamarazenekar csellistája volt, az együttessel több mint száz lemezfelvételt készített, emellett az ő nevéhez fűződik Magyarország első magán koncertközvetítő irodája is. A művész hetvenkilenc éves volt.
Zenés színház

Öt fiatal művésszel elindult a Marton Éva Nemzetközi OperaStúdió

Négy magyar és egy osztrák énekes részvételével megkezdte első félévét a Magyar Állami Operaház kétéves szakmai továbbképzése, amelynek fővédnöki tisztségét a világhírű drámai szoprán látja el.
Színház

A Hippolyt, a lakájjal indítja új évadát a dunaújvárosi Bartók Színház

A társulat hét új bemutatót tart, klasszikus és kortárs művek, valamint családi és gyerekelőadások egyaránt színre kerülnek a 2024/2025-ös szezonban.
Klasszikus

Nemcsak koncerteznek, mesterkurzust is tartanak idén a Concerto Budapest sztárfellépői

Mesteriskola, világsztárok, A Hegedű Ünnepe, tematikus napok – a Concerto Budapest a 2024/25-ös évadban is izgalmas, sokrétű programkínálattal várja a közönséget a Zeneakadémián és a Müpában.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Egymillió euró értékben érkeznek műalkotások a Budapest Contemporaryre

A kortárs seregszemle nemzetközi standján 12 galéria 21 művészének 42 alkotása lesz látható és megvásárolható mintegy 1 millió euró értékben. Az idei BCT-t szeptember 26–29. között tartják a Bálnában.
Vizuál hír

Norvég film nyerte a CineFest fődíját

Lilja Ingolfsdottir Szerethető című alkotása a Pressburger Imre-díj mellett további két elismerést is bezsebelt Miskolcon. A szemle gáláján életműdíjat vehetett át Kardos Sándor.
Vizuál hír

Harminchárom napig forog Freund Ádám taxis hiénákról szóló filmje

Várhatóan 2025 végére készül el a rendező első nagyjátékfilmje, a Hiénák, amelynek stábja a következő időszakban Budapest több helyszínén is felbukkan majd. Az alkotók sok humorral átszőtt filmdrámát ígérnek a nézőknek. 
Vizuál magazin

KÉP-regény: A telefonhívás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Sztankay István halálának tizedik évfordulója alkalmából eleveníti fel egy több mint húsz évvel ezelőtti, korareggeli telefonhívás emlékét. 
Vizuál ajánló

Ha ősz, akkor skandináv filmek!

Szeptember 26. és október 2. között rendezik meg a 11. Skandináv Filmfesztivált a budapesti Art+ Cinemában. A fesztivál során egy héten át a legkiválóbb északi filmek kerülnek vászonra az Art+ Cinema két mozitermében. A programot premier előtti vetítések, hazai forgalmazásba nem kerülő játékfilmek színesítik.