Vizuál

A sötétség és a világosság – a Mindhalálig című dokumentumfilmről

2023.11.21. 16:00
Megosztom
Mózes Gergely dokumentumfilmjében életútinterjúk és naplóbejegyzések alapján, animációs jelenetekben elevenedik meg előttünk a nyilas terror idején tevékenykedő két egyházi kötődésű, mégis ellentétes személy, Báránszky Tibor és Kun András alakja. A Mindhalálig a november 22. és 29. között zajló, 20. Verzió Filmfesztiválon lesz látható.

Hamarosan kezdődik a 20. Verzió Filmfesztivál

Merre tartunk? – erre keresik a választ a 20. Verzió Dokumentumfilm Fesztivál alkotásai. A november 22. és 29. között Budapesten zajló szemle során a közönség az elmúlt évek legkiemelkedőbb alkotásait láthatja, amelyeken keresztül jobban megérthetjük a világunkban végbemenő változásokat. A fesztivál során összesen összesen több mint nyolcvan filmet mutatnak be öt versenykategóriában és hét szekcióban. 

További részletek a fesztivál oldalán

Kun András és Báránszky Tibor. Egy tömeggyilkos és egy több ezer ember életét megmentő hős. Két név, két személyiség, akikről egy ideális világban nem készülne közös dokumentumfilm. Erre a feszültségre épít Mózes Gergely Mindhalálig című rendezése, amely a két férfi történetének párhuzamba állításával próbál valamiféle választ találni arra, hogyan alakulhatott ennyire különbözően kettejük sorsa.

A fekete-fehér animációkkal dolgozó film olyan, mintha egyetlen embernek látnánk megelevenedni a sötét és a fényes oldalát. Mintha valaki válaszúthoz érkezne a történelem egyik legtragikusabb pontján, és leperegne előttünk a két lehetséges döntés végkimenetele. Mert ahogy Mózes Gergely szépen lassan bemutatja, ki is volt Báránszky, és ki volt Kun, nézőként valami furcsa érzés kezd el dolgozni bennünk, mint egy nem múló viszketés a csontjainkban. És rövidesen meg is értjük, miért: a két férfi között tényleg van hasonlóság. Mindketten az egyház és Krisztus nevében tevékenykedtek a második világháború ideje alatt, és

mindkettejük cselekedeteiben közrejátszott, hogy mindazt, amit tettek, papi egyenruhában tették.

mindhalalig_1-155014.jpg

Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Báránszky Tibor papnövendék volt a nyilas hatalomátvétel idején. Amikor értesült róla, hogy zsidó származású ismerőseit deportálni fogják, vakmerő tettre szánta el magát: a reverendája által keltett illúziót kihasználva fogta magát, nemes egyszerűséggel besétált a Vatikán budapesti nagykövetségére, és meg sem állt egyenesen Angelo Rotta pápai nuncius irodájáig, akitől menetlevelet kért barátai számára. Rottának megtetszett a fiú pimasz bátorsága, ezért úgy döntött, beszervezi őt, hogy közösen további zsidó emberek életét menthessék meg. Báránszky ezt követően számtalan kockázatos akcióban vett részt, gyakran életét sem féltve szállt szembe a nácikkal, sikerében nagy szerepet játszott vakmerő természete, na és persze a papi álca. Ennek köszönhetően

a nyilas terror hónapjai során több mint háromezer emberi életet mentett meg.

Kun András (vagy ahogy ismertté vált: Kun páter) ugyancsak a katolikus egyház embereként lépett fel a történelem színpadára – látszólag. Bár a férfi mindvégig Krisztusra hivatkozva nyilvánult meg a Nyilaskeresztes Párt tagjaként – reverendája oldalán például egy rózsafüzérrel átkötött revolver lógott –, semmilyen forrás nem igazolja, hogy valóban pappá szentelték volna. Kun maga is tevékenyen részt vett számos zsidó ember megkínzásában és kivégzésében, a túlélők visszaemlékezései alapján a tűzparancsot a „Krisztus szent nevében lőjetek” vezényszóval adta ki. A szakértők szerint az ő jelenléte sok elkövető számára mintegy legitimálta a gyilkosságokat, és megerősítette őket abban, hogy amit tesznek, az nem csupán helyes, de Istennek tetsző.

mindhalalig_2-155014.jpg

Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Mózes Gergely az eseményeket naplóbejegyzések és életútinterjúk alapján rekonstruálta filmjében, méghozzá különleges módon: a visszaemlékezések és a párbeszédek az archív felvételek mellett többnyire fényképszerű, animációs technikával jelennek meg, dramaturgizálva. A merev, nem folyamatos, sokkal inkább szaggatott, hézagos mozgással operáló, fekete-fehér képek egyrészről segítik azt, hogy a száraz tények és visszaemlékezések élményszerűvé váljanak, másrészről mintha azt is jeleznék, hogy a múlt történéseit hiánytalanul feltárni és megérthetővé tenni nem lehetséges. A filmet emellett történészi megszólalások szakítják meg, amelyek még inkább megtörik a rekonstruált jelenetek lendületét.

Mózes Gergely ezekkel a megoldásokkal egyfajta távolságot teremt a történetek és a néző között, célja ugyanis nem az elrettentés, a viszolyogtatás, még a nyilasok borzalmainak bemutatásakor sem. Ezeknek az elidegenítő gesztusoknak köszönhető, hogy

minden múltbéli szörnyűség ellenére a filmből mégis valamiféle derű árad.

Ennek pedig nagyon egyszerű oka van: a Mindhalálig hiába épít a két ellentétes történelmi szereplő közötti párhuzamra, valójában egy óda Báránszky Tiborhoz és a hozzá hasonló, krisztusi hősökhöz.

1024px-Tibor_Baranski-155225.jpg

Báránszky Tibor (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Báránszky maga sohasem hozta nyilvánosságra tetteit, nem kérkedett velük, csak évtizedekkel később kereste fel levélben a Jad Vasemet valamely megmentett zsidó család egyik tagja, hogy beszámoljon embermentő tevékenységéről. Báránszkyt 1979-ben nevezték ki a Világ Igazai közé. A film végén megjelenik az idős férfi is, és láthatjuk, amint 2013-ban, New York-i otthonában átveszi a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. A kamera előtt mosolyogva mondja el, mi vezette, amikor saját életét kockáztatva szembeszállt a nácikkal:

Általában nem szoktam félni. Nem értem rá. Nem, nem volt ilyesmire idő.

A Mindhalálig edukatív célokra is minden bizonnyal felhasználható alkotás. Mózes Gergely filmje ugyanakkor arra nem adhatja meg a választ, milyen körülmények, személyiségjegyek, értékrend és neveltetés kell ahhoz, hogy valakiből embermentő vagy tömeggyilkos váljék, de ez minden bizonnyal nem is lehet egy 45 perces dokumentumfilm célja. Báránszky és Kun párhuzamba állításával talán csak abban próbál megerősíteni bennünket, amit már sokszor megtapasztalhattunk: az ember maga a misztérium, és senki sem tudhatja előre, a történelem sodrása mely oldalra állítja, a világosságra vagy a sötétségre.

A Mindhalálig című filmet három alkalommal láthatja a Verzió közönsége. November 24-én a vetítést követően Ács Dániel beszélget a rendezővel, illetve Csonka Laura történész-levéltárossal. További részletek ezen a linken

Fejléckép: Jelenet a Mindhalálig című dokumentumfilmből (Fotó/Forrás: Verzió Dokumentumfilm Fesztivál )

Különleges csemegék a 20. Verzió Filmfesztiválon

Kapcsolódó

Különleges csemegék a 20. Verzió Filmfesztiválon

20. alkalommal rendezik meg a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivált. November 22-29. között láthatók lesznek az elmúlt évek kiemelt alkotásai, valamint Budapest témájú dokumentumfilmek a város 150. születésnapján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Daniils Pogoriless kapta a Fidelio különdíját a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyen

A különdíjakat a Magyar Állami Operaházban szeptember 6-án este tartott gálán adták át. A verseny győztese az orosz Valentina Pravdina, második helyezettje a koreai Kim Seokjun lett, a harmadik pedig az örmény Arpi Sinanyan. Marton Éva különdíját a grúz Tata Razmadze kapta.
Vizuál

KÉP-regény: Balatonátkúszás 1.rész – A kincskeresők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos.
Klasszikus

Beethoven és Richard Strauss áll a Concerto Budapest évadának középpontjában

Tematikus fesztiválokkal, világhírű szólistákkal, sokszínű és sűrű koncertprogrammal várja a közönséget a Concerto Budapest 2026/2027-es szezonja. A fókuszban a kétszáz esztendeje elhunyt Ludwig van Beethoven áll.
Könyv

Krasznahorkai László megkapja az egyik legnagyobb német állami kitüntetést

Az irodalmi Nobel-díjas szerző szeptember 8-án Berlinben veszi át a díjat a német államfőtől. Krasznahorkai László hamarosan itthon is újabb elismerésben részesül. 
Színház

Művészek ihlette süteményekkel indította évadát a Játékszín

A Játékszín hat népszerű művésze – Csonka András, Lévay Viktória, Nagy Sándor, Peller Anna, Járai Máté és Hernádi Judit – egy-egy süteményt ihletett, amelyeket személyiségük, emlékeik és kedvelt ízeik alapján Haczka Róbert cukrászmester álmodott meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál beszámoló

Dőltünk a röhögéstől, aztán jöttek a könnyek – beszámoló a CineFest első két napjáról

A CineFesten egy szerb–horvát vígjátéktól abszurd thrilleren át egy megrázó mexikói drámáig jutottunk, miközben Für Anikó olyan alakítást nyújtott, ami után nehéz volt megszólalni. Beszámolónk a szeptember 12-ig tartó szemle első két napjáról.
Vizuál ajánló

Van Gogh hagyta itt a széket? – Radák Eszter-kiállítás a Virág Judit Galériában

Az egyik legkeresettebb kortárs magyar festő, Radák Eszter 42 alkotásából, köztük 35 vadonatúj festményből nyílt kiállítás a Virág Judit Galériában. A művész a tarot több évszázados képi hagyományát dolgozza fel egyedi, ironikus látásmódján keresztül.
Vizuál magazin

Néha a mesterek is mellényúlnak – jó rendezők rossz filmjei

Van, hogy egy grandiózus tervből kínos kudarc lesz, máskor a stúdió szól bele túl erősen, vagy éppen maga az alkotó veti el a sulykot. Összegyűjtöttünk néhány emlékezetes példát arra, amikor a kivételes tehetség és a biztos kéz sem volt elég egy jó filmhez.
Vizuál ajánló

Százéves a Puskin mozi – filmklasszikusokkal ünnepelnek

A jubileum alkalmából a Puskin 100 Mozifesztivál szeptembertől november végéig különleges filmekkel, ritkán látható klasszikusokkal, élőzenés vetítésekkel és híradós filmklubbal idézi fel a mozi első száz évének történetét.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Balatonátkúszás 1.rész – A kincskeresők

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos.