Vizuál

A stresszt élvezni kell

2015.05.31. 08:00
Ajánlom
A Semmelweis Múzeum új kiállításán vizuálisan is érzékelhetővé válik a stressz a témával elsőként foglalkozó Selye János kutatásain keresztül. Az izgalom biológiája című tárlaton jártunk. KRITIKA

Ülök az Kálvin térnél a dugóban, első vagyok a sorban. Pont előttem vált zöldre a lámpa, gyorsan beteszem egyesbe, de elindulni mégsem tudok, mert a kereszteződés másik oldalán nem moccan a sor. Ha elindulnék, pont a kereszteződés közepéig érnék, és oldalba tolna a kilences busz. Úgyhogy inkább visszateszem üresbe, kikönyökölök az ablakon, és a villamosmegállóban üldögélő virágárusnénit kezdem figyelni.

Nagyjából három másodperc múlva a mögöttem lévő terepjárós vadul dudálni kezd, a visszapillantóból pedig azt is látom, hogy felém rázza a középső ujját. Érzem, hogy kezdek ideges lenni, félhangosan magam elé nyögöm, hogy piros a lámpa. A terepjárós továbbra is dudál, majd kábé egy perc múlva, amikor zöldre vált a lámpa, kivág a sorból, beáll mellém a villamossínre. Heves ökölrázás közben arra biztat, hogy hajtsak végre rajta orális szexet, ezek után arra utal, hogy véleménye szerint homoszexuális vagyok, és hogy meg fog ölni.

Én viszont nem azért csináltam meg reggel 25 fekvőtámaszt, hogy akárki fenyegethessen, úgyhogy válaszként felajánlom a terepjárósnak, hogy ha tetszem neki, akkor nyugodtan szálljon ki az autójából, és tegyen engem boldoggá a már említett módon. Végül kölcsönösen a legjobbakat kívánjuk egymás édesanyjának, és padlógázzal továbbhajtunk.

Ebben a vidám, nyugodt hangulatban érkezem meg Az izgalom biológiája. Selye János és a stresszelmélet dimenziói című kiállításra Budapest egyik legszebb kiállítóterébe, a gyönyörű belső kerttel rendelkező Semmelweis Orvostudományi Múzeumba. Selye János egyike annak a számos magyar tudósnak, aki világraszóló dolgokat talált fel. Selye "találmánya" a stressz, amely a nagyvárosi létből és a mindenféle lelki ingerekből fakadóan vált ki az emberekből fizikai reakciókat. A harmincas években publikálta először elméletét, az azt követő évtizedekben pedig a stressz világszerte legelismertebb kutatójává vált.

A kiállításon fényképeket, orvosi műszereket - fiolákat, mikroszkópokat, edényeket - tekinthetünk meg, a HEON LAB csapatának köszönhetően pedig a belső tereket fekete és átlátszó műanyag szalagok szelik keresztül.

A remek dizájn mellett maga a tárlat egy kissé iskolásnak hat, ugyanis Selye János életéről főként a tudományos eredményeket tudhatjuk meg, ám valahogy azoknak a tálalása is túl szakmaira sikerült. Azt például nagyon izgalmas volna megtudni, hogy a Nature számára első cikkét 1936-ban - 29 évesen - megíró Selyét mégis mi ihlette meg a tudományos elmélkedésen kívül. Az osztrák apától és magyar anyától származó tudós ugyanis korát jóval megelőzve jött rá arra, hogy az általános levertség, gyengeség, valamint a nyílt utcán hirtelen felindulásból elkövetett anyázás nem egy betegség tünete, hanem inkább egy tünetegyüttes, amely minden embernél megfigyelhető különböző mértékben.

Itt azonban véget is ér a közérthetőség, ugyanis nagyon sok szó esik endokrinokról és hipofízisekről, bár úgy tűnik, hogy a kiállítást éppen akkor megtekintő kémia-biológia szakos gimnazista osztálynak ez nem okoz problémát. A tárlatból azért az egyértelműen kiderül, hogy Selye munkássága valóban forradalmi változásokat hozott az orvostudományban. A kiállításon pedig találkozhatunk több elmélettel arra vonatkozóan is, hogy vajon miért nem kapott soha Nobel-díjat.

A tárlat legszórakoztatóbb része egyébként azokból az archív televíziós felvételekből áll, amelyekben Selye János előadásaiból láthatunk részleteket. Selye stílusa valóban lenyűgöző és nagyon magával ragadó még a laikusok számára is, az előadást színező vágóképek pedig komoly derültséget keltenek a látogatók között - a Magyar Tudományos Akadémia tagjai a hatvanas években úgy néztek ki, mintha Slawomir Mrozek valamelyik társadalmi szatírájából léptek volna elő.

Az egyik felvételen Kudlik Júlia vallatja a nagy tudóst, ám mégsem ez a legizgalmasabb, hanem az a részlet, amelyen Selyét csak egy pillanatra látjuk, amint szigorúan néz a kémcsövek között, majd pedig egy pár perces narráció következik az elmeszesedő szőrzettel rendelkező patkányokról, illetve arról, hogy miként hat rájuk a stressz (rosszul). Miután ez kiderül, a patkányok fejéről láthatunk közeli felvételeket, miközben nagyon félelmetes, hatvanas évekbeli elektronikus zene szól.

A tárlatból azért az is kiderül, hogy nem Selye volt az első, aki a fizikai problémákat az idegességre vezette vissza, hiszen már Hippokratész is foglalkozott ilyesmivel. A kiállítás egyébként egészen októberig megtekinthető, és meg is éri megnézni, legalább a padlót beborító Selye János-idézetek miatt.

Az egyik szerint tulajdonképpen élveznünk kellene az élet stresszét. Legyen így!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.
Klasszikus

Márta emlékére játszik Kurtág György

Az új felvételen Mozart-mű hallható.
Színház

Dragomán György parádés egyperces novellában reflektált az SZFE ügyére

A József Attila-díjas író szerint nem biztos, hogy célravezető egy exezredest kinevezni az egyetem kancellári pozíciójára. Amúgy meg ki tudja, lehet, hogy én értem félre az egyperces novellát.
Színház

Blokád alá került az SZFE Rákóczi úti épülete is

Miután Szarka Gábor pénteken előrehozott őszi szünetet rendelt el és hat órára ki akarta üríttetni a Vas és a Szentkirályi utcai épületet, a diákok sajtótájékoztatójával egy időben több hallgató átvonult az SZFE Rákóczi úti campusához, hogy ott védje a termeket.
Színház

A Minisztérium továbbra sem reagál az SZFE-s hallgatók követeléseire

Hétfő reggelre megmozdulást szerveztek az SZFE-s hallgatók az Innovációs és Technológiai Minisztérium Szemere utcai épülete elé. A helyszínválasztás nem véletlen: ugyanis a Minisztérium közbeavatkozásával lehetne csak feloldani az egyetemi polgárság és a kuratórium között kialakult helyzetet. A tüntetésen a diákok mellett közel harminc ismert színházi és filmes alkotó kampányolt az autonóm felsőoktatás mellett.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál gyász

58 évesen elhunyt James Redford, Robert Redford fia

Az amerikai színészlegenda fia pénteken hunyt el epevezetékrákban – írta a BBC hírportálja.
Vizuál magazin

Visszatalálni önmagunkhoz – Bábszínház a Telekom kiállításán

A Ludwig Múzeum két új időszakos kiállítással színesíti az őszt. A múlt héten megnyitott BarabásiLab: Rejtett mintázatok. A hálózati gondolkodás nyelve című tárlat a láthatatlan összefüggéseket fedi fel a különböző univerzális rendszerek kapcsolódási pontjai között. A kapcsolatok rejtett világát mutatja be az Egyensúlyban. Művek az Art Collection Telekom gyűjteményéből című kiállítás is, amelyen a közösség erejéről, az embereket összetartó vagy elválasztó tényezőkről szóló műveket láthatunk.
Vizuál kult50

„A nagy teher összeszed” – Gera Marina a Kult50-ben

„Úgy álltam hozzá, hogy ezt a maratont én most lefutom, de úgy, hogy ez most az én csúcsom lesz. Nagyon akartam nagyon jól megcsinálni, de az a görcs, amit a megfelelési vágyhoz kötök, nem volt bennem. Ha mondják, hogy ezt csak most az egyszer tudjuk felvenni, többször nem, akkor csak azért is hozom a legjobb formám, ilyen szempontból sportoló alkat vagyok, a nagy teher összeszed, és nem szétesek tőle” – árulta el Gera Marina, az ország első Nemzetközi Emmy-díjas színésznője a sikerét meghozó Örök tél című filmről.
Vizuál Film

Több mint 10 millió euróval támogatta a magyar filmszakmát a Kreatív Európa MEDIA

Az Európai Unió számos díjnyertes magyar film fejlesztését, forgalmazását, valamint filmfesztivál megrendezését támogatta Magyaroroszágon a Kreatív Európa MEDIA alprogramjának keretében a 2014-2020 közötti időszakban.
Vizuál magazin

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.